Összesen 14 asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum sót vizsgált meg legújabb terméktesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A minták fizikai-, kémiai paraméterei és érzékszervi tulajdonságai megfeleltek az előírásoknak, és főleg csak kisebb jelölési hibákat talált a termékek felénél a hivatal.
Innen vettek mintát
Legújabb terméktesztjén több tucat sót vizsgált a hivatal. Az átfogó ellenőrzés első felében 14 asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum étkezési só eredményeit összegezték a szakemberek. A hazai boltok kínálatát jól jellemző termékek nagyobb áruházláncok és kisebb kereskedelmi egységek polcairól kerültek ki, de a szakemberek előállító létesítményekben, csomagoló üzemekben és internetes rendelés segítségével is vettek mintákat.
Bármit lehet?
Az „Étkezési só” megnevezésű termék minőségére sem európai uniós, sem nemzeti jogszabály,
|
Kis sómagyarázó Tengeri só: tengervízből lepárlással vagy párologtatással kinyert só. Asztali só: bányászati technológiával kinyert őrölt, szitált kősó. Párolt só/finomított só/vákuum só: az étkezési sót természetes módon oldják, majd általában többtestes vákuum-bepárlókészülékkel kristályosítják. |
illetveegyéb kötelezően betartandó szabályozás (pl. Magyar Élelmiszerkönyv irányelve) nincs hatályban. Létezik viszont az MSZ 11007:2013 számú „Étkezési só (Nátrium-klorid)” című Magyar Szabvány, ennek alkalmazása nem kötelező, azonban, ha a vállalkozó hivatkozik rá, akkor meg kell felelnie a benne előírtaknak.
A NÉBIH a sók a Magyar Szabványban szereplő fizikai-, kémiai paramétereit, érzékszervi tulajdonságait és a jelölések jogszabályi megfelelőségét vizsgálta. A szakemberek mind a 14 só tétel érzékszervi tulajdonságait megfelelőnek ítélték. A termékek víztartalom, vízben oldhatatlan rész, nátrium-klorid tartalom, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, réz-, ólom-, arzén-, kadmium- és higany-tartalom szempontjából is megfeleltek a Magyar Szabványban foglaltaknak. Csupán két termék volt, ami – a jelölés szerint – nem tartalmazott a sók esetében engedélyezett csomósodást gátló adalékanyagot.
A NÉBIH szakemberei valamennyi terméknél megvizsgálták a jogszabályban előírt jelölési követelmények teljesülését és minden másodiknál találtak valamilyen hiányosságot. Például egy interneten rendelt só esetében a kiszállított termék csomagolásáról lemaradt a magyar nyelvű jelölés. Előfordult az is, hogy az összetevőket (étkezési só, csomósodást gátló anyag) nem a jogszabályok által előírt módon tüntették fel, valamint, hogy – az egyébként nem kötelező – tápértékjelölést nem az előírt adatokkal és formátummal tüntették fel.
|
A Magyar Szabványban szereplő érzékszervi követelmények
|
20 tonnányi baj
A termékteszthez kapcsolódóan a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága is több ellenőrzést tartott. Bár a teszt során vizsgált tételeknél nem volt probléma, azonban a COMPEX-SÓ Kft-nél összesen 33 (só, fűszer, bab, rizs, cukor) tételt kellett mintegy 20 tonna mennyiségben kivonni a forgalomból. Az intézkedésre a termékek lejárt minőségmegőrzési ideje és jelöletlensége, valamint a nyomonkövethetőség hiánya miatt volt szükség. A lefoglalt tételeket megsemmisítésre, illetve nem élelmiszeripari célra történő felhasználásra utalták a szakemberek. Az érintett vállalkozással szemben több mint 1,5 millió forint értékben élelmiszerlánc-felügyeleti, valamint élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki a hatóság.
A teszt a speciális sók (jódozott, fluorozott, csökkentett nátrium-tartalmú) vizsgálatával folytatódik majd.
A HotelPremio Group elemzése. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
