A magyar vásárlók a pesszimistábbak közé tartoznak a saját jelenüket és jövőjüket illetően: miközben az európaiak közérzete tíz év óta a legjobb, a magyarok országuk helyzetét és egyéni kilátásaikat is borúsabban ítélik meg – derül ki a Cetelem 2017-es Körképének adataiból, az eredményeket lapunkhoz is eljuttatták. A szociálpszichológus szerint ebben – a kulturális hagyományok mellett – a közelmúlt és a jelen tapasztalatai is komoly szerepet kapnak.
Körülöttünk mindenki boldog
A kontinens egészére vetítve tovább javult az országok általános helyzetét tízes skálán értékelő pontszám a Cetelem évente megjelenő, tizenöt országra kiterjedő körképének tanúsága szerint: egy év alatt: 4,7-ről 4,9-re emelkedett. Kivételt csak Franciaország (4,4) és Magyarország (3,9) képez, ahol jottányit sem változott a fogyasztók érzete tavaly óta. Személyes helyzetüket értékelve a magyarok pesszimistának számítanak a kontinenshez képest, 4,2-re értékelték saját helyzetüket, szemben az 5,5-es európai átlaggal.
Annak dacára sem javult a magyarok közérzete, hogy például tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedtek a reálbérek, fellendült a fogyasztás, bővültek a vállalati és lakossági új hitelkihelyezések Magyarországon. A járulékcsökkentésnek és a minimálbér-emelésnek köszönhetően 2017-ben tovább erősödhet a lakossági fogyasztás, ezáltal a kiskereskedelmi szektor forgalma. A prognózisok szerint még intenzívebb lehet a munkaerő iránti kereslet, a belső fogyasztás mellett az idén a beruházások is húzóerővé válhatnak. Jövőre az iparban is komoly fellendülésre számítanak az elemzők.
Belénk van kódolva?
„Egy társadalom közérzetét a kulturális hagyományok, a történelem, s ennek hátterén a közelmúlt és a jelen tapasztalatai alakítják” – véli a szociálpszichológus. Síklaki István szerint közhely, hogy Magyarország hagyományosan borúlátó kultúrát mondhat magáénak: „A magyar közérzetet erősen jellemzi az érzés, hogy nincs módunk befolyással lenni arra, hogy mit történik akár a tágabb, akár a szűkebb társadalmunkban. A tehetetlenség és fenyegetettség érzése együttesen nem csupán egyéni, de társadalmi szinten is depresszív hatású, ami az esetleg valóságos pozitív változások szubjektív megítélését befolyásolja.”
A Cetelem 2016-os körképéből az is kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége, 90 százaléka alaposan megnézi és összehasonlítja az árakat, mielőtt vásárolna. Magyarországon az emberek 91 veti össze az árakat a vásárlást megelőzően, 87 százalékuk pedig sokat töpreng, mielőtt pénzt adna ki valamire.
Ebben a környezetben a bizalom horgonyai a márkák: az európaiak 46 százalékának van róluk pozitív képe, különösen az új technológiai ágazatok és a sporttal kapcsolatos iparágak képviselőiről. A magyarok különösen nagyra értékelik a minősítések, tanúsítványok (pl. Megbízható bolt) meglétét: ezeket 78 százalékunk ítéli fontosnak, szemben a 68 százalékos európai átlaggal.
Vissza az alapokhoz: jöhet a cserebere?
Folytatódott az alternatív, közösségi megosztáson alapuló, úgynevezett peer-to-peer beszerzési módok térnyerése: megközelítőleg minden második magyar él ezekkel a lehetőségekkel, 46 százalék használja az online piactereket és vesz – jellemzően használt – tárgyakat magánszemélyektől, 58 százalék vásárol – főként élelmiszereket – helyi termelőktől. Európában átlagosan 44, illetve 58 százalék ezeknek a fogyasztóknak az aránya. A javak és szolgáltatások magánszemélyek közötti cseréjét 40 százalék alkalmazza, ami 8 százalékponttal magasabb a kontinens átlagánál.
„A magyar fogyasztók pesszimizmusát nem csupán a makrogazdasági adatok, hanem a piaci folyamatok sem igazán támasztják alá” – mondja Lukácsi Zoltán, a Cetelem marketingigazgatója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 60 százalékkal több személyi kölcsönt vettek igénybe az ügyfelek, mint egy évvel korábban. Lukácsi Zoltán szerint ez arról árulkodik, hogy a felmérésben megmutatkozó borúlátás ellenére az emberek terveznek és neki is látnak elképzeléseik megvalósításának. Nem véletlenül látszik a Cetelem Körképből is, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka számít személyes helyzetének javulására az elkövetkező két évben; szemben a kontinens egészében mért 32 százalékkal.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
