Stieber Zoltán átemeli Robert Almer osztrák kapus fölött a labdát és 2-0-s vezetést szerez a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának első fordulójában a bordeaux-i Új Stadionban 2016. június 14-én. Magyarország 2-0-ra győzött. Fotó: MTI/AP/Andrew Medichini

A hiánypótló közérdekű tájékoztató közleményből kiderül: a jelenségnek kétféle oka is van. Az egyik a jelfeldolgozási a másik pedig a jelátviteli késleltetés.

Vannak lassabb tévék

Egyrészt más-más időhossz alatt dolgozzák fel a jeleket a különféle digitális jelfeldolgozó egységek: ilyeneket tartalmaznak a tévékészülékek, a set-top-boxok és a műsorterjesztő szolgáltatók rendszerei is. Ez a fajta késleltetés nagyon jellemző a digitális nagyképernyős ("lapos") tévékre, különösen, ha analóg jelből kell a képet előállítaniuk. Ez önmagában is lehet egy-két másodperc. Ez a különbség ugyanazon a jelforráson levő két különböző tévé között is érzékelhető.

Az sem mindegy, milyen kábelen jön a foci Eb

Másrészt eltérő időigénye van a műsorforrástól a vételi helyig tartó különféle átviteli utaknak is.  A szolgáltatók különböző forrásból veszik a ma már csak digitális formában elérhető műsorjeleket (műholdról, földfelszínről, BIX internetes adatcserélő központból stb.), ezek is más-más idő alatt juttatják el az adatokat. A szolgáltatók ezeket minden esetben saját szolgáltatói csomagba rendezik, remultiplexálást végeznek. Többféle átviteli technológia és többféle fejállomási (elosztó) eszköz létezik, amelyek működési sebességei között a gyártási évtől is nagyban függő eltérések vannak. Késleltetések léphetnek fel az átviteli közegben is: ez koaxkábel, üvegszál, fizikai érpár is lehet, amelyeknek mind különböző minőségű változatai is léteznek.

Egészen más az is, ha a saját otthonunkban direkt módon vesszük a műsort: műholdról (DTH – direct-to-home) vagy a DVB-T (digitális földfelszíni) hálózatról. Ilyenkor csak az általunk használt eszköz (IDTV – integrált digitális televízió vagy a set-top-box) tulajdonságaitól függ, hogy az milyen gyorsan képes képpé és hanggá alakítani a vett digitális jelet. Már az is késleltetést jelent, ha valamilyen okból a tévénket nem a set-top box HDMI kimenetével kapcsoljuk össze, hanem a készülékek SCART csatlakozóit használjuk. Utóbbi esetben ugyanis egy digitális– analóg átalakítás zajlik, ami szintén időbe telik, tehát késleltetést jelent - írja az NMHH.

Akinek minden másodperc számít: a leglassabb és a leggyorsabb összeállítás

A legkedvezőtlenebb eset például, ha

• a kábeltévé-szolgáltató műholdról vételezi a jelet, és
• az előfizető set-top-box analóg kimenetre digitális nagyképernyős készüléket köt.

Még ekkor is, ha a késleltetéseket összeadjuk, a késés a központi jelhez képest legfeljebb néhány másodperc lehet, de több tíz másodperc nem képzelhető el – ilyenkor inkább a meccs hevében a relatív időérzék tévesztheti meg a nézőt.

A direkt vétel viszont biztosan nyújt minimális előnyt a gyorsaságot tekintve - írja az NMHH.