Míg hosszú időn át a globalizáció volt az egyik legjelentősebb világtrend, az elmúlt években ezzel szemben világszerte elindult a lokális cégek és velük együtt a lokális értékek tudatos támogatása, legyen szó akár termékekről, akár szolgáltatásokról. A tavaszi koronavírus járvány és a karantén-időszak alatt ez még nagyobb jelentőséggel bírt, még fontosabbá vált az emberek számára a szűkebb, vagy kicsit tágabb környezetükben működő vállalkozások támogatása azáltal, hogy őket választják a nemzetközi szereplőkkel szemben. A felelősen döntő vásárlók így segíthetik elő a helyi vállalkozások fennmaradását és ezáltal a helyi munkaerő megtartását.
Magyarországon még az uniós átlaghoz képest is kiemelkedő szerepet játszanak a külföldi irányítású vállalkozások a vállalati szektor teljesítményében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a Magyarországon működő vállalkozások 2,5 százaléka (14 500 vállalkozás) állt külföldi irányítás alatt. Alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok az összes hazai vállalkozás árbevételének, valamint hozzáadott értékének közel felét realizálták, és a bruttó tárgyieszköz-beruházások 40 százalékát valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak több, mint negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.
A külföldi vállalkozások részesedése a legnagyobb hozzáadott értékű nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban a legmagasabb, ahol a teljesítmény több mint kétharmadát állították elő 2018-ban.
Eközben a Századvég Alapítvány 2020. október 27 és 30. között folytatott, 1000 fős reprezentatív mintán végzett kutatása azt mutatja, hogy a magyar fogyasztók 81 százaléka választaná a hazai vállalkozásokat a külföldi cégekkel szemben, 60 százalékuk még akkor is, ha a hazai termékért vagy szolgáltatásért többet kellene fizetnie. A döntéseikben a fő szempontok a magyar gazdaság támogatása (86,7 százalék) és a magyar munkahelyek megtartása (89,4 százalék) voltak.
Ennek ellenére Magyarországon egyelőre nem létezik egységes rendszer a hazai vállalkozások kiemelésére, mely támpontként szolgálna a fogyasztóknak. Ennek a helyzetnek a megoldására indul el a hazai vállalkozás tanúsítvány és a hozzá kapcsolódó védjegy program.
„A Hazai Vállalkozás védjegy piaci lehetőséget nyújt a vállalkozóknak arra, hogy új ügyfeleket szerezzenek és biztonságot ad a fogyasztóknak, akik olyan gazdasági szereplőket keresnek akiknek vállalti felépítése és a tulajdonosi struktúrája átlátható és ezzel szolgálják az ország nemzetgazdasági fejlődését” – mondta tanúsítvány fejlesztésével foglalkozó stratégiai vezető Pintér Gábor, aki csapatával egy éve foglalkozik a rendszer kidolgozásával.
Cél a magyar vásárlók folyamatos edukálása és a tudatos fogyasztás ösztönzése a hazai vállalkozások érdekében. A Hazai Vállalkozás védjegy célja, hogy irányt mutasson a fogyasztóknak a piaci szolgáltató között. A védjeggyel rendelkező vállalkozások végső tulajdonosai 100 százalékban hazai magánszemélyek, illetve átlátható szervezeti és működési struktúrával rendelkeznek.
A védjegy megszerzését megpályázó vállalkozásokat közhiteles adatbázisok (Igazságügyi Minisztérium, NAV, Cégbíróság) alapján átvilágítva vizsgálják, az alábbi szempontokat kell teljesíteniük: hazai tulajdonosi háttér, pénzügyi eredmény felosztásának és felhasználásának módja és a Társaság teljeskörű átláthatósága. Azok a vállalkozások, amelyek megkapják a Hazai Vállalkozás Tanúsítványt, egy éven keresztül használhatják a Hazai Vállalkozás Védjegyet az üzleteikben, weboldalukon és termékeiken.
A tanúsítványt elnyerő vállalkozásokat a Hazai Cégtár adatbázisa gyűjti össze, melybe a hagyományos cégjegyzékekkel szemben a vállalkozások önmaguk bővebb bemutatásával kerülnek be, így a fogyasztók a kereshető adatbázisban a puszta adatokon túl megismerhetik a cégek történetét és az általuk vallott értékeket is. Az adatbázis a hazaicegtar.hu oldalon érhető el. Ezzel párhuzamosan elindul a hazaivallalkozo.hu nevű blog, mely egy cégeket és a hazai piacot bemutató üzleti híroldal szerepét tölti majd be.
A vállalkozások és a fogyasztók a hazaivallalkozas.hu oldalon tájékozódhatnak a védjegy feltételeiről és az általa nyújtott garanciákról és előnyökről.
(x)
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
