| Lájkold a Privátbankárt, mi adunk 10 forintot - fogjunk össze együtt a gyerekekért! >> |
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt adatai szerint márciusban 2,2 százalékos volt az éves infláció, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A fogyasztói áremelkedés további jelentős lassulását mutatja az adat a januári 3,7, és a februári 2,8 százalékos éves infláció után.
Az alacsony kereslet is foghatja az inflációt
|
| Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője |
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője részben bázishatással, részben pedig az élelmiszerárak vártnál kisebb márciusi emelkedésével magyarázta az infláció lassulását. Megjegyezte, hogy keresleti tényezők sem fűtik az áremelkedést, hiszen a kiskereskedelmi eladások lassan egy éve csökkennek, ami azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás továbbra sem élénkül.
Kiemelte, hogy az idén új inflációs korszakba léphet Magyarország azzal, hogy a 3 százalékos inflációs cél alatt marad az áremelkedés üteme, szemben a korábbi évek jóval a cél fölött teljesülő adataival. A Raiffeisen Bank szakértője az idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a 3 százalékos cél közelében alakulhat az adat.
Török Zoltán hozzátette, hogy az inflációs nyomás enyhülése teret adhat a további kamatcsökkentésnek is, ami az év második felében is folytatódhat, így az alapkamat akár 4 százalék alá is csökkenhet 2013 végére.
1,7 százalékra is csökkenhet az infláció
|
| Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője |
Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint a belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az infláción, valamint az is, hogy élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat - hívta fel a figyelmet.
Várakozása szerint az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig mérséklődhet, amit egyrészt az üzemanyagárak tavalyi magas árszintje, másrészt az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése is támogat. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad. Ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció, ezt a további rezsicsökkentések - például szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj - is támogatják - fejtette ki.
Az idén 2,2 százalék, jövőre 3 százalék lehet az átlagos infláció Suppan Gergely szerint. Az elemző kifejtette: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is: a határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentésre számít fél éven belül.
Hozzáfűzte: "arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,50 százalékra, az év végére 4,25 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges".
Fellendül-e ettől a fogyasztás?
Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében kifejti, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magasabb infláció visszahúzza a háztartások költekezését. A vártnál alacsonyabb infláció a szövetség szerint mégis felveti azt a kérdést, hogy nőhet-e a fogyasztás. A minimálbérek és a nyugdíjak reálértékének jelentősebb növekedése és a rezsicsökkentésnek a családi kasszákban maradó többlete ebbe az irányba mutat.
Az az alapvető kérdés ugyanakkor, hogy a magasabb árszint a fogyasztás nagy árnyomás alatt álló területein - így az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál - csökken-e. Az OKSZ kifejti: a családi kasszák számára természetesen kedvező az alacsony ütemű infláció, de azt kell megnézi, hogy lesznek-e olyan termékek, amelyekért kevesebbet kell fizetni, mint korábban.
Az élelmiszereknél az idei termés árai lesznek a meghatározóak, ezek hatása csak a későbbi hónapokban várható, az év első időszakában még nem. Az élvezeti cikkek 10 százalék feletti mértékben drágultak, az üzemanyagoknál pedig hullámzás várható.
Az OKSZ szerint a vártnál alacsonyabb infláció ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a háztartások a nehézségeik (például rezsi-, devizahitel tartozások) ellenére növelhetik fogyasztásukat. Ennek alapvető feltétele, hogy a gazdaság teljesítménye elérje az előző évi szintet, továbbá ez az alacsony inflációs ütem tartós maradjon.
