Nagyobb biztonságban vagyunk egy autóban Európában, mint Amerikában. Ez a lényege annak az egyedülálló tanulmánynak, amelyet a közlekedésbiztonságra specializálódó svéd és amerikai intézet tudósai készítettek. A svéd egyetemi kutatóintézet, a SAFE tudóscsoportját Bálint András vezette, az Alapblog pedig - nem elsőként - feltette neki a kérdést: vajon miért söpörte a szőnyeg alá a tanulmány eredményeit a megrendelő, az amerikai autógyárak szövetsége?
Bálint András az interjúban csak a tényekre hivatkozik: bebizonyították, hogy az európai biztonsági teszteken keresztülment autók messze biztonságosabbak, mint az Amerikában teszteltek – legalábbis, ha elülső vagy oldalsó ütközés éri őket. Az amerikai méréseken tesztelt autók viszont jobban védik az utasokat azon ritka esetekben, amikor az autójuk „fejre áll”.
A teljes interjút az Alapblogon olvashatja el.
Európában is biztonságosak az amerikai autók?
A kiírt pályázat megnyerését követően az Amerikában ténykedő autógyártó óriásokat tömörítő szövetség, az AAM megbízta a svéd elit egyetemhez, a Chalmershez tartozó SAFE nevű közlekedés biztonsági kutatóintézetet és a Michigani Egyetem ugyanerre a területre szakosodott kutatóműhelyét, hogy mérjék fel, van-e valóságos, gyakorlati különbség biztonsági szempontból az amerikai és az európai autók között.
„E tudás birtoklásának akár rendkívüli globális gazdasági jelentősége lehet. Adott esetben a vizsgálataink alapján készült tanulmány eredményei hozzájárulhatnának az ebben a hónapban kezdődő észak-atlanti kereskedelmi tárgyalások gyorsításához. Az európai–amerikai szabadkereskedelmi övezet terve (TTIP) nem csekély részben szolgálja ugyanis azt a célt, hogy a jelenlegi helyzethez képest végtelenül leegyszerűsödjön az Amerikában gyártott autók európai értékesítése, és ugyanez fordítottan is érvényesülhetne (a tervezett autóipari szabvány-harmonizáció nyomán évente összesen csaknem húszmilliárd euróval növekedhetnének az európai országok és az Egyesült Államok jövedelme).
Az amerikai autóiparosok „hátsó szándéka” nyilván az volt, hogy ha bebizonyosodna: nincs gyakorlati jelentősége az autózás biztonsága szempontjából az amerikai és az európai szabványok, tesztek eltérőségének, akkor az e téren való harmonizáció ügye másodlagossá tehető a politikai-gazdasági döntéshozók tárgyalásain. A megbízóink azt is remélhették, hogy nemcsak időt, hanem pénzt is meg lehetne takarítani, ha Európában nem kellene ismételten, még egyszer letesztelni az amerikai, Amerikában pedig az európai autókat” – fejti ki véleményét Bálint András a kutatás hasznáról.
Összehozni mindent, mindenkivel
A kutatás során konkrét balesetek adatait hasonlították össze. „Munkánk lényegi, legnehezebb része az volt, hogy az adatbázisok feldolgozása révén külön-külön kifejlesszünk egy-egy statisztikai modellt az Amerikában, illetve az Európában engedélyezett gépkocsikra. Ez egy grandiózus kihívás a kutatók számára, ugyanis egyrészt nem csak Amerika és Európa között, hanem az Unió különböző tagországai között is össze kellett vetni az adatokat. Másrészt az állított bennünket rendkívüli nehézségek elé, hogy országonként változik a baleseti bázisokba került adatok jelentéstartalma.
Ezen statisztikai részadatoknak aztán sokszor egymástól, akár lényegbevágóan eltérő értelmezést adnak Amerikában, mint Európában. Hallatlan időt és kutatói kreativitást igényelt az adat-összehangolás, ha úgy tetszik az adatharmonizáció.”
Biztonságosabb az európai, ha oldalról jönnek belénk
A kutatás lényegi következtetése, hogy az európai szabványok alapján közlekedési engedélyt kapott autók utasai lényegesen nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint az amerikai autókban, feltéve hogy kocsijuk szemből vagy oldalról ütközik. Az amerikai (engedélyezésű) autók viszont akkor számítanak biztonságosabb járműveknek, ha „fejre állnak”, tehát ha felfordulnak. Ez utóbbi esetek számítanak ugyan a legsúlyosabb következményekkel járó közúti baleseteknek, csakhogy az ilyen balesetek sokkalta ritkábbak, mint az oldalsó vagy elülső ütközések.
„A tanulmányunk eredményei feketén-fehéren bizonyítják, hogy a jelenlegihez képest sokkal többen kerülnének életveszélybe vagy halnának meg az elülső és oldalsó ütközésekből fakadó közúti balesetek miatt Európában – ha útjainkra ráengednénk az amerikai szabványok alapján engedélyezett autókat, lemondanánk azok másodlagos, európai típusú teszteléséről. Ugyanakkor egyelőre szintén felelőtlenség lenne, ha nem csinálnák ezt vice versa is: ha Amerikában nem vizsgáztatnák újból az európai kocsikat – a helyi szabványoknak megfelelően – értékelte a helyzetet Bálint András.
210 ezer ember közlekedése válhat egyszerűbbé. 
