Magyarországon az öt leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény a hűtlen kezelés (46%), a korrupció és vesztegetés (38%), az adócsalás (21%), a számítógépes bűnözés (17%), valamint a közbeszerzési csalások (17%).
Hagyományosan a hűtlen kezelés a gazdasági bűncselekmények legelterjedtebb formája nálunk - igaz, ez a legkönnyebben felderíthető gazdasági bűncselekmény is, így nem meglepő, hogy évek óta listavezető.
A csalód keresed? Harmincas diplomás középvezető, és neked dolgozik
A csalásokért főként belső (46%) és csak kisebb részben külső elkövetők tehetők felelőssé (33%). A régiós válaszok összesítése alapján a potenciális belső elkövető jellemzően 31-40 év közötti, diplomás férfi, aki már 3-5 éve dolgozik a vállalatnál junior vagy középvezetői szinten. A külső elkövetők pedig jellemzően a vevők vagy a fogyasztók közül kerülnek ki.
Érdekes, hogy nálunk egész sokan megússzák a bűncselekményt: míg a kelet-, közép- európai régióban a belső elkövetők csupán 21%-a maradt a munkahelyén, Magyarországon ez az arány a válaszok alapján jelentősen magasabb (36%).
Ha külső elkövetőről van szó, a vállalatok többsége értesítette a bűnüldöző szerveket, annak ellenére, hogy véleményük szerint azok sem megfelelő erőforrásokkal, sem kellő képzettséggel nem rendelkeznek a nyomozáshoz.
Mindent behálóz az informatika - mégsem félünk jobban tőle
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága a számítógépes bűnözés megítélésében bekövetkezett változás, miszerint ez már nemcsak az informatikát érintő, hanem a szélesebb üzleti tevékenységre is kiterjedő alapvető probléma. A gyors technológiai változás következtében ugyanis az ilyen jellegű bűncselekmények kockázata már nem csupán a számítógépekre terjednek ki, hanem a mobil és a felhőhöz kapcsolódó digitális eszközökre is.
Ennek ellenére Magyarországon a válaszadók 55%-a véli úgy, hogy a számítógépes bűnözés kockázata változatlan. A PwC szakértői szerint ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a magyar vállalatok alábecsülik a számítógépes bűnözés fenyegetéseit, ugyanakkor a megkérdezett vállalatok felét már legalább 50 000 dollár vagy ezt meghaladó veszteség érte.
Túl nagy probléma nálunk a korrupció és a vesztegetés
Annak ellenére, hogy a korrupció és vesztegetés a régióban és globálisan is csökkent, Magyarországon továbbra is jelentős bűnözési forma, amelynek előfordulása 2009 óta meghaladja mind a régiós, mind a globális átlagot.
A PwC összefoglalója szerint Magyarországon a vesztegetés és korrupció átlagon felüli szintjéhez az is hozzájárul, hogy a helyi vezetőknek gyakran olyan kérdésekkel is foglalkozniuk kell, mint például a munkavállalóik tevékenységének ellenőrzése.
A megkérdezett vállalatok 11 százalékától kértek kenőpénzt az elmúlt 24 hónapban; 22 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy versenyhátrányba került olyan versenytárssal szemben, aki fizetett kenőpénzt valamiért.
Hogy jönnek rá a cégek a csalásra?
Pozitív eredmény az elmúlt évekhez képest, hogy egyre több csalásra derül fény a különböző megoldások segítségével. A magyarországi válaszadók 42%-a mondta, hogy a cégénél bekövetkezett csalást vállalati ellenőrzési mechanizmus segítségével leplezték le (a régióban ez az arány 54%, míg globálisan 47%). Azonban így is minden ötödik csalás (21%) oly módon derül ki, amelyre a vállalat vezetésének nincs hatása.
|
| Az Ön vállalatánál az elmúlt 24 hónapban előfordult legsúlyosabb gazdasági bűncselekményre eredetileg hogyan derült fény? (%) |
Compliance: nem termel pénzt, de sokat bukhatunk, ha nincs
Szintén pozitív tendencia, hogy a felmérésben résztvevők 81%-a rendelkezik formális etikai és megfelelési programmal, ami többnyire megegyezik a régiós és a globális átlaggal.
Compliance területen azonban még mindig van hova fejlődniük a vállalatoknak. Érdemes szem előtt tartani, hogy a compliance funkció ugyan nem termel profitot, de a vállalatot fenyegető kockázatok felmérésén és kezelésén keresztül képes azt megóvni a nagyobb veszteségektől. A compliance vállalaton belüli sikerességéhez nagymértékben hozzájárul, ha a munkavállalók minél szélesebb körét bevonják már a megvalósítás fázisában – mondja Hurton Tibor.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 21,06 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
