A skinhead szubkultúra kialakulása az 1960-as évekre tehető, az első bőrfejűek az Egyesült Királyság munkásosztályának fiataljai és a jamaikai bevándorlók gyermekeinek bandái közül kerültek ki. A „mozgalom” eredetileg semmiféle politikai indíttatással nem rendelkezett, mint ahogy a rasszizmus sem szerepelt az átlagos skinhead hitvallásában. Ahogy azonban a szubkultúra elterjedt a világban, számos módosuláson ment keresztül, és számos ága is kialakult.
A politikai palettának manapság mindkét széléhez tartoznak olyan csoportok, amelyek bőrfejűnek tartják magukat, de vannak olyan csoportok is, amelyek teljes mértékben apolitikusak. A legnagyobb visszhangot persze - csakúgy mint általában - a skinheadeknél is a legagresszívebb csoportok váltják ki. Ezért épülhetett be a mai társadalmakba a gyakorlatilag egyöntetűen negatív kép a kopaszok szubkultúrájáról. Az utcán masírozó agresszív csoportok láttán például kevesen gondolnák, hogy milyen sok straigth-edge-skin csoport van a világban: ők nem isznak, nem dohányoznak, és nem drogoznak. Az pedig egyáltalán nem alapkövetelmény, hogy egy skinhead heteroszexuális legyen.
Akiket ma a közvélemény általában skinheadnek nevez, valójában inkább boneheadek (csontfejek). Ők az úgynevezett white-power-skinek, azaz a fehérek felsőbbrendűségét hirdető rasszisták. Szintén gyakori tévhit, hogy a skinheadek mind kopaszok: léteznek különböző skin-frizurák is.
Kezdetben a "skinhead divat" katonai bakancsot, vagy fekete munkásbakancsot "írt elő” a kopaszoknak, később a Dr. Martens bakancsok és cipők szinte egyenlábbelivé váltak a skinheadek között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki skinhead, aki Martens-bakancsot hord... Ahogy a cipők sokszínűek lettek, a bőrfejű csoportosulások pedig ideológiai értelemben is elváltak egymástól, a különböző beállítottságú csoportok fontosnak tartották, hogy a cipőfűzőjük színével is kifejezzék hovatartozásukat.
A cipőfűző-színkódrendszer a világ különböző részein belül eltérően alakult ki. Ez végül azt jelentette, hogy a színek alapján csak az egy vidéken élők tudták beazonosítani egymás ideológiáját.
Ha bakancsot hordunk, és/vagy fizimiskánk akarva vagy akaratlanul a skinheadekére hajaz, de ezzel semmit sem kívánunk üzenni, legjobb ha fekete fűzőt fűzünk be: ez mindenhol a semlegességet jelenti (ráadásul "alapfelszerelés" a legtöbb lábbelihez). Ha viszont ismeretlen kopasz bakancsosok veregetik a vállunkat, jó ha tudjuk, mit üzentünk a cipőfűzőnkkel.
Nem egyértelmű a kék szín jelentése. Az európai bőrfejűek körében ez általában a rendőrellenesség jele; aki ilyet visel, az keresi az összetűzés lehetőségét a hatósággal. Az Egyesült Államok bizonyos részein szintén a rendőrgyűlölők fűzik a bakancsba a kéket, de például a kontinens középnyugati területein az úgynevezett SHARP-ok hordják. Ők rasszizmus-ellenesek, nevük is innen ered: Skinheads Against Racial Prejudice, azaz Bőrfejűek a Faji Előítéletek Ellen.
A piros cipőfűző is különböző jelentésekkel bírhat. Politikai értelemben viselve baloldali kötődést jelent, kommunista vagy anarchista beállítottságúak hordják. Magyarországon is inkább a punkok fűznek piros fűzőt. Oroszországban a náci bőrfejűek akkor használnak piros cipőfűzőt, ha készek harcolni, verekedni. Itt azonban az sem mindegy, hogy csak az egyik, vagy mindkét cipőben piros fűző van-e: egy fűző azt jelenti, hogy viselője hajlandó verekedni, ha viszont mindkét fűző piros, akkor a bakancs viselője egyenesen „harcba indult”. Bonyolítja a képet, hogy az Egyesült Államok nyugati partvidékén a piros cipőfűzőt a neonácik fűzik a bakancsba, Európában viszont éppen az antifasiszták.
A sárga cipőfűzőt az USA nyugati partvidékén streetpunkok vagy az OI-skinheadek hordják, a keleti parton viszont a rendőrgyűlölet kifejezéseként fűzik be. Európa egyes részein pedig annak a jele lehet, hogy viselője fokozottan agresszív.
Zöld cipőfűzőt a legtöbb helyen a zöldek, azaz a környezetvédő bőrfejűek hordanak, az Egyesült Államok nyugati partvidékén pedig a munkásosztályból származó skinheadek, akik az eredeti, brit skinhead-eszméket vallják.
A fehér cipőfűző a kezdetekben a skinheadek egyik legfontosabb alapelvére, az összetartozásra, összetartásra utalt, ma már főleg a rasszista boneheadek viselete, a fehérek felsőbbrendűségét hirdeti. Egyes csoportoknál a városi legenda szerint csak az fűzhet fehér fűzőt a bakancsába, aki már ölt embert.
Ha rózsaszín fűzőt választunk bakancsunkba valamilyen megfontolásból, nem árt tudni, hogy a legtöbb helyen azt jelenti, a viselő homoszexuális, vagy a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetése ellen harcol. Még akkor is, ha bőrfejű.
A cipőfűzők helyes megválasztásakor nem feltétlenül egyforma madzagot kell befűzni a bakancsba. A különböző színek kombinálásával több dolgot is környezetünk tudtára adhatunk magunkról – persze annak aztán végképp kicsi a valószínűsége, hogy úgy keveredünk véletlenül skinheadek közé, hogy véletlenül épp bakancs van rajtunk, véletlenül különböző színű fűzőkkel.
Tinik: légy egyéniség, kövesd a divatot!
Fesztiválra járnak az itthon ragadt fiatalok
Legatyásodunk: kevesebb telik ruhára
Ön is bevette? Íme hat gyakori tévhit
Nagyvárosi tévhitek: mit üzen a cipőfűző színe?
Vannak olyanok, akiknek a cipőfűző kiválasztásakor nem az az elsődleges szempont, hogy illik-e a szín a cipő színéhez. Bizonyos körülmények között a fűző színe fontos üzenetet hordozhat – bandaháborúhoz például más kell, mint rendőrveréshez. A bakancs alapkövetelmény, a színkódok azonban régen elvesztek. Ha ismeretlen kopasz bakancsosok veregetik a vállunkat, jó ha tudjuk, mit üzentünk a cipőfűzőnkkel.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
