Decemberben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 0.4 százalékkal emelkedtek – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. Az alapvető inflációs nyomást kifejező szezonálisan kiigazított hó/hó maginfláció 0,3 százalékot ért el, ami megközelítőleg összhangban áll az inflációs céllal. Az elmúlt év folyamán jelentős dezinfláció zajlott le hazánkban, mivel 2012 decemberében az éves fogyasztói árindex még 5 százalékon állt.
A rezsi és az élelmiszer
|
| Balatoni András |
Az áremelkedés mérséklődését elsősorban a rezsicsökkentés, vagyis a hatósági árak mérséklődése vezette. Ez több mint 2 százalékpontot magyaráz a 4.6 százalékpontos mérséklődésből. A másik fontos tétel az élelmiszerárak tavalyi év júniusától megfigyelt csökkenése. A fogyasztói kosár 23.3 százalékát teszi ki a termékkör, ami így újabb 1.6 százalékkal mérsékelte az éves bázisú inflációt 2012 decembere és 2013 decembere között.
Az élelmiszerárak hullámzása szorosan követi a mezőgazdasági termelői árak időjárással és termésátlaggal összefüggő mozgását. A tavalyi év a mezőgazdaságban enyhén átlag feletti termelést hozott, így a 2012-es jelentős terméskiesés okozta árnövekedés korrekciója zajlott le az elmúlt hónapokban: a termelői árak tavaly novemberben csaknem 15 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ami többé-kevésbé be is gyűrűzött a fogyasztói árakba - mondta Balatoni András, az ING vezető elemzője.
Az üzemanyag azonban drágult
Míg a rezsicsökkentés és az élelmiszerárak esése vezette a dezinflációt, addig az üzemanyagárak 2012 közepén megfigyelt stabilizálódása nem gördített akadályt az árindex esése elé. A 2009 és 2011 közötti időszakban az üzemanyagárak átlagosan csaknem 10 százalékkal emelkedtek, míg az idei évben átlagosan 2 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest - mondta az elemző.
A dezinfláció fenti tényezői egyszeri jellegűek, azonban a hatásuk tartóssá vált. Az árindex mérséklődése, és az alacsony inflációs környezet ugyanis egyre inkább tudatosult a lakosságban és a vállalatokban, így az inflációs várakozások érdemben mérséklődtek az év folyamán. Ez a jelenség az inflációs alapmutatók mérséklődésében és alacsony szintjében ölt testet, de a kérdőíves adatok is a várakozások, és az inflációs nyomás mérséklődésére engednek következtetni.
| Időszak | A decemberi adatok hónap/hónap alapon | A decemberi adat év/év alapon | Az éves infláció |
| Élelmiszerek | -0,3 | 0,1 | 2,8 |
| Szeszes italok, dohányáruk | 1,2 | 12,0 | 10,9 |
| Ruházkodási cikkek | 0,0 | -1,1 | -0,4 |
| Tartós fogyasztási cikkek | -0,1 | -1,6 | -1,9 |
| Háztartási energia | -8,1 | -17,7 | -8,5 |
| Egyéb cikkek, üzemanyagok | 1,0 | 0,9 | 0,5 |
| Szolgáltatások | 0,1 | 3,7 | 3,6 |
| Összesen | -0,5 | 0,4 | 1,7 |
Megint távolodik a cél, de nem úgy, ahogy megszoktuk
Jegybanki szempontból ez az inflációs ráta már túl alacsonynak számít, mivel az MNB ismét elvétette a 3 százalékos inflációs célját - igaz, most alulról. Nem kell azonban emiatt aggódniuk a Monetáris Tanács tagjainak, mivel az egyszeri tételek kifutását követően (márciusig beépül a bázisba az első rezsicsökkentés, júliusban a második, és decemberben pedig a harmadik), az árindex ismét megközelíti alulról a célszintet.
Kérdés persze, hogy milyen dinamikával és milyen mértékben folytatódik tovább a hatósági árak mérséklése, de ezek a tényezők csak rövid távon hatnak drasztikusan az inflációs mutatókra. A másik fontos kérdés, hogy a hazai gazdaság jelenlegi növekedési pályája meddig hagyja érintetlenül az árakat – mondta az elemző.
Mikor kezdenek árat emelni?
Ha a 2013-as 1 százalékos, és a jövő évi 2 százalékos GDP növekedés megvalósul, vajon éreznek-e majd a vállalatok kísértést arra, hogy ismételten árat emeljenek és ezzel javítsák saját jövedelmezőségüket? Az ING elemzői szerint ez a motívum a jövő év végén egyre inkább elő fog kerülni, ahogy a gazdaság kibocsátása egyre inkább megközelíti vagy talán el is éri az átlagos szintet. A mezőgazdasági termelői árak további csökkenésére jövőre nem számíthatunk, helyette azzal kalkulálunk, hogy az élelmiszerárak ismét emelkedni fognak a korábbi növekvő trendjüknek megfelelően.
A tavalyi évben minden a dezinflációt támogatta: költségtényezők, a gazdasági konjunktúra, szabályozott árak. Ezzel szemben 2014-ben a gyenge kereslet árleszorító hatására már csak az első félévben számíthatunk, míg a költségtényezők (olajár, mezőgazdasági termelői ár) normalizálódása valószínűsíthető. Az infláció ennek megfelelően visszatérhet a jegybanki célszint közelébe, amivel megvalósulhat hazánkban az árstabilitás. A fogyasztói árindex és a kibocsátás egyensúlyhoz tartó pályája pedig maga után vonhatja az irányadó ráta fokozatos, lassú emelkedését is az idei év vége felé, igaz ezt a pályát a nemzetközi befektetői környezet változása könnyen átírhatja.
Más elemzők szerint folytatódhat a csökkenés
Illés Adrienn, az Erste Bank Hungary Zrt. külső kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a bank előrejelzésének megfelelően, rekord mélységbe csökkent a decemberi infláció. Hozzátette: a decemberi számlákban megjelent novemberi 11,1 százalékos hatósági energiaár-csökkentés mintegy 1 százalékponttal csökkentette a fogyasztói árindexet.
Az Erste Bank várakozásai szerint még nincs itt az inflációs ütem alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ a forint árfolyamának alakulásától és az üzemanyagáraktól is. A szakértő szerint az éves átlagos infláció 2014-ben 1,3 százalék lehet. Megjegyezte azt is, hogy lefelé irányuló kockázatokat látnak, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy megvalósul a lakossági energiaár-csökkentés harmadik köre is, amivel az előrejelzéseikben még nem számoltak.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szintén arra mutatott rá, hogy az infláció mérséklődését legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak november elején történt csökkentése okozta, és az élelmiszerárak is segítették. Véleménye szerint az infláció januárban tovább mérséklődhet, és egész évben bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, így a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat.
A K&H elemzői szerint is további kamatcsökkentés várható a rekordadat után. A várakozások szerint ennek mértéke az eddigieknél kisebb, 10 bázispont lehet, ugyanakkor nem okozna nagy meglepetést, ha a jegybank maradna a legutóbbi, 20 bázispontos léptéknél. Ezt erősítik az MNB Monetáris Tanács tagjainak nyilatkozatai is, amelyek szerint 2,5%-ig csökkenhet az alapkamat, de a kötvénypiac is már árazza az újabb kamatvágást.
A közvélemény-kutató a Tisza kétharmados győzelmét jelzi előre. 
