A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium február 14-én hozta nyilvánosságra és bocsátotta társadalmi vitára a kormány Korrupció megelőzési programját. A tárca szerint a korrupció összetett társadalmi probléma, amellyel kapcsolatban az államra kiemelkedő felelősség hárul. A program ugyanakkor elsősorban a kormányzati szervek „gyógyítását” célozza. A Transparency International szerint ez a megközelítés a program rövidtávú megvalósíthatóságát (2012-2014) ugyan elősegítheti, de a sikeres fellépés kulcsa a probléma összetett, „makroszintű” megközelítésében rejlik.
Ezért a szervezet szerint a kormányzati szerveken túl figyelembe kell venni a korrupció tágabb környezetét, más kiemelt kockázatokat magukban hordozó szektorokat és intézményeket is. A TI emlékeztet, hogy mind a magyar társadalom, mind a szakmai szervezetek – a közszektor mellett – kiemelten korrupt területnek tekintik a politikai pártok finanszírozását, illetve az üzleti szektort. A helyi önkormányzatok a közpénzfelhasználás jelentős szereplői, kiemelt korrupciós kockázatokkal küzdenek, ám velük a program szintén nem foglalkozik.
A TI szerint fontos látni, hogy a napi döntéseket jelentősen befolyásolja, hogy milyen munkaközegben hozzák meg őket. Ezért az etikai követelmények mellé kiszámítható és átlátható munkaszervezetet és munkafolyamatokat teremtenének, ami a – program szóhasználatában – a „személyi ellenálló képesség” növelése mellett a „társadalmi bizalom” növekedését is elősegítheti. A programban felsorolt korrupciós problémák (pl. ajándékozás, kölcsönös előnynyújtás, csúszópénz) mellett kiemelt figyelmet kell szerintük fordítani a felvételi rendszer megfelelő működésére, a vezetői szinteken is, valamint a közszektor elhagyása után felmerülő ún. forgóajtó jelenség, azaz az üzleti szektor és a közszektor között történő munkahelyváltások összeférhetetlenségi kérdéseinek rendezésére.
A Transparency International támogatja a programban előirányzott Hivatásetikai Kódex bevezetését, hiszen ezt már számos alkalommal javasolta több nemzetközi intézmény, illetve a szervezet maga is. A kódex szerintük hatékony eszköz lehet a korrupció elleni fellépésben, ha az egyes intézmények „élő dokumentumnak” tekintik, illetve az ott dolgozók a zsinórmértéket magukénak érzik. Ehhez nagyban hozzájárulhat, ha a kódex elfogadását széleskörű belső konzultáció előzi meg. Szorosan kapcsolódó és fontos kérdés az oktatási programok megszervezése. Szintén a program fontos elemének nevezi a TI a közérdekű bejelentők védelmének megteremtését. A 2010. április 1-je óta hatályban lévő, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény ugyanis bár alapvetően megfelelő védelmet kínál, intézményi háttér hiányában fennállása óta működésképtelen.
A TI szerint az új megoldásnak szintén garantálnia kell a védelemhez szükséges alapvető garanciákat és a kivizsgálás, valamint a kivizsgáló és a védelmet nyújtó intézmény függetlenségét. Emellett szerintük azt is látni kell, hogy a közérdekű bejelentések társadalmi elfogadottságán és támogatottságán, valamint a bejelentési hajlandóságon jelentősen javítani kell annak érdekében, hogy a bejelentések valódi korrupció elleni eszközként működhessenek, ez pedig széleskörű tájékoztató kampány keretében valósítható meg. Úgy vélik, hogy bár korábban jelentős vívmány volt a közérdekű kérelmek, panaszok és bejelentések kezelésének 1977 óta fennálló, majd 2004-ben újrakodifikált rendszere, valódi hatékonysága már régóta megkérdőjelezhető, ezért felülvizsgálata szintén javasolt.
A Transparency International emlékeztet, hogy 2010. december 31-ikével helyezték hatályon kívül a lobbitörvényt, ám helyébe semmilyen új szabályozás nem lépett, így többször felhívták a figyelmet arra, hogy nem lehet tudni, hogy közpénzekre vagy jogszabályokra vonatkozó közhatalmi döntéseket ki milyen módon befolyásol. Ez a helyzet aláássa a közintézményekbe vetett bizalmat, illetve korrupciós kockázatokat teremt, ezért egy új lobbiszabályozás megalkotása szükséges. A program is észleli ezt a problémát és feladatként jelöli ki a magánérdeket képviselő személyek közszolgálati tisztviselők általi fogadása szabályainak megalkotását. Úgy vélik, lényeges, hogy a lobbitevékenység kereteire vonatkozó jogszabály valódi átláthatóságot és számonkérhetőséget jelentsen a gyakorlatban, ugyanakkor ne járjon teljesíthetetlen adminisztrációs terhekkel az érintett tisztviselők számára.
A közbeszerzések terén a program lehetőséget kíván teremteni a jogszabályi keretek felülvizsgálatára, de emellett segíteni kell a jogorvoslati eljárások hatékonyságát, igénybevételének megkönnyítését az intézményrendszer integritásának növelése mellett. A TI szerint számos jogi és jogon túli eszközzel is ösztönözni kell a közbeszerzési piac szereplőit etikus elvek követésére. A szervezet szerint egy széleskörű nyilvántartási és közzétételi rendszer létrehozása az elektronikus közbeszerzés mihamarabbi bevezetése mellett lenne képes a visszaélések hatékonyabb kiszűrésére, megelőző funkciójából eredően pedig a korrupciós kockázatok csökkentésére. A TI szerint az üzleti és politikai szektor között megjelenő korrupciós cselekmények csökkentése kizárólag kiszámítható és átlátható jogalkotás, illetve jogalkalmazás mellett érhető el. Erre való törekvések csak áttételesen, a jó kormányzás megvalósítását célul kitűző programban szerepelnek, azonban a gyakorlati megvalósítás érdekében a fenti célok antikorrupciós szempontú, átfogó kezelése kulcsfontosságú.
A TI ugyanakkor kifogásolja, hogy a terv a közérdekű adatok nyilvánosságát nem erősíti, holott a program miniszteri köszöntőjének hasonlatával élve, a nyilvánosság tudja úgy átszellőztetni a közigazgatást, hogy az a korrupció betegségéből minél hamarabb felépüljön. A szervezet szerint az új információszabadság törvény szűkítette a közérdekű adatok körét, illetve a köztulajdonban álló cégek szerződései és gazdálkodása is kevésbé átlátható 2010 nyara óta.
A tanulmány szerint a nyomozó hatóságok egységeinek megerősítése érdekében fontos lenne a felügyeleti feladatokat ellátó hatóságok együttműködésének erősítése a programban felsorolt tizenhárom szervnél szélesebb (pl. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) körben. Ennek megvalósítására az együttműködési megállapodások szükségesek, de nem elégségesek, ezért fontos lenne, hogy ezen szervezetek napi gyakorlatában résztvevő rendőrök, köztisztviselők, adóellenőrök, egyéb tisztviselők véleményeire, tapasztalataira alapozzák az együttműködést, valamint tegyenek számukra elérhetővé új együttműködési és tapasztalatszerzési formákat.
A TI 2011-ben végzett, az ifjúság helyzetével, véleményével és a korrupció elleni fellépéssel kapcsolatos kutatása szerint a megkérdezett fiatalok 73 százaléka szeretne tenni a korrupció ellen. Ez alátámasztja a program azon meglátást, amely szerint „a fiatalok körében nagy az eltökéltség a fellépésre”. Ezért támogatja a TI azt a kezdeményezést, amely a társadalom átfogó tájékoztatásának a keretében az alapvető etikai normáknak, illetve a korrupcióval szembeni értékeknek a Nemzeti Alaptantervbe való beépítését célozza. A Transparency International szerint a fiatalok oktatásának sikerességét e téren számos haladó szellemű nemzetközi program igazolja.
Azt is elmondta: hálás a magyar embereknek. 
