Tavaly, amikor véget értek a nehéz napok, még csak azon szomorkodtunk, hogy míg két metróvonalunkon csendes, egyterű, hűtött Alstom típusú szerelvények futnak, addig a harmadikra sikerült kocsinként elzárt, zajos, és főleg jó meleg posztszovjet járműveket hoznia a fővárosnak, amit a pesti köznyelv el is nevezett Tarlós-szaunának. Ez azonban messze nem a legrosszabb, idén tömegesen megtapasztalhattuk, milyen az, ami régebben nem volt: a bezárt ablakú, de hűtés nélküli autóbuszok tömeges jelenléte.
Már a szelek sem a régiek
Mondhatnánk, hogy 20-30 éve, sőt mi több, az átkosban sem hűtötték a közlekedési eszközöket. Igen ám, de akkor volt rajtuk nyitható ablak, és ha nem állt a jármű a dugóban, hanem szépen haladt, olyan menetszél keletkezett, ami azért kibírhatóvá tette az utazást. Most azonban megjelentek a tömegesen a hűthető járművek, és ezzel tennénk egy nagy lépést is előre, igen ám, de azt tapasztaltuk, hogy bizonyos vonalakon a buszok felén sem működött a hűtés.
A probléma különösen azokon a helyeken volt súlyos, ahol a kötött pályás közlekedést pótolták annak felújítása miatt: nevezetesen a hármas metró vonalán és a Nagykörúton. Azt már korábban sem értettük, hogy hétvégén és esténként miért kell a metró teljes vonalát lezárni és buszokkal gyötörni a közönséget, de hogy ezt legalább a hőség napjaiban miért nem lehetett mellőzni, az végképp érthetetlen.
Nem erre tervezték
A különös az, hogy a buszok szinte mindegyike Volvo gyártmányú, vagyis meglehetősen jónevű. Ha egyszer úgy gyártották, hogy légkondit építettek bele és nyithatatlan ablakokkal látták el, akkor nyilván úgy gondolták, hogy csak jól működő hűtéssel állhatnak forgalomba a járművek, legalábbis Stockholmtól délre. Gyanítjuk, hogy a járműhöz adott üzemeltetési szabályzat kifejezetten tiltja is, hogy a hűtés meghibásodása esetén forgalomba állítsák őket. A gyártó úgy tervezte, hogy a hűtés ugyanúgy működjön állandóan, mint a motor vagy az ajtókat nyitó és záró szerkezetek.
Ha már nyáron...
Nos, ha így van, akkor hogy lehet, hogy szaunák sokasága árasztotta el a Körutat? Egy buszvezető azzal magyarázta a dolgot, hogy természetesen mindegyik buszon van hűtés, csak meg kéne javítani, de ezt nem teszik, majd talán valamikor később (esetleg a hideg évszakban, amikor nincs szükség rá). Nos, ezt jobb híján el kellett fogadni magyarázatnak, ezek szerint a döntéshozó azt találta ki, hogy a felújítások idején hadd menjenek a kínzójáratok, úgyis csak átmeneti az egész.
Hozzá kell tenni, hogy a nagy felújításokat az iskolai szünet idejére tették, hogy kevesebb forgalmi problémát okozzanak, viszont azt lehetett tudni, hogy akkor lesz hőség, ha már egyszer nyáron van a fő szünidő. Így két lehetőség lett volna: vagy megszervezni a buszok hűtésének megjavítását, vagy a régebbiek közül beállítani hűtés nélküli, de nyitható ablakú buszokat. A mostani megoldás a legrosszabb volt, elkerülni csak úgy lehetett a szenvedést, ha az utas várt 3-4 buszt, általában akkor jött egy, amelyen valamennyire működött a hűtés.
Üdítő kivétel
De hogy ne csak a rosszat nézzük: a Király utcában kifejezetten felüdítő élmény volt felszállni a 78-es trolira, pontosabban közülük a legtöbbre, remek hűtés van rajtuk. Megnéztük a típust: Solaris, kár, hogy az összes trolibusz között viszonylag kicsi az arányuk, viszont az említett vonalon sok jár belőlük. A többi vonalon ugyanakkor sok régi Ikarus típus jár, ezeken a menetszél hűt, úgy, mint 50 éve, ráadásul egy trolibusz lehet bármilyen öreg, nem szennyezi a levegőt.
És hogy ne csak a hazai tapasztalatokról számoljunk be, kitekintünk a közelkülföldre is: sikerült Pozsonyban is egy lassan és sokáig haladó, nem működő hűtésű és nem nyitható ablakú buszon eltölteni közel fél órát, és mivel az adott járat csak 20 percenként jön, még az sem opció, hogy kivár az utas egy normálisan működő járművet.
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
