Székely László, az alapvető jogok biztosa hétfői közleményében azt írta, hogy a MÁV-Start Zrt. a késések esetén nem mindig a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően nyújtja az utasoknak az átalány kártérítést, ami sérti a jogbiztonság követelményét. Az üzletszabályzat szerint a feláras vonatok késése, kimaradása esetén az utas átalány-visszatérítésre jogosult.

Ha a vonat a menetrendhez képest 60-119 perccel később érkezik célba, akkor az átalány a menetjegy árának 25 százaléka, 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén 50 százaléka. Az üzletszabályzat szerint mentesül viszont a társaság az átalány kártérítési felelősség alól, ha a késés vis maior, vagyis elháríthatatlan külső ok eredménye, amelynek fogalmát az üzletszabályzat határozza meg.

Így is, úgy is jár az átalány

Ugyanakkor az ombudsman arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatályos uniós rendelet vis maior esetére sem mentesíti a vasúttársaságot az átalány kártérítés alól, ez mindenképpen jár a késést elszenvedő utasnak. Átalányjellegű és szabott árú kompenzációról van szó annak ellensúlyozására, hogy az utas előre megfizetett egy szolgáltatást, amit a vasúttársaság nem a szerződésnek megfelelően teljesített – hangsúlyozta vizsgálati jelentésében az alapvető jogok biztosa.

A biztos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt az átalánykárt meg kell különböztetni az olyan esetleges konkrét kártól, amely a késés következményeként állt elő. Ez utóbbi esetében nem automatikus a megtérítés, az ok-okozati összefüggést az utasnak az átalány kártérítéstől független egyedi eljárásban bizonyítania kell.

Az ombudsman álláspontját alátámasztja az Európai Unió Bíróságának döntése, amely az osztrák vasúttársaság üzletszabályzatáról kimondta, hogy a rendelet nem mentesíti a vasúttársaságot a kártérítési kötelezettség alól, ha a késésre vis maior miatt került sor.

Az alapvető jogok biztosa a MÁV üzletszabályzatának felülvizsgálatára és módosításra kérte fel a szakmai felügyeletet ellátó Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökét.