Illés Zoltán szerint a változtatás egyik oka, hogy vannak olyan állami cégek, amelyek nem közvetlenül az OMSZ-tól, hanem olyan magánvállalatoktól veszik meg az információkat, amelyek az OMSZ-tól szerzik be az adatokat. A törvény célja, hogy az állami szervek közvetlenül az OMSZ-tól vásárolják az előrejelzéseket, és ne magánvállalatoktól. Az origo.hu-nak nyilatkozva hozzátette: komolyan felmerült az is, hogy az állami szervezetek mellett, a média számára is előírják, hogy kötelezően csak az OMSZ-tól vegyék az adatokat, hiszen - álláspontja szerint - az időjárásjelzés közadat. Ezt azonban az Országos Meteorológiai Szolgálat nem támogatta, így végül kikerült a tervezetből.
A készülő törvényben fogják meghatározni azt a kört, amelynek kötelezően az OMSZ-től kell majd adatokat vennie. Ide azonban csak az állami és az önkormányzati cégek tartoznak. Ezek között lesz például a légi irányítás és a honvédség, valamint a közútkezelők is ide tartoznak majd. Az OMSZ honlapján szereplő nyilvános adatok pedig a jövőben is hozzáférhetőek maradnak.
Illés Zoltán arra számít, hogy az új törvényi szabályozással a duplájára emelkednek az OMSZ piaci bevételei. Mivel ezek jelenleg egymilliárd forintot tesznek ki, a növekedés összesen kétmilliárd forint bevételt jelentene. Ezt fejlesztésekre fordítanák, illetve a nemzetközi szervezeteknek fizetendő tagdíjra. A cél az, hogy 4-5 éven belül kilencven százalékban az állami költségvetésből tudják finanszírozni az Országos Meteorológiai Szolgálatot.
Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke azt mondta: az OMSZ idei költségvetése 1,6 milliárd forint, melyből 600 milliót áll az állam, a többit a szolgálatnak kell előteremtenie. Ezenfelül még valamivel több mint félmilliárd forint költséget jelent a tagdíj a nemzetközi meteorológiai szervezetekben.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 1,72 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
