| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
A gyógyszertárba járó felnőttek közül átlagosan háromból kettő tapasztalta azt, hogy drágultak a gyógyszerek az elmúlt egy évben - derült ki a GKI-EKI Egészségkutató Intézet felméréséből. Ráadásul minden ötödik vásárló szerint azok jelentősen drágultak. A GKI szerint annak ellenére tapasztalták ezt a válaszadók, hogy a kormány – például a vaklicit bevezetésével – több lépést is tett a gyógyszerárak csökkentéséért. Igaz, volt olyan is, aki szerint lényegesen olcsóbb lett a gyógyszere.
A szegényeket az ág is...
A GKI-EKI felmérése szerint a patikába járó felnőtt lakosság közel fele küzd valamilyen krónikus betegséggel, melyre rendszeresen gyógyszert kell szednie. 40 éves kor felett a krónikus betegségek előfordulási esélye egyre növekszik, különösen 60 év felett ugrik meg a rendszeresen gyógyszert szedők aránya. Több mint 90 százalékuk jelezte ezt.
A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők körében 74% a krónikus betegek aránya, míg az ennél magasabb végzettségűeknél 30-40% körüli. A nettó 110 ezer forintnál szegényebb háztartásokban lakók körülbelül kétharmadának, az ennél gazdagabbaknál - jövedelmi kategóriától függően - viszont „csak” 35-48%-ának van saját elmondása szerint valamilyen krónikus betegsége - áll az elemzésben Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyógyszerárak emelkedése pont a legszegényebb, s egyben a legjobban költségérzékeny rétegeket érinti a leginkább.
Az olcsóbb sem volt mindig az
A patikába járó krónikus betegek több mint fele tapasztalta, hogy megszokott orvossága helyett orvosa más, olcsóbb készítményt írt fel, vagy a patikában ajánlottak olcsóbbat, többségük összességében mégis növekvő gyógyszerárakról számolt be. Ráadásul a felírt vagy ajánlott olcsóbb készítménnyel kapcsolatban minden ötödik releváns válaszadó érzékelt valamilyen problémát, akiknek döntő többsége vissza is tért a korábbi gyógyszerére.
Sokszor nincs, amikor kellene
A gyógyszertárba járó felnőtt lakosság 44%-a tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy a patika nem tartott abból a gyógyszerből, amit éppen ki akart váltani, és emiatt megkérték, hogy menjen vissza néhány nap múlva, addig beszerzik – ez az arány 7 százalékponttal nőtt a 3 évvel korábbi állapothoz képest.
Ez több ok miatt alakult így. Egyrészt a nagykereskedők csökkenteni akarják kintlévőségeiket, másrészt a gyógyszertárak kevesebb készletet halmoznak fel anyagi okok miatt. Legkevésbé a fővárosi patikák készleteznek (vélhetően a raktárak közelsége miatt), a betegeknek kevesebb mint a felét tudták csak azonnal kiszolgálni, a többségnek később kellett visszamennie. Általánosságban a krónikus betegek nagyobb arányban tapasztalták, hogy vissza kell menniük a gyógyszerért, mint azok, akiknek nincs olyan betegségük, mely rendszeres gyógyszerszedést igényel.
Egyszerre csak egy adag
Változtak a gyógyszerfelírási szabályok is, ami miatt gyakrabban kell patikába menni. A krónikus betegek 53%-a egyáltalán nem ért egyet azzal a változással, hogy megszűnt a 3 havi gyógyszeradag egyszeri kiváltási lehetősége, s így havonta kell kiváltani a receptet. E változást a fővárosiak közel kétharmada teljesen elutasítja, míg a többi településtípusnál ez az arány 30-40% között ingadozik. A krónikus betegek több mint harmadának jelenleg is komoly nehézséget okoz a havi gyakoriságú gyógyszerkiváltás.
Nem kérik az egyszerű vizsgálatokat
A nemrégiben bevezetett patikai szolgáltatások közül a válaszadók 26%-a már igénybe vette az „információs pult” szolgáltatást, viszont a többi szolgáltatás (vérnyomás, vércukor, testzsírtömeg mérés, gyógyszer-házhozszállítás, internetes rendelés) kipróbálási aránya továbbra is elenyésző, azaz nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
A felnőtt lakosság többsége egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán szokott gyógyszerekre vonatkozó információt kérni patikusától. A patikába járó felnőtt lakosság közel egynegyede elmondása szerint már értesült a jelenleg is zajló népegészségügyi programról (elsősorban nem kötelező szűrésekről).
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
