A kutatás eredményei alapján a legtöbb zaklatást a nőknek kell elviselniük, ráadásul az elkövetők sokszor nem vadidegenek, hanem barátok, ismerősök, közeli hozzátartozók.
Már nem a gyerekek
Első látásra meglepő eredményt hozott magyar vonatkozásban a Microsoft online veszélyeket és azok következményeit vizsgáló, 23 országra kiterjedő, 13-74 évesek körében végzett felmérése: nem a 13-17 éves, Z generációs fiatalok éri a legtöbb online atrocitás, hanem az eggyel korábbi, Y generációt, a 18 és 34 év közöttieket.
Tízből kilenc magyar megkérdezett számolt be vele, családtagjával vagy barátjával történt internetes incidensről, ami több mint tíz százalékponttal magasabb a minden vizsgált országot tartalmazó, 80 százalékos értéknél. A veszélyforrások típusait tekintve a nem kívánt kapcsolatfelvétel a leggyakoribb: a magyarok 57 százaléka szembesült ezzel, ami 16 százalékponttal magasabb a felmérésben résztvevő országok átlagánál. Ezt követte a rosszindulatú bánásmód, melyben a magyarok 38 százaléka érintett, míg a globális érték csupán 21 százalék.
Trollkodásról a magyar megkérdezettek 25 százaléka, míg gyűlöletbeszédről 20 százalékuk tett említést, szemben a globális 19 és 16 százalékkal. Ugyanakkor a hazai megkérdezettek a világátlagnál kevesebbszer voltak érintettek szexuális tartalmú esetekben. A zaklatás különösen a nők körében gyakori jelenség: tízből hétnek volt már ilyen tapasztalata, ők jellemzően a nem kívánt (gyakran szexuális jellegű) kapcsolatfelvétellel szembesültek.
A teljes magyar mintát tekintve is hasonló az arány, a megkérdezettek 65 százalékát zaklatták már online, így Magyarország a vizsgált országcsoportban a negyedik legrosszabb helyre került.
Magas az ismerősök és családtagok aránya
Az elkövetők harmada családtag, barát vagy közvetlen ismerős, az esetek több mint 40 százalékában az elkövető és az áldozat között azonban csupán online kapcsolat áll fenn. A hazai válaszadók 47 százaléka találkozott az elkövetővel a való életben, szemben az 53 százalékos nemzetközi átlaggal. Ami pedig az atrocitások következményeit illeti: csaknem minden második érintett az első helyen említi a bizalom csorbulását az online közegben, ezt követi a növekvő stressz (36 százalék) és a közösségi média visszafogottabb használata (35 százalék).
Hatalmasak a különbségek. 
