A szervezet télen a fény mennyiségén keresztül érzékeli, hogy eljött a pihenés ideje – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ilyenkor erőt gyűjt arra az időre, amikor ismét több lesz a fény és aktívabbak az élőlények. A fényen kívül hormonális folyamatok is szabályozzák a pihenés napi és éves ciklusát a mi szélességi övünkön.
A tudósok egyre több összefüggést találnak az alváshiány és a betegségek között. Elhízást, szív- és érrendszeri betegségeket, cukorbetegséget, sőt rákot okozhat. Valamint pszichikai betegségeket is, mint pánikrohamok vagy depresszió.
Az emberiség azonban manapság fittyet hány a biológiai órára, és éppen az adventi időszakban pörgeti fel aktivitását. A fáradtságot pedig sokszor gyógyszerekkel vagy aktivitással próbálja leküzdeni, mint sport vagy jóga. Pedig egyszerűen csak többet kéne aludni.
A cikk szerint az emberek ma átlagosan egy órával kevesebbet alszanak, mint száz évvel ezelőtt. Eközben milliók szenvednek alvászavarokban.
(Ez is érdekelheti: Alvászavarban szenvedsz? – Aggódhatsz a jogsidért.)
1800 százalékos növekedés itt, soha nem látott rekord ott. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
