| A 2013. szeptember - október között zajló kvantitatív kérdőív formájában végzett kutatásban 150-en vettek részt. A mintavétel főként online adatfelvételen, valamint az idősebb generáció elérése érdekében telefonos lekérdezésen keresztül zajlott. A minta az alanyok életkora, lakhelye és jövedelme szerinti skálákban került bontásra. |
2013. július 1-jén lépett hatályba az új kiskereskedelmi struktúrát, azaz az árusítható helyek számát és helyét is rögzítő dohánytörvény. A szabályozásból kifolyólag a korábban megszokott elárusítóhelyeket felváltották a Nemzeti Dohányboltok. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) hallgatóinak kutatása a törvény dohányzási szokásokra gyakorolt hatásait vizsgálta .
Nem mindenki elégedett
A boltok kialakításával és felépítésével a válaszadók 38%-a teljes mértékben, 33% többé-kevésbé, 12% pedig kismértékben elégedett - közölte a Privátbankárral a BGF. Az elégedetlenek aránya 17%. A dohányboltok számával és elhelyezkedésével a megkérdezett dohányosok 60%-a elégedett, 23% az elégedetlenek aránya. Ugyanakkor a lakhely szerinti megoszlást tekintve a községekből származó dohányosok 55%-a elégedetlen, míg a fővárosiak több mint 60%-a elégedett.
A vásárlások gyakorisága szerint a tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy ritkábban, de alkalmanként nagyobb mennyiséget vásárolnak a dohányosok, azaz az új kiskereskedelmi hálózat a vásárlási szokásokat is befolyásolja. A hetente vagy ennél ritkábban vásároló fogyasztók körében az elégedettség 70% körül mozog, míg a heti többször vásárlók esetében ez az arány 50% alá esik vissza, a naponta többször vásárlók 56%-a pedig már elégedetlen a dohányboltok elhelyezkedésével.
A válaszok alapján az átlagos vásárló hetente egy vagy több alkalommal, általában egyszerre egy doboz cigarettát vásárol, 500-1000 forintot hagyva a boltban. A magasabb jövedelemmel rendelkezők inkább hetente egy-egy alkalommal vásárolnak, míg az alacsonyabb keresetűek gyakrabban költenek dohánytermékre. A ritkábban vásárlók egy vásárlás alkalmával ugyanakkora mennyiségben költenek cigarettára, mint a náluk gyakrabban vásárlók, tehát kevesebbet dohányoznak.
| Korábban többen is úgy vélték, hogy a trafikok miatt több olyan kereskedő mehet tönkre, amely nem árulhat cigit. Az előzetes aggodolmakról ITT, a vizsgálatokról pedig ITT olvashat bővebben. |
Mára a dohánytermékek után a második legkedveltebb fogyasztási cikkek az alkoholos termékek (17%), melyeket az üdítők (10,5%) és a kávé (9,5%) követ. A dohányzók 59%-a cigarettán kívül nem vásárol mást a Nemzeti Dohányboltokban. Ugyanakkor a felmérésből kitűnik, hogy a nemdohányzók egy része (11%) rendszeresen vásárol a dohányboltokban nem dohányipari terméket.
Mi a helyzet a fiatalkorúakkal?
Az új hálózat kialakításával a törvény egyik legfőbb célja a dohányzás visszaszorítása. A válaszadók 69% gondolja úgy, hogy ezzel a szigorú tiltással nem lehet huzamosabb ideig a fiatalkorú dohányzását visszaszorítani.
A megkérdezett 19 és 25 év közöttiek 44,8%-a, a 26 és 35 év közöttiek több mint a fele véli úgy, hogy a trafikok kialakítása egyáltalán nem befolyásolja a dohányfogyasztást, viszont a 36 és 50 év közöttiek 73%-a változásra számít.
Pozitív volt Ursula von der Leyen telefonbeszélgetése Donald Trumppal. 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
