Hétfőn jelentette be Rogán Antal, hogy javasolják a kormánynak, vizsgálják meg a közműszámlákon szereplő alapdíjak jelentős csökkentésének vagy teljes megszüntetésének a lehetőségét. A Fidesz frakcióvezetője a közműalapdíjakról azt mondta, hogy ezek nem kis költséget jelentenek a családoknak, hiszen például a villamos energiánál ez évi 2-3 ezer forint, a gáznál 10-15 ezer, a távhőnél pedig 57-84 ezer forint. A mérőórák cseréjéről szólva megjegyezte, hogy a díjszabások itt is nagyon eltérőek, de akár 115 ezer forintba is kerülhet a csere.
Rogán szerint a rezsifórumok résztvevőinek tapasztalatait összegezve "azt mondhatjuk, hogy az emberek véleménye szerint a fogyasztáson felül vannak olyan tételek a számlákban és a díjakban, amelyekkel a szolgáltatók újabb bőrt próbálnak lehúzni a magyar családokról. Ezeket pedig meg kell szüntetni".
A frakcióvezető jelezte, ha a kormány megteszi megoldási javaslatait, és a fogyasztók javára dönt, "az fájni fog a szolgáltatóknak, de azt gondoljuk, itt az ideje, hogy a lehúzásokat megszüntessük".
Valahogy pótolni kell a kieső bevételt
Az alapdíjakból elsősorban a rendszer fenntartását, a karbantartást és a fejlesztést fedezik a szolgáltatók. "Ha az alapdíjak is áldozatul fognak esni a rezsiharcnak, akkor ez valószínűleg nagy fejtörést fog majd okozni az energiaszektorban működő cégeknek, főleg a külföldi tulajdonosoknak" – mondta a hírt kommentálva Márvány Zsolt, a CIB Bank elemzője a Gazdasági Rádió Reggeli Monitor című műsorában.
Márvány Zsolt példaként hozta az argentin energiaszektort, ahol 2002-ben államilag határozták meg az áram árát. A piaci ár befagyasztásának a következménye végül az lett, hogy 10 év alatt annyira erodálódott a hálózat, hogy a 2012-es kánikula idején két hétig áram nélkül maradt a főváros, mert a rendszer addigi állapotában nem volt képes ellátni a megnövekedett energiaigényt.
"A gáz üzletágban nem lehet megtenni, hogy nem tartják karban a rendszert. Ha más megoldás nem lesz, az anyacégek fogják pótolni ezt a kieső bevételt. Mindez persze nem teszi majd vonzóbbá a külföldi befektetők előtt a magyar energiaszektort, persze ezeknek a döntéseknek nem is ez a célja" – tette hozzá.
Két érdek feszül egymásnak
"Azok a német, francia befektetők, akik a magyar energiapiacon a privatizáció idején megjelentek, azért jöttek ide, mert úgy gondolták, hogy pénzt fognak majd keresni. Többet, mintha például államkötvényben tartanák a megtakarításaikat" – mondta Márvány Zsolt. A szakember szerint két érdek áll egymással szemben: a külföldi, profitorientált vállalkozásé és a magyar kormányzaté, amely non-profit szektort szeretne.
"A két félnek közelednie kell egymáshoz, ha hosszabb távon is ezek a feltételek maradnak" – jegyezte meg a CIB Bank elemzője.
Az EU 910 millió eurót ad az európai, valamint az ukrán védelmi ipar fellendítésére. 
