Rendkívül rövid fizetési határidőket szabnak a magyar vállalatok, főleg a lakossági ügyfeleiknek - derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből. A 29 európai országra kiterjedő felmérés során 450 magyar cégvezetőt is megkérdeztek.
Magyarországon a vállalatok átlagosan csak 11 nap fizetési határidőt adnak fogyasztói ügyfeleiknek (B2C). Vállalati ügyfelek (B2B) számára 24, a közszféra intézményeink adott átlagos türelmi idő pedig 31 nap. Az uniós átlag ennél jelentősen magasabb, különösen a magánszemélyek esetén: ők átlagosan 21 napot kapnak a fizetésre, míg a vállalati ügyfelek 34, a közintézmények 33 napot kapnak.
A lakosság számára érvényes rendkívül rövid átlagos fizetési határidő egy folyamatosan csökkenő trend eredménye: 2016-ban még 16 napot adtak a számlák kifizetésére, 3 év múlva már csak 11-et. A cégek csak a fogyasztói ügyfelekkel ilyen kemények: a vállalati ügyfelek és a közintézmények több időt kaptak a fizetésre az évek során.
Azért adnak kevesebb időt, mert rendesen fizet a lakosság? Nem lesz ez mindig így
Az Intrum magyarázata szerint a megszabott határidők rövidülése összefügg azzal, hogy az elmúlt években javult a fogyasztók fizetési morálja: 2016 óta csaknem a felére csökkent a teljesítés és a tényleges fizetés között eltelt idő – mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
A cég korábbi, a lakosság fizetőképességét vizsgáló kutatása szerint a magyar háztartásoknak egyre kevesebb gondot okoznak a kiadásaik, ami az elmúlt időszakban tapasztalható, 4 százalék feletti GDP-növekedés tükrében érthető - írják.
Deszpot Károly azonban arra figyelmeztet, hogy a mostani, kimagasló gazdasági növekedés nem tart örökké, és egy gyengébb konjunktúrában problémát okozhat, ha könnyelműen állunk a kintlévőségekhez. Az elmúlt évben Magyarországon a vállalatok viszonylag nagy részét, 70 százalékát már kérték arra, hogy hosszabb fizetési határidőt adjanak meg, és ezt közel 65 százalékuk kénytelen is volt elfogadni.
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfő estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
