A nemzeti fejlesztési miniszter benyújtotta a közlekedésről szóló törvény módosítójavaslatát. Az 51 oldalas dokumentum több lényegi változást is tartalmaz. A miniszter továbbá kezdeményezte a külföldi rendszámokra vonatkozó törvényi szabályozás módosítását is.
Az ombudsman szólt, a razzia kudarcba fulladt
Az ombudsmani vizsgálat után indított áprilisban a NAV kíméletlen hajszát a külföldi rendszámú autósok ellen. Becslések szerint Magyarországon 40 ezren használnak külföldi rendszámot, ezek közül az adóhatóság áprilisi razziáján 13-an akadtak fenn. A rendkívül szigorú törvény célja, hogy kiszűrje azokat, akik adóelkerülés végett használnak külföldi rendszámot. Csakhogy az Európai Unióban egyáltalán nem ritka, hogy valaki más országban dolgozik, mint ahol eredetileg a bejelentett lakcíme van. Dr. Szabó Máté ombudsman korábban kiadott jelentése mindezek mellett arra is felhívja a figyelmet, kifogásolható, hogy az ellenőrzött autósoknak kell bizonyítaniuk, jogszerűen vezetnek külföldi rendszámú járművet. Ha valakinél például nem volt ott a külföldi munkáltatótól kapott munkáltatói igazolás hiteles fordítása, még ha csak egy napra is jött, könnyen 800 ezres bírságot is kaphatott.
Enyhítik a szabályozást: a köz alkalmazottai kivételes helyzetben
A legnagyobb gond mégiscsak az jelenleg hatályos törvénnyel, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztására és a szabad mozgásra vonatkozó uniós alapjogokat sérti. Valószínűleg a fejlesztési tárcánál is belátták, hogy a törvény nem érte el célját, ráadásul bonyolultsága miatt nehezen végrehajtható volt - ráadásul Brüsszel is könnyen beleköthet.
A Parlament honlapjára felkerült módosító szerint a külföldi munkáltatótól kapott kocsit a magyar állampolgárok korlátozás nélkül használhatják majd Magyarország területén. Enyhítik a külföldi lakhellyel rendelkező állampolgárok magyarországi közlekedésére vonatkozó szabályait is: félévenként maximum 30 napig használhatják majd autójukat, szemben az eddig megengedett egy nappal.
Ez azonban nem mindenkire fog vonatkozni. A külföldi kiküldetésben dolgozó magyar közalkalmazottak és diplomaták, az uniós képviselők, a nemzetközi szervezetekhez kiküldött politikusok, tisztségviselők és családtagjaik ezután korlátozás nélkül használhatják majd külföldi rendszámú autójukat idehaza.
Bírságok: közös adatbázis, külföldről is kérhetik a rendőrök
A külföldi szabálysértők által fizetendő bírságokat ezentúl a magyar rendőrség majd kérheti az uniós társszervektől. Így a külföldi szabálysértők adatai is tárolásra kerülnek, természetesen a magyarokkal együtt egy közös adatbázisba, ez újdonság (legyen az közúti ellenőrzésen tetten ért szabálysértés vagy közigazgatási bírság). A jogi személyek adatait veszik fel, de az adatbázisban megtalálható lesz a szabályszegés tényállása, körülményei, a kirótt bírság (enyhítés, ha van) és az ügyben eljáró hatóságok. Az adatokat csak 6 hónapi őrizhetik meg, utána törlésre kerülnek.
Mint említettük, a közlekedési törvényhez beadott módosítók között is vannak meglepetések és újdonságok. A javaslat szerint "közúti ellenőrök" is dolgoznának a rendőrök mellett az utakon, ez egy teljesen új minőség lenne, ők kormánytisztviselőként járhatnának el, feladatuk az autósok ellenőrzése lenne. Ez azt jelenti, hogy bárkit megállíthatnak a díjköteles közutakon, és ha valaki nem működik együtt velük azt legfeljebb 2 órára fel is tartóztathatják majd (ennyi idő alatt a rendőrök biztosan a helyszínre érnek).
A reklámcégek szívhatják a fogukat
Sikerült életszerűbbre szabni a parkolási büntetések szabályozását, a javaslat szerint ezek után egy nap egy helyen csak egyszer lehetne pótdíjat kiszabni az autósokra - a módosításra azért van szükség mert eddig ezt tételesen nem mondta ki a jogszabály.
A plakátcégek üzletébe alaposan beleront az új törvény. Lakott területen kívül a módosító alapján ezentúl csak olyan reklámplakátokat lehetne kihelyezni, melyek a közlekedés biztonságára hívják fel a figyelmet, lakott területen belül jóformán tilos lesz bármit is kihelyezni. Az utak mentén működő cégek (pl.: benzinkutak) persze kihelyezhetik logójukat, de nagyobb hirdető felületet nem helyezhetnek ki. A jogszabály természetesen a közlekedés biztonságával indokolja az eddig is egyre szigorúbb szabályozás felülírását.