– Tavaly óta terveztük, hogy elindítunk egy társadalmi érzékenyítő kampányt, ami arra világít rá, hogy miközben a takarítók munkájukat szinte láthatatlanul végzik, társadalmunk működéséhez elengedhetetlen, amit tesznek. – mondja Kis-Szölgyémi Ferenc Magyarország legnagyobb takarítással is foglalkozó létesítményüzemeltető vállalata, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója. – Hosszú hónapokig folytak az előkészületek, és mire készen lettünk, hazánkat is elérte a COVID-19 fertőzés.
Most még inkább igaz, hogy a társadalmi megbecsülés az itthon dolgozó 45 ezer hivatásos takarítónak is jár. Mi 4.100 takarítót foglalkoztatunk, akik ma is helyt állnak a közlekedési eszközök, kórházak, és irodaházak takarításával. A társadalom többsége a tisztaságot természetesnek veszi, de az ezt megteremtő embereket nem becsüli meg. „Vedd észre” kampányunkkal szeretnénk megmutatni, hogy másképp is lehet.
A takarítás is egy szakma
A megbízó cégek a lehető legolcsóbban szeretnék a takarítói szolgáltatást megvásárolni. Sok esetben a megkeresések erősen árazás fókuszúak, arra sem gondolva, hogy az adott területen milyen technológia és humán erőforrás alkalmazása szükséges az elvárt minőségű szolgáltatás elvégzéséhez. Nem beszélve arról, hogy a megbízók üzletmenete szempontjából a cégről az ügyfeleikben kialakult pozitív imázst, vagy a jó dolgozói közérzetet alapvetően befolyásolja a tisztaság, a rendezett cégkörnyezet.
– A megrendelők nem számolják ki, hogy a takarító cég, akit a feladattal megbíznak, vajon képes-e a megbízási díjból legalább a minimálbért kifizetni a dolgozóknak – magyarázza Kis-Szölgyémi Ferenc. – Ha nem, akkor amellett, hogy bújtatottan támogatják a szürke vagy fekete gazdaságot, kockázatot is vállalnak. Sokan ugyanis nem gondolnak bele, hogy ez a munkakör erősen bizalmi. Hiszen a lakásunkba sem engedünk be takarítót ellenőrizetlenül. Fontos az olyan baráti vagy ismerősi ajánlás, amely garanciát ad a takarító megbízhatóságáról, munkájának minőségéről és arról, hogy az illető nyomon követhető.
A professzionálisan végzett takarítás is szakma, igényel képzést, szakismeretet. Különböző tisztítási technológiák léteznek, sok helyen már bonyolult és drága takarítógépekkel kell dolgozni. A hiányos vegyszerismeret komoly egészségügyi problémákat vagy balesetveszélyt okozhat. A takarítás emellett kemény fizikai munka is. Egy takarító egy irodaházban naponta 80-150 kg szemetet emel meg, és nyolc órában 1.440 törzshajlítást végez, ha csak az asztal portalanítását nézzük. A mostani járványügyi helyzetben pedig az általános takarítás mellett a fertőtlenítés is a mindennapos munka része lett: az eddig is kötelező felületek mellett fertőtleníteni kell mindent, amihez csak hozzá érhetünk.
– A takarítók teszik komfortossá a mindennapjainkat. Mit szólnánk, ha reggel az irodában, vagy épp a közös konyhában az várna, amit este ott hagytunk? – veti fel Kókai Erika, a B+N Referencia Zrt. marketing igazgatója. – Annyira megszoktuk a körülöttünk levő rendet és tisztaságot, hogy azt egyszerűen adottságnak tekintjük, de nem vesszük észre azt, aki ezt megteremtette. Felelősségünk tenni ennek a szakmának a megbecsüléséért, hiszen, ha ez így marad, hamarosan nem lesz, aki kitakarítja az országot.
Takarító, szórólaposztó, utcaseprő
A KSH 173 foglalkozást vizsgált meg, hogy 1-15 skálán mekkora a presztízsük 5 szempont alapján: mennyit lehet vele keresni, mekkora hatalom, befolyás jár vele, mennyit kell tanulni érte, mennyire hasznos a társadalom számára, az adott foglalkozás mennyire vonzó vagy divatos manapság. A válaszadók szubjektív megítélése szerint a legalacsonyabb presztízsű tíz foglalkozásba került a takarító. A 163. lett, és csak az utcaseprőt, a szemétszállítót, a szórólaposztót vagy a segédmunkást előzi meg.
Súlyos a helyzet. 
