Továbbra is nagy tehernek és egyre időigényesebbnek tartják az adminisztrációs feladatokat a kis- és középvállaltok megkérdezett vezetői, akik romló üzleti helyzetükről, és csökkenő termelésről számoltak be - derül ki a Magyarországi Volksbank Zrt. és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézet negyedéves KKV Körképéből. A különböző adminisztratív terhek jelenleg átlagosan havi 65 órát vesznek igénybe, 14 órával többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb gondnak a cégek a kötelező statisztikai adatszolgáltatást tartják, ám hasonló arányban említették a munkabérekhez kapcsolódó járulékok fizetését, illetve annak dokumentálását, és a mérleg készítését is - áll a felmérésben. A 302 fős mintán végzett felmérés - túl az adminisztratív terhek által okozott kényelmetlenségeken - a kkv szektor romló üzleti helyzetét mutatja. A konjunktúra mutatók kivétel nélkül csökkentek, a legnagyobb mértékben a termelés esett vissza. Ezt a felmérés készítői a belföldi kereslet jelentős csökkenésével  magyarázzák. A vállalkozások rövid távú várakozásai ellentmondásos képet mutatnak: a cégek a termelés további csökkenésére számítanak, s az év eleji üzleti helyzetnél is borúsabban ítélik meg kilátásaikat, másfelől e tényezők hatását részben ellensúlyozza a  kapacitások javuló kihasználtságával, valamint a jövedelmezőség és a létszám alakulásával kapcsolatos enyhe optimizmus. Ezek eredményeképpen a KKV Konjunktúra index a 2006 októberi szintre esett vissza. A vállalkozások jövedelmezőségének javulására vonatkozó optimizmus a felmérés szerint nem az áremelési szándékokból, hanem inkább a hatékonyság javításából fakad. A megkérdezettek összesen 45 százaléka nem kíván változtatni árain, és 28 százalékuk az inflációnak megfelelő áremelést tervez, 20 százalékuk pedig az infláció alatt emelne. Az áremelést tervezők jobbára a szolgáltató szektorból kerülnek ki. A legutóbbi felmérés vizsgálta a kkv-k részvételét a gazdaságfejlesztési operatív program keretében 2005-2006 folyamán (GVOP), illetve 2007-ben (GOP) kiírt pályázatokban. A megkérdezett kis-és középvállalkozások viszonylag jól informáltak az uniós lehetőségekről, az egyes pályázatokról a válaszadók 61-85 százaléka hallott már. A vállalkozások 54 százalékában vetődött fel, hogy folyamodjanak a GVOP pénzekért, ám a GOP tendereken csak 20,5 százalék jelezte ennek lehetőségét. Akik eleve kizárták az elindulásuk lehetőségét, leggyakrabban azzal indokolták, hogy cégük nem felelt meg a pályázati kiírásnak vagy a nyertessel szemben támasztott szigorú követelményeknek; ezenkívül gyakori okként vetődött fel a túlságosan nagy önerő szükségessége is. A megkeresett kkv-k eredményes pályázónak bizonyultak, ugyanis a valamelyik pályázaton elindult cégek háromnegyede el is nyerte a támogatást.   Bizakodóbbak a kkv-k Havi 100 ezer: 60%-ot Állam bácsi nyel le Csökkentené a vállalkozók terheit az MDF MTI

A kereskedelmi ingatlanok piacán elérkezett a növekedés időszaka: nemcsak a különféle bevásárlóközpontok tekintetében bővül a kínálat, a jelek szerint az üzletek méretét is növekvő trend jellemzi a drága és olcsó helyeken egyaránt.

Bontja a Keleti-főcsatornán engedély nélkül létesített stégeket a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) - közölte Bara Sándor, a Tikövizig megbízott igazgatója szerdán Balmazújváros térségében a Keleti-főcsatorna partján egy elbontásra ítélt stég mellett tartott sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett rá, hogy 2002-ben a Tikövizig készített egy felmérést, ami szerint akkor 1.378 stéget találtak a főcsatornában, s ebből több mint 700-nak nem volt engedélye. Az engedély nélkül épült stégek közül mintegy 400 bérleményhez kapcsolódott, de több mint 300 volt azoknak az engedély nélkül épített vízi állásoknak a száma, amelyeknek a tulajdonosa területet sem bérelt. Bara Sándor elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben rohamosan nőtt az engedély nélkül épült stégek száma az egyébként állami feladatokat ellátó vízi létesítménynek minősülő Keleti-főcsatornán. A Tikövizig több lapban hirdetést adott fel, amiben bejelentette, hogy az engedély nélküli vízi állásokat (stégeket), ha azok nyilvántartásba vétele nem történik meg, elbontják. Bara Sándor közlése szerint az intézkedés eredményeként eddig 124 tulajdonos jelentkezett, akikkel szerződést kötöttek, s így fennmaradhat a stégük. A mederből eddig 140 stéget kiemeltek, de a munkákat még tovább folytatják, az elkövetkező napokban 110 stéget bontanak el, amennyiben bérlőjük nem jelentkezik. Aki viszont jelentkezik, annak a stégét húszezer forintért regisztrálják, s valamivel több mint tízezer forint éves bérleti díj fejében azok fennmaradhatnak - tette hozzá a Tikövizig megbízott igazgatója. MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán júliusban 1.958 milliárd forint kétszeres árfolyamértékben születtek üzletek, a forgalom az előző hónaphoz képest 7,9 százalékkal csökkent - közölte a BÉT.

Az esztergomi Suzuki gyárban az év első hat hónapjában 112.072 gépkocsi készült, a teljesítmény 145 százalékkal növekedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. Jövőre megkezdik az új modell, a Splash gyártását.

Minden eddiginél nagyobb bírságot, 121,5 millió fontot (45,5 milliárd forint) szabott ki a brit versenyhivatal, az Office of Fair Trading (OFT) a British Airways légitársaságra az árak összehangolása miatt. A brit légitársaságot ugyanezért valószínűleg még az Egyesült Államokban is megbírságolják, így az összeg elérheti a 350 millió fontot (131 milliárd forintot). A versenyhatóság szerint a British Airways legfőbb versenytársával, a Virgin Atlantic céggel összehangolta a hosszú távú járatokon az üzemanyag drágulása miatt alkalmazott felárat a 2004 augusztus és 2006 január közötti időszakban: az utasoknak jellemzően a korábbi 5 helyett 60 fontsterlinges (1900, illetve 22 ezer forint) felárat kellett fizetniük a BA, illetve a Virgin járatain ebben az időszakban. A BA vezetése elismerte, hogy - bár a felár bevezetése legitim eszköz -, bizonyos tekintetben megsértették a versenyre vonatkozó előírásokat. Az ügy miatt tavaly októberben a BA több magas rangú vezetőjének távoznia kellett a társaságtól, ugyanakkor a Virginnek nem kell bírságot fizetnie, mivel maga a cég közölte a versenyhatósággal az árkartell tényét. Az Európai Unió és az Egyesült Államok versenyhatóságai egyébként legalább egy tucatnyi nagy nemzetközi légitársaságánál folytatnak hasonló vizsgálatot az árak összehangolása miatt. Légitársaságok: 600 milliós veszteség csalás miatt Spanyolországban szaglászik a British Airways MTI

Több mint 110 millió euró az új rekordüzlet a romániai irodai ingatlanpiacon - jelentették szerdán román hírforrások. Ennyi pénzt fizetett a német Allianz csoport az általa birtokolt DEGI vállalat révén három bukaresti irodaépületért. Az üzlet egyik haszonélvezője a brit Charlemagne Capital nevű vállalat tulajdonában lévő befektetési alap, amely egy évvel ezelőtt még csak 89,1 millió euróért vásárolta meg az ingatlanokat. A pontos vételárat nem közölték, de a The Money Channel román gazdasági hírtelevízió úgy tudja, hogy a britek 25 millió eurót nyertek a tranzakcióból. Még 5-6 jó éve lehet a román ingatlanpiacnak A Cushman & Wakefield saját irodája Romániában MTI

Az fagykárenyhítéssel összefüggő kérdésekről is tárgyalt szerdai ülésén a kormány és a szaktárca előterjesztését megvitatva úgy döntött, hogy további mandátumot ad a tárgyalások folytatására Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek - tájékoztatta szerdán az MTI-t Dékány András, az FVM szóvivője. Elmondta: a mandátum mibenlétéről nem kíván bővebb tájékoztatást adni, mivel azt először a tárgyalóasztal másik oldalán ülőkkel, azaz a gazdálkodók képviselőivel kívánják megismertetni. Várhatóan ezt követően állapodnak meg a felek, azaz az agrártárca és a fagykárt szenvedett gazdák képviselői a megbeszélések további menetéről - tette hozzá a szóvivő. A méltányos fagykárenyhítést kérő gazdálkodók megbízottainak, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) képviselőinek hétfő óta folyó tárgyalásain eddig elért eredményeket terjesztette a szaktárca a kormány elé. Kedden nem volt egyetértés a fagykár enyhítését kérő gazdálkodók és a szakminisztérium megbízottai között, hogy mekkora legyen a kárenyhítésre szánt összeg. A gazdálkodók úgy vélték, hogy annak meg kell haladnia - a nem hivatalos információk szerint mintegy 3 milliárd forinttal - a jelenleg rendelkezésre álló ötmilliárd forintot, erről viszont csak a kormány dönthet. A gazdálkodók képviselői ezért kérték, hogy tárgyaló partnereik ezt terjesszék a kormány elé. Azonban a kormány mozgásterét is jelentős mértékben szűkítik a rendelkezésre álló költségvetési keretek. Emellett az FVM továbbra is csak a kárenyhítési rendszerbe bejelentkezett gazdálkodóknak adna támogatást, míg a gazdák képviselői más kárt szenvedett gazdálkodónak - például a belterület ültetvénnyel rendelkezőknek - is kárenyhítést kérnek. Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára ezzel kapcsolatban korábban arról beszélt: annak érdekében, hogy a belterületi ültetvényeken keletkezett fagykárok enyhítésére legyen lehetőség, az ilyen területeken gazdálkodóknak be kell jelentkezniük a kárenyhítési rendszerbe. Ez azonban nem jelenti a kárenyhítési rendszer általános újbóli megnyitását. MDF: A termelőké legyen a föld! Két ötlete van a Fidesznek a vészhelyzet elhárítására Együttműködést kér Gráf a gazdáktól MTI

Nem biztos, hogy csak azzal védhetők a munkavállalók érdekei, ha a munkajog magas végkielégítésre kötelezi elbocsátáskor a munkáltatókat - közölte Kósáné Kovács Magda szocialista európai parlamenti képviselő.

Tavaly a legtöbb, 69 elmarasztaló hatósági döntés a kábeltévékkel kapcsolatban született, a vezetékes telefon szolgáltatókat 51, az internet szolgáltatókat 48, a mobil szolgáltatókat pedig 40 esetben marasztalta el az NHH.

Szeptembertől nyilvánosságra kerül azoknak a cégeknek a neve, amelyek megkárosították a fogyasztókat, és a felügyelet ezért egymillió forintnál nagyobb büntetést szabott ki - jelentette be Herényi Károly.

Az Agrimill-Agrimpex főtulajdonosa, az Investor Holding Zrt. törlési kérelmet nyújtott be a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), egyúttal tőzsdei ajánlott tett a cég részvényeire 5.501 forinton - közölte az ajánlattevő a tőzsde honlapján szerdán. Az Investor Holding közvetlenül és az Interag Zrt.-n keresztül a szavazati jogok 99,652 százalékával rendelekezik az Agrimill-Agrimpexben. Az Agrimill-Agrimpex részvényei a tőzsde B kategóriájában szerepelnek, szerdán délelőtt 5.475 forintot értek. A tőzsdei társaság tulajdonosa a július 31-i rendkívüli közgyűlésen határozta el a részvények kivezetését a BÉT-ről. Az ingatlanhasznosítással és gabonatárolással foglalkozó cég 2006-ban 314,2 millió forint árbevétel mellett 171,6 millió forint adózás utáni nyereséget ért el. Az árbevétel az előző évhez képest 9,2 százalékkal nőtt, míg a nyereség 10,4 százalékkal csökkent. A tavalyi árbevétel jelentős része a puffaszott gabonatermékeket előállító HAM-LET üzletágból származott. Ennek árbevétele 286 millió forint, adózott nyeresége pedig 7,8 millió forint volt. Az üzletágat az idén januárban szakmai befektetőnek értékesítette az Agrimill-Agrimpex. Szépen jött felfelé a BUX Beköszöntött a borús idő a tőzsdéken is MTI

A Paksi Atomerőműben befejezték a 2-es blokk éves karbantartását - tájékoztatta Mittler István, az erőmű kommunikációs főosztályvezetője az MTI-t. A reaktort június 30-án állították le, s júliusban elvégezték az évente szokásos ellenőrzéseket, javításokat, frissekkel kicserélték az üzemanyag-kazetták harmadát, a tavaly illetve két éve berakottakat pedig átrakták új pozíciókba, hogy a hőtermelés a legideálisabb legyen - mondta a főosztályvezető. A reaktort az ellenőrző mérések után a napokban indították újra, hétfőn már áramot adott az egyik generátor, szerdán pedig már a másik is termel, s fokozatosan növelve a terhelést, estére éri el a blokk a száz százalékot jelentő 460–470 megawattot. Az atomerőműben néhány héten át mind a négy reaktor működik, de a tervek szerint a hónap második felében a hármas blokkot leállítják, s azon is elvégzik a nyaranta esedékes karbantartást, üzemanyagcserét.   Még hűti a Duna Paksot Ökopark az atomerőmű árnyékában A Paksi Atomerőmű 2,7 milliárdos nyereséggel zárt MTI

A Gazprom péntektől 45 százalékkal csökkenti a Fehérorszországba irányuló földgázszállításait, mert Fehéroroszország eddig nem rendezte tartozásait. A korlátozás az európai tranzitszállításokat nem érinti.

Védekezés az osztrák OMV ellenséges ajánlata ellen - így kommentálták szerdán a legtekintélyesebb német üzleti napilapok a Mol olaszországi bevásárlását. A vételárat szakértőkre hivatkozva 700 millió euróra becsülik.

Mintegy 25-26 ezernyi ivadék pisztráng pusztult el a nagy meleg miatt az elmúlt két hétben a lillafüredi pisztrángtelepen - mondta a távirati irodának Hoitsy György, a telep tulajdonosa. A rendkívüli halpusztulást azzal magyarázta, hogy a nagy hőség és száraz időjárás miatt szinte teljesen kiszáradt a Garadna-patak, ami a pisztrángok egyik otthonát, a két és félezer négyzetméternyi vízterületű felső-tavat táplálta. Az oxigénhiány mellett a víz hőmérséklete jelentősen megemelkedett, elérte a 24 Celsius-fokot, amely már halálos a pisztrángokra, különösen a sebes fajtára. "Megpróbáltunk minden lehetséges módon védekezni a meleg ellen, az alsó-tavakból vizet pumpálunk a felső részbe, a felső-tó saját vizét is forgatjuk és árnyékoljuk a vízfelületet, de a halpusztulást nem sikerült megakadályozni". Hoitsy Úr beszámolt arról, hogy jelenleg a telep felső részéről lemenekítették a halakat, így az alsó-tavakban egy-egy medencében több tonnányi különböző korú és méretű pisztráng van vegyesen. Minden tavon szellőztetők működnek, a halak pedig csak a létfenntartáshoz elegendő ételmennyiséget kapják, mert ha jóllaknak, több oxigénre van szükségük. Ez viszont azzal jár, hogy - mivel a kisebb és méretesebb halak össze vannak zárva - megjelenik köztük a kannibalizmus, s ezzel a pisztrángok a saját állományukban is kárt okoznak - tette hozzá. Megjegyezte: az ivadékok pusztulása a jövő évi állományból fog hiányozni. Mennyiségüket tekintve körülbelül öt tonnányi hal esik majd ki a piacról. Megtizedelte erdeinket a szárazság, a fagy és a tűz Mi is érezni fogjuk a gabonatermesztők krízisét Soha ilyen korán nem szüreteltek Badacsonyban MTI

Útdíjat kell fizetniük ma reggel óta azoknak svéd gépkocsivezetőknek, akik behajtanak Stockholm belvárosába. Már az első napon érezhetően csökkent azoknak a száma, akik gépkocsival mentek dolgozni

Gyógyításra lehetne használni a volt mecseki uránbánya tárnáiból nyerhető radongázt - írja a mai Új Dunántúli Napló. A gáz tulajdonképpen ingyen van, csak ki kellene termelni a járatokból. Ennek érdekében a bezárt bányatérségekben a közeljövőben megkezdik a gázmezők feltérképezését. Tahin Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára a lapnak elmondta: a radont a világ számos országában sikerrel alkalmazzák mintegy húsz betegség, köztük légzési, keringési problémák és prosztatazavarok gyógyításában. A szakember úgy vélte: néhány százmillió forintos befektetéssel a baranyai megyeszékhelyen is épülhet egy korszerű, a gázt használó egészségügyi létesítmény. Ehhez azonban előbb le kell győzni a félelmeket, mert a radon ugyan kis mennyiségben gyógyító hatású, nagy mennyiségben viszont rákkeltő anyagként tartják számon. Adjon valami erőset! Nem merünk beteget jelenteni Pécs újabb hitelt vesz fel MTI

A tavaly nyáron befejezett egyesüléssel megalakult nyugat-európai-indiai Arcelor Mittal, a világ legnagyobb acélipari vállalata, szerdán rekord eredményeket hirdetett az első félévről, és "robusztus" fejlődését jósolt a második félévre is. A csoport 4,973 milliárd dolláros adózott eredményt jelentett az első félévről, 45,4 százalékkal többet a két cég tavalyi első félévi, összesen 3,42 milliárdos adózott eredményénél. Az eladás 55,7 millió tonnára csökkent 56,9 millióhoz képest, de a cégnél továbbra is erőteljesnek minősített áremelkedések miatt a bevétel 19,4 százalékkal 51,699 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 43,304 milliárdhoz képest. Frigyre lépni veszélyes! Tibeti segítség a magyar gazdaságnak Továbbra is állami támogatás a széniparnak MTI

A Népszava értesülése szerint jövőre az ötvenmillió forintos értéket meghaladó ingatlanok után is meg kellene fizetni a luxusadót - a Pénzügyminisztérium ezt tévesnek, tudatosan félrevezetőnek tartja

A külkereskedelmi termékforgalom hiánya az idén az első öt hónapban 466,2 millió euró volt, ami 647,1 millió eurós javulás az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatok alapján. A hiány 53,4 millió euróval kisebb a KSH által július első felében közölt előzetes adatánál. Az idén az első öt hónapban a kivitel értéke 26,902 milliárd euró volt, 16,6 százalékkal több, mint a bázisidőszakban. Az import 2006 január-májusához képest 13,2 százalékkal bővült, és elérte a 27,375 milliárd eurót. Folyó áras forintadatokból számítva az export 13, az import 9,7 százalékkal nőtt. Az első négy hónapban a külkereskedelmi termékforgalom 442,4 millió euró hiánnyal zárt, szemben az egy évvel korábbi 851,9 millió euróval. Milliárdos többlet az eurózónában 7,5 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki 95 milliárd plusz júliusban IMF: Gratulálunk! MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 738,08 pontos csökkenéssel, 28.526,82 ponton nyitott ma reggel. A tegnapi záró értékhez képest ez 2,52 százalékos visszaesés. Friss tőzsdei árfolyamok MTI

Szentest javasolják az új, dél-alföldi légimentőbázis helyszínéül a szakmai szervezetek; döntést egy-két hét múlva hozhat az egészségügyi tárca - írja mai számában a Délmagyarország.

A Mol Nyrt. kedden 150.000 darab Mol részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén  28.912 forintos átlagárfolyamon - közölte az olajtársaság a tőzsde honlapján. A tranzakciót követően a társaság 4.821.356  darab "A" sorozatú valamint 578 darab "C" sorozatú saját kibocsátású részvényt birtokol. A Mol 4,337 milliárd forintot költött a tegnapi részvényvásárlásra. A június 22-én indult program keretében eddig összesen 381,667 milliárd forintot fordított saját részvények megszerzésére. Friss tőzsdei árfolyamok MTI

Londoni értékforgalmazók szerint a nyugat-európai részvénypiacok szerdán meredek lejtőn követik a Wall Streetet. Az értékforgalmazók becslése szerint a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 122 pont körüli veszteséggel, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 185 pont körüli visszalépéssel nyithat. Tegnap az FTSE-100 154,0 pontos, azaz 2,48 százalékos nyereséggel 6360,1 ponton zárt, a DAX-30 127,83 pontos, azaz 1,71 százalékos nyereséggel 7584,14 ponton végzett. A New York-i tőzsdemutatók határidős jegyzései közül a New York-i értéktőzsde fő mutatójáé, a Dow Jones ipari átlagé ma reggelre 144 pontot vesztett, a Nasdaq összetett mutatójáé 16,25 ponttal csökkent, az S&P 500-asé 15,90 ponttal rosszabbodott. Friss tőzsdei árfolyamok MTI

Abe Sindzo japán kormányfő leváltotta Akagi Norihikot, a közpénzek sikkasztásával gyanúsított mezőgazdasági miniszterét. Norihiko tegnap még úgy nyilatkozott, hogy nem távozik posztjáról, de miután a kormányfő magához rendelte, végül mégis benyújtotta lemondását - közölte a japán kabinet szóvivője. A miniszter az első áldozata a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vasárnapi súlyos szenátusi választási vereségének, amely után a miniszterelnök közölte, hogy nem mond le, ugyanakkor kormányátalakítást ígért. A 48 éves Akagit május végén nevezték ki mezőgazdasági miniszterré, miután elődje, Macuoka Tosikacu öngyilkos lett. Macuoka számos korrupciós ügybe keveredett bele. Akagi is gyorsan az ellenzék és a média célkeresztjébe került, több beosztottját is meggyanúsították azzal, hogy hamis számlákat állított ki, kétszer számolta el költségeit. Az ezekben ügyekben több héten át kérdőre vont miniszter számviteli hibákra hivatkozott. "Több vádat is hoztak föl ellenem a választási kampány idején. A parlamenti többség részben ezen vádak miatt szenvedett vereséget, ez vitathatatlan" - jelentette ki Akagi sajtóértekezletén, amelyen megerősítette, hogy távozik a kormányból. Titokzatos pénzosztás: milliók a férfivécében Csökkent a Toyota előnye Célegyenesben a magyar szamuráj- és urinasi-kibocsátás (hanganyag) MTI

Az OVB 5:3 arányban hitelesítette azt a kérdést, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2010-es országgyűlési választáskor 193 parlamenti képviselő kerüljön megválasztásra a jelenlegi 386 helyett?"

Az autópályán bliccelők közel harmada a külföldi sofőrök közül kerül ki - derül ki az Állami Autópálya-kezelő Zrt. tájékoztatásából, melyet a mai Világgazdaságban olvashatunk

 Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. biztosíthatja a MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.-t, miután elnyerte a társaság által meghirdetett gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást - tartalmazza a Közbeszerzési Értesítő. Az öt fajta kockázatra vonatkozó biztosítási szerződés együttes éves értéke, amiért az Allianz Hungária vállalta a biztosítást, nettó 92,5 millió forint. Az első biztosítási szerződés 1,362 milliárd forint értékű all risk vagyonbiztosításra, megnövekedett üzemelési költség biztosításra és mintegy 169 millió forint értékű all risk számítástechnikai berendezések biztosítására vonatkozik, amelyet a nyertes mintegy nettó 4,031 millió forintért vállalt. A második kör 250 millió forint kárösszegre szóló általános -, bérlői -,  Európára kiterjedő környezetszennyezési  -és munkáltatói felelősségbiztosításra vonatkozik, amelyet 17,787 millió forintért vállalt a győztes. A harmadik fajta szerződés a 100 millió forintos kártérítési összegű, európai területi hatályú árufuvarozói felelősségbiztosítás, amelyet 22,2 millió forintért vállalt az Allianz Hungária. A negyedik termék a vasúti kocsik üzemeltetésével okozott károk fedezetére, amely 10,225 millió eurós (több, mint 2,5 milliárd forintos) egyszeri kárra, és az évi 20,451 millió eurós (több, mint 5 milliárd forintos) kártérítési összegre szól, ezért 25,230 milliós díjat kap a biztosító társaság. Az ötödik fajta szerződés a vasúti kocsik biztosítása, melyek könyv szerinti bruttó értéke 27,5 milliárd forintot tesz ki, amiért az Allianz 23 milliós díjat kap az ajánlatkérőtől. A gyorsított eljárást a MÁV Cargo nemzetközi és gazdasági érdeke indokolta, hogy minél előbb magas színvonalú, komplex biztosítási fedezethez jusson, ellenkező esetben - a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt - valószínűsíthető, hogy nagymértékű európai megrendelésektől esett volna el. Tizenketten vinnék a MÁV Cargot Támadás a kormány ellen: fizetne a biztosító? Holnap jelenik meg a MÁV Cargo privatizációs pályázata MTI

Az ingatlanárak felülbecsült értéke a lakosság eladósodottságával párosulva nagy kockázatokat rejt, ami akár a gazdaság megtorpanásához is vezethet - áll a Fitch Ratings legfrissebb elemzésében.

Megkezdődött a szőlőszüret, emberemlékezet óta a leghamarabb, az Európában legkorábban érő, hungarikumnak számító Csabagyöngyével Badacsonyban - számolt be Varga Bálint bortermelő. A Varga Pincészet badacsonyőrsi feldolgozójába már beérkeztek az első szőlőszállítmányok. A szakember kifejtette: a Csabagyöngye a balatonboglári borvidéken terem, ahol az idén a vártnak megfelelő, 90-100 mázsa a termés hektáronként. A szőlő 16-os mustfokú, 7 gramm/liter savtartalommal, ami optimális - tette hozzá. A Csabagyöngye csak Magyarországon terem, így a szőlő, és a belőle előállított új bor is hungarikumnak számít Varga Bálint elmondása szerint. Ez úgynevezett nulla érlelésű bor, az erjedést követően néhány napon belül palackozzák, így megőrzi az eredeti szőlőízeket, illatokat. A 200 hektárnyi saját szőlőterülettel rendelkező és több mint 600 termelőtől szőlőt felvásároló Varga Pincészet az idén nettó 70 forintot fizet a Csabagyöngye kilogrammjáért, ami 17 forinttal több a tavalyi átvételi áránál - derült ki Varga Bálint beszámolójából. A szakember várakozásai szerint ebben az évben - a korábbi tendencia folytatásaként - tovább közelítenek egymáshoz a fehér- és kékszőlő-árak. Számításai szerint a fehér szőlő átvételi ára fajtától függően 15-30 százalékkal emelkedik, miközben a kékszőlők ára az enyhe vörösbor felesleg miatt nagyjából az előző évi szinten marad. Varga Bálint elmondta, a meleg tavasz és koranyár, valamint az elmúlt hetek kiugróan magas hőmérséklete annyiban befolyásolta a korai fajták (Csabagyöngye, Irsai Olivér, muskotály-fajták) érését, hogy a szüret a megszokotthoz képest két héttel korábban kezdődött. Ezeknél a fajtáknál a szőlő minősége várhatóan meg fogja közelíteni a 2006-os kiváló évjáratot, a később szüretelt fajták minőségét azonban még nagymértékben befolyásolhatja a következő hetek időjárása - tette hozzá. Előbb kezdődik a szüret Magyarellenes az Unió borreformja? MTI

Még az idén elindul mintegy 160-165 milliárd forintos kerettel a Jeremie hitelprogram, amelyet alapvetően azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak szánnak, amelyek kevésbé bankképesek - közölte a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese.

Kedden nem hajtott végre kamatcsökkentést a román jegybank, irányadó kamatát továbbra is 7 százalékon tartja, míg inflációs célsávját 2,5-4,5 százalékban állapította meg. A kamatszint tartásánál az infláció mérsékelt szintjére hivatkozott, megjegyezve ugyanakkor, hogy fokozatosan az EKB által gyakorolt kamatpolitikához kívánja igazítani a magáét. Elemzők szerint - akik egyébként előzetesen többnyire a kamattartásra "voksoltak" - Romániában a jövőben árnyomásra lehet számítani, elsősorban a szárazság okozta drágulás, a növekvő nyersolajárak és a fiskális lazítás politikája miatt is. Június végén volt legutóbb Romániában kamatcsökkentés: a központi bank 25 bázisponttal 7 százalékosra mérsékelte irányadó kamatát, az infláció mérséklődésére hivatkozva. Ez volt a bank negyedik kamatcsökkentése az idén, összesen 1,75 százalékpontos volt eddig a csökkentés. A bank ugyanakkor közölte, hogy éberen figyel a közép-távú inflációs célok teljesülésére. Az országban az éves szintű drágulás 3,8 százalékosra mérséklődött májusban, kedvezően alakul a jegybank - akkori - idei 3-5 százalékos inflációs várakozása alapján. Elemzők számítottak a kamatcsökkentésre, elsősorban a lej árfolyamának utóbbi időben jelentkező markáns emelkedése kapcsán. A román központi bank ezt megelőzően május elején szállította le ugyancsak 25 bázisponttal 7,25 százalékra az irányadó kamatot. Nem vágtak a szlovák alapkamaton 3 százalékra emelték a cseh alapkamatot MTI

Valamelyest erősödött a forint a keddi kereskedés során a budapesti bankközi piacon; délután négy órakor az euró/forint árfolyam 251,20/30 volt a hétfői 252,00/10 után. A képhez hozzátartozik, hogy reggel 250,90/251,00 forintot ért egy euró, majd a forint további erősödésével a napi szélsőérték 250,30 forint volt, innen kezdődött némi korrekció, és zárás előtt érte el az euró a 251,30-as szintet. A forint így záráskor a beavatkozási sáv erős oldalán, a sávközéptől 11,02 százalékra állt, tegnapi szintjétől 29 bázisponttal tért el. Ezzel hétnapos trendnek szakadt vége, amely alatt a forint 13,05 százalékos eltéréstől kisebb-nagyobb lépésekkel a hétfői 10,73 százalékig jutott. Az euró/dollár keresztárfolyam a nemzetközi piacokon 1,3690; a dollár/forint Budapesten a keddi záráskor 183,40/50 volt - egy árnyalattal tért el a hétfői 183,30/40-től, valamivel jobban a reggeli 183,20/25-től. A tartalékolási periódus utolsó napján a zárlatra koncentráltak a bankközi kamatpiac szereplői: az overnight kamat a reggeli értékkel megegyező 6,85/90 százalék volt valamivel az öt órai zárás előtt is. A zárás miatt komoly aktivitás nem alakult ki a hosszabb lejáratokra; megemlíthető, hogy a 3 hónapos BUBOR 7,5 százalékra kapaszkodott fel. Legfrissebb devizaárfolyamok Friss tőzsdei árfolyamok MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 434,07 pontos erősödéssel 29.264,90 ponton zárt kedden. Az előző kereskedés napi záró értékéhez képest ez 1,51 százalékos erősödés. A tőzsde forgalma kedden 36 milliárd forint volt. A vezető részvények közül a Richter 4,14 százalékkal, a Magyar Telekom 2,58 százalékkal, az OTP 2,25 százalékkal erősödött, a Mol viszont 0,48 százalékkal gyengült. A kis részvények indexe, a BUMIX 0,74 százalékkal erősödött, ez 25,57 pontos erősödés, az index így 3.478,93 ponton zárt kedden. A Mol 140 forinttal 28.875 forintra gyengült. A Magyar Telekom 24 forinttal 956 forintra erősödött. Az OTP 230 forinttal 10.470 forintra növelte értékét. A Richter 1.500 forinttal 37.700 forintra erősödött. Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötője szerint  a Mol árfolyamesésének valószínűleg egyszerű a képlete: kedden csak a Mol vásárolt saját részvényt, az orosz és az osztrák befektetők kimaradtak ebből. Sőt kezdték eladni mindazt, amit a múlt héten pénteken a felvásárlási hírre megvettek. Akkor pénteken  2,8 százalékot erősödött a papír, most viszont kedden 0,48 százalékot esett az ára. A Mol olaszországi akvizíciójának híre sem jelentett igazán örömöt a befektetők számára, voltak, akik szerint nem marad elég pénz más célokra, például részvény-visszavásárlásra. A Richter 4,14 százalékos erősödése nagy talány az üzletkötő szerint. Az egyik magyarázat szerint a befektetők az idei első félévben még 16,6 milliárd forintos nyereségre sem számítottak. Ez ugyan csaknem 45 százalékkal kisebb, mint a múlt év első félévében, az előzetes becsléseknél viszont még ez is jobb. A kedvező exportlehetőségekről érkező hírek is befolyásolhatták a papír keddi teljesítményét - vélte az üzletkötő. Friss tőzsdei árfolyamok Legfrissebb devizaárfolyamok MTI

Magyarország a Verespatakon tervezett aranybánya környezetvédelmi engedélyének elutasítását javasolja Romániának a hatástanulmány jelenlegi változata alapján - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), miután a tárca tárgyalódelegációja kétnapos tárgyalást folytatott Bukarestben a témában. Romániának a projekt kapcsán figyelemmel kell vennie Magyarország véleményét, ám az vétójogot nem jelent. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény alapján arra van lehetőség, hogy a magyar fél észrevételeket tegyen a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban. A hétfőn kezdődött konzultációra azt követően került sor, hogy a román társminisztérium júniusban megküldte a beruházó Rosia Montana válaszait azokra a kérdésekre, megjegyzésekre, amelyeket a magyar nyilvánosság és a KVM fogalmazott meg a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban. A konzultációk folytatódnak, a román fél az engedélyről mindaddig nem dönthet, amíg az egyeztetések le nem zárultak. A magyar fél egyebek között az alternatív technológiákkal, a zagytározóval, a gátbiztonsággal, a baleseti kockázatokkal, valamint a szennyezés terjedésének modellezésével kapcsolatban tett észrevételeket és kért további, részletesebb dokumentációt. A KVM szakemberei kifogásolták többek között a túl magas cianid-szennyezéssel járó technológia tervezett alkalmazását, és nem találták alkalmasnak a szennyezés terjedésének modellezését sem. A szakemberek nem értettek egyet a földrengési kockázat felmérésének kidolgozottságával, valamint elégtelennek találták a baleseti kockázatelemzést is. A Verespatakon tervezett felszíni bányában a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Rendkívüli körülmények között mérgező anyag szabadulhat ki a tározókból, amely Magyarországot is elérheti, hasonlóan ahhoz a ciánszennyezéshez, amit a Nagybányán 2000-ben történt gátszakadás okozott a Tiszán. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen közel 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza hazai szakaszát. Magyarország elbukta a cián-kártérítést? Verespatakról is tárgyalnak majd a román-magyar kormányülésen MTI

Az amerikai fogyasztóknak a gazdaságba vetett bizalma a várakozásokat meghaladóan, közel hatéves rekordszintre emelkedett júliusra részben a kedvezőbbé vált foglalkoztatási helyzet miatt. A Conference Board fogyasztói bizalmi indexe 112,6  pontra nőtt a júniusi - módosított - 105,3 pontról. A Dow Jones Newswires által megkérdezett 24 elemző azt várta átlagban, hogy a júliusi mutató 106,0 pontra növekszik a júniusi 105,3 pontról. Az index májusban 103,9 pont, áprilisban 108,5 ponton volt. Legutóbb 2001 augusztusában állt az index ilyen magas szinten. A várakozásokat messze felülmúlóan emelkedett mind a jelenlegi helyzet megítélésének, mind pedig a jövőbeli várakozásoknak az alindexe. A jelenlegi helyzet alindexe 139,2 pontra nőtt a júniusi 129,9 pontról, a jövőbeli várakozásoké pedig 94,8 pontra a júniusi 88,8 pontról. Padlón a dollár: van-e még lejjebb? 192 milliárd lett az első negyedéves amerikai hiány Nőttek az amerikai fogyasztói árak MTI

Ismert művészek, értelmiségiek kezdeményezése nyomán országos aláírásgyűjtés indul Szlovákiában annak érdekében, hogy a kormány egybiztosítós rendszert visszaállító törekvéseivel szemben megőrizzék a szabad biztosítóválasztás évek óta működő rendszerét. A petíció szervezői szerint "az egészségügyi tárca törekvései helytelenek, alapvető emberi és szabadságjogokat sértenek, ellentétesek a demokrácia és a piacgazdaság szellemével, súlyos veszélybe sodorhatják a betegellátás színvonalát". Robert Fico kormánya hónapok óta arra törekszik, hogy a szlovákiai biztosítási piacon jelen levő négy magánbiztosítót felszámolja, mert megengedhetetlennek tartja, hogy az országban profitképző egészségbiztosítók működjenek, s a biztosítottak által befizetett járulékokból önfenntartás címén jelentős forrásokat vonjanak el. Már elkészült a törvénytervezet, amely tiltja a magánbiztosítóknak a nyereségképzést, s önfenntartásukra mindössze a biztosítottaktól befolyó járulékok három százalékának megtartását engedélyezi. A négy magánbiztosítón kívül két olyan egészségbiztosító működik az országban, amelynek többségi részét az állam bírja. A biztosítók ügyfelei országos szinten évente mintegy nyolcvan milliárd korona járulékot fizetnek be a társaságok pénztárába, s ennek mintegy tíz százalékát saját működésükre költik a biztosítók. A kormány szerint ez olyan tetemes összeg, amelynek hiánya a kórházak eladósodására vezet. Az aláírásgyűjtők arra számítanak, hogy ha  az emberek tömegesen fogják elutasítani a kormány terveit, akkor a saját népszerűségét erősítő intézkedései miatt az ellenzék és a sajtó részéről gyakran elmarasztalt miniszterelnök, "Robert Fico ezúttal is fejet hajt a tömegek akarata előtt." "Nem adunk magánbefektetőnek garanciát" A többség igent mond a több biztosítóra MTI

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa a fogyasztók megtévesztése miatt összesen 1,5 millió forintra bírságolt két cipőkereskedőt - tájékoztatta a versenyhatóság az MTI-t. A közlemény szerint a két kereskedő, Raksányi Zsolt és Mucsi Levente Székesfehérváron, illetve Debrecenben és Pécsett található cipőboltjaikat sajtóhirdetésekben és szórólapokon reklámozta 2006 őszétől 2007 tavaszáig megtévesztő módon. A vállalkozók csődeljárásra vagy végkiárusításra hivatkozva, 90-95 százalékos kedvezményt ígérve, kínáltak 500-1.500 forintért olasz vagy spanyol eredetűnek mondott bőr lábbeliket. A GVH vizsgálatából azonban kiderült, hogy a két magánvállalkozó ellen sosem folyt csődeljárás, üzleteiket folyamatosan ellátták áruval, így nem tartottak kiárusítást, boltjaik pedig nem szűntek meg abban a félévben, amikor a reklámok megjelentek. A versenyhatóság szerint a reklámok több okból is alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. A csődeljárás szlogen például azt a látszatot keltette a fogyasztókban, hogy a bolt rendkívüli kedvezményeket kínál, amelyek csak rövid ideig elérhetőek. A kiárusítás szlogen ugyancsak azt üzeni, hogy a boltban kapható árukészlet igen kedvező áron kerül értékesítésre, a készlet erejéig alkalmi vételre nyílik lehetőség. A versenyhatóság a fentieken kívül megállapította azt is, hogy a két magánvállalkozó által kínált lábbelik jelentős része nem olasz vagy spanyol, hanem kínai eredetű, a hirdetett 500 vagy 1500 forintos áron pedig nem lehetett bőrcipőt vásárolni egyik vállalkozó egyik boltjában sem. A GVH megállapította azt is, hogy a reklámokban áthúzott áron pedig soha, egyik vállalkozó sem árult cipőt, így az általuk kínált kedvezmény fiktívnek bizonyult. A GVH Raksányi Zsoltot 500 ezer, Mucsi Leventét egymillió forint bírság megfizetésre kötelezte. Ejnye-bejnye Microsoft Riadólánc és menekülő fagylaltos APEH-Versenyhivatal: kéz a kézben MTI

A vizitdíj és a kórházi napidíj nem váltotta be a hozzá fűzött kormányzati reményeket; nem segít az alapellátásban, és nem oldja meg a kórházak anyagi gondjait - mondta a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa. Pesti Imre sajtótájékoztatón közölte: a vizitdíj és a kórházi napidíj igazságtalanságot és méltánytalanságot eredményezett az egészségügyben, mind az orvosok, mind a betegek számára. Szerinte az új rendszer nem javította az alapellátás és a szakellátás anyagi biztonságát. A képviselő a Kórházszövetség adatára hivatkozva azt mondta, a kórházak adóssága elérte az ötvenmilliárd forintot. A fideszes politikus egy közvélemény-kutatásra hivatkozva arra is kitért, hogy a kisebb jövedelmű emberek mintegy negyed része a vizitdíj miatt nem fordul orvoshoz. A vizitdíj-rendeletet és a rendelet megalkotóinak fotóit azért kértem kihelyezni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat kórházaiban, mert a rendelkezés szerintem akadályozza a jó orvos-beteg kapcsolatot - mondta Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fideszes elnöke. Ódor Ferenc úgy fogalmazott, hogy eredeti felvetése az volt, érdemes volna kitenni azt a rendelkezést, amely alapján a vizitdíjat kérik, mert emiatt a betegek általában a kórházi dolgozókat okolták, rajtuk töltötték ki a mérgüket. A rendelkezést a közalkalmazotti státuszban lévők megvédésére gondolta kihelyezni, a fotók pedig a vizitdíjrendelet megalkotóit mutatják. "Erre azonban nem utasítottam egyik megyei fenntartású egészségügyi intézmény vezetőjét sem" - tette hozzá. A rendelők negyedénél késve kezdődik a rendelés Három a kórházi igazság? Itt a ráadás Kompenzálják a kórházakat Adjon valami erőset! Nem merünk beteget jelenteni MTI

A Mol kedden hozta nyilvánosságra, hogy szerződést írt alá az Italiana Energia e Servizi megvásárlására. Egyes elemzők szerint az üzlet miatt a versenyhatóságok kevésbé fogadnának el egy esetleges OMV- Mol egyesülést.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet januári fennállása óta 78 esetben szabott ki bírságot, összesen 12,5 millió forint értékben - mondta el Holchacker Péter, a szervezet elnökhelyettese a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

A módosított határidőhöz képest hamarabb, előreláthatólag augusztus végén vagy szeptember elején megnyithatják a forgalom előtt az M3-as autópálya új, Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakaszát, amelynek átadásával az 1000. kilométer sztrádarész készül el Magyarországon - közölte Kóka János Nyíregyházán. A M3-as Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakaszának kivitelezési határideje 2006. december 31-ről területbiztosítási és kisajátítási gondok miatt módosult 2007. szeptember 30-ra, de a felgyorsult és a jól haladó építkezésre tekintettel, várhatóan egy hónappal korábban megtörténhet az avatás - mondta a gazdasági és közlekedési miniszter, miután a helyszínen tájékozódott a beruházás állásáról. A tárca vezetője hangsúlyozta: a 79,9 milliárd forintért épülő, 39 kilométer hosszú, újabb M3-as szakasz átadásával több mint 1000 kilométerre nő a magyarországi autópályák hossza. Emlékeztetett arra, hogy amikor 2002-ben ismét az MSZP és az SZDSZ alakíthatott kormányt, 500 kilométernyi volt a sztrádahossz, ezt azóta következetes fejlesztéssel megduplázták. A Görbeháza-Nyíregyháza közötti M3-as sztrádarésszel kapcsolatban Kóka János megjegyezte, hogy az augusztus végi-szeptember eleji átadást a hatósági engedélyek kiadása hátráltathatja, de - reményei szerint - az érintett önkormányzatok és hatósági szervezetek időben rendelkezésre bocsátják a mintegy 100 dokumentumot. A miniszter az M3-as továbbépítési terveiről elmondta, hogy a már tartó előkészítés után 2009-ben kezdik meg a Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti autópályarész építését, amely 2011-ben fejeződik be. Azt követően Záhonyt is bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve a sztrádához csatlakozóan megépítik Rohod és Csenger között az M49-es autóutat, amely Románia felé biztosít majd korszerű közlekedési lehetőséget. A sajtótájékoztatón Kóka János hangoztatta az M3-as autópálya Szabolcsig történő kiépítésének szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű régió felzárkóztatásában. Kiemelte, a befektetői tőke "oda megy", ahol van megfelelő infrastruktúra, s az autópálya "érkezése" már mostanában is éreztette hatását a Nyírségben a beruházók megjelenésénél. Kiemelkedő jelentőségűnek tartotta az autópályát a megye keleti részeinek fejlődése szempontjából, rámutatva: a beregi és a szatmári tájegység nagy lehetőséghez jut azzal, hogy bekapcsolódhat az európai gyorsforgalmi úthálózatba. Fidesz: Kóka holdudvara jól lakott Nem mindennapi látvány: hosszú, széles, izgalmas Katasztrofális utakon: új autópályáért küzdenek MTI

Újabb hitelt vesz fel Pécs önkormányzata: a városi közgyűlés keddi, rendkívüli ülésén döntött az Európai Fejlesztési Bank nyújtotta 39 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forintos hitelkeret felhasználásáról. A pénzből fedezzük az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program nagyberuházásainak megvalósításához szükséges 10 százalék önerőt, továbbá olyan fejlesztésekre költhetünk, mint a belterületi utak felújítása, a pogányi reptér kifutópályájának meghosszabbítása és a világörökségi zónák kiterjesztése - indokolta a döntést a város szocialista polgármestere. Tasnádi Péter a közgyűlés szünetében tartott tájékoztatón hozzátette: a kedvezményes kamatra felvett összeget 25 év alatt kell visszafizetni, erre a kormány garanciát vállal. A politikus utalt rá, hogy a baranyai megyeszékhelynek jelenleg 13 milliárd forint fejlesztési, egymilliárd működési, valamint 3,5 milliárd folyószámla hitele van. Legutóbb februárban, az idei költségvetés elfogadásával határoztak 4 milliárd forint felvételéről. Tóth Bertalan alpolgármester közölte: elképzeléseik szerint a város 2010-re a fejlesztési hitelek kivételével minden adósságát rendezi. Elsősorban azokból a megtakarításokból, melyeket működési költségek csökkentésével, önkormányzati intézmények összevonásával sikerül elérni. Uniós támogatások - politikai alapon Hivatalosan is Pécs az EU kulturális fővárosa MTI

Egy amerikai cég olyan esernyőt fejlesztett, ami nem csak szárazon tart, hanem azt is megmondja, mikor kezd el esni az eső. Vigyázat, az internet már az esernyőnkben van.

A magyarországi erdőkben az első becslések szerint az idei időjárási szélsőségek 10-12 milliárd forint, az elmúlt időszak erdőtüzei pedig 5-6 milliárd forint kárt okoztak - közölte a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ). A rendkívüli szárazság mintegy 15 ezer hektár erdőtelepítést és -felújítást érintett. Ez csaknem akkora terület, mint amennyit Magyarországon évente betelepítenek erdővel. A kár szinte kizárólag a magánkézben lévő erdőket sújtotta, hiszen az erdőtelepítések döntően nem az állami, hanem a privát területeken történnek. Az új telepítéseket a tavaszi fagykárok is tizedelték, főként a keleti országrészekben a csemetekertekben lévő erdészeti szaporítóanyagot, a friss telepítéseket felújításokat, és részben az idősebb erdőket is. A bajokat csak tetézték a júliusi erdőtüzek, amelyek több mint 3 ezer hektárt érintettek. A MEGOSZ közleményében hangoztatja, hogy az érintettek a károsodott faanyag kitermelésének, eltávolításának és a terület felújításának költségeit nem tudják kigazdálkodni. Márpedig az erdőtelepítéseket illetve -felújításokat meg kell ismételni. A szervezet véleménye szerint a kormány hathatós és azonnali intézkedése nélkül a helyzet kezelhetetlenné válik. Tudomásul kell venni, hogy a globális felmelegedés hatásai elérték az ország erdeit is, és ennek kezelésére már nem elégségesek az eddigi eszközök - olvasható a közleményben. A szervezet emlékeztet arra: az erdészeti fagykárokkal kapcsolatban már több fórumon is javasolták, hogy az erdőtulajdonosok is csatlakozhassanak a Nemzeti Kárenyhítési Alaphoz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium  szerint azonban az erdészeket az Európai Unió kategorikusan kizárja ebből a lehetőségből. A MEGOSZ szerint megoldás lehetne a vidékfejlesztés erre a célra létező uniós társfinanszírozott pályázata, az "erdészeti potenciál helyreállítása". Azonban ez a lehetőség, hasonlóan az összes többi erdészeti jogcímhez, még mindig nem nyílt meg a magánerdő gazdálkodók számára. Négyszázszor bizonyítottak a tűzoltók Vonatról oltják az erdőtüzet Magyar válaszok az éghajlatváltozásra MTI  

Egy tokiói ház lakóinak 18 postaládájába a hétvégén összesen 1,81 millió jent (mintegy 2,8 millió forintnak megfelelő összeget) dobott be egy ismeretlen jótevő. Egy bolt előtt az égből hullott a pénz, de a férfivécében is nagy meglepetésekre bukkanhatunk. Nem tudják, ki osztogatja a milliókat

Az Európai Unióban és azon belül az eurózóna térségében is romlott a gazdasági közérzet júliusban annak ellenére, hogy stabilan mélyponton maradt a munkanélküliség. Az Európai Bizottság közlése szerint az eurózónában a gazdaság egészét érintően a bizalmi index a vártnál nagyobb mértékben romlott júliusban: 111,0 pontra süllyedt a júniusi 111,7 pontról a feldolzóiparban tapasztalt hangulat romlása miatt. A kiskereskedelemben és az építőiparban ugyanis a hangulat javulását mérték. A 27 tagú Európai Unióban a gazdasági bizalmi index júliusra 113,3 pontra süllyedt a júliusi 115,0 pontról. A fogyasztói bizalom mind az eurózónában, mind az unióban a júniusival azonos szinten volt (-2 ponton állt), sokkal kedvezőbb szintű volt, mint a sokéves -12 pontos átlag. A német IFO és a ZEW kutatóintézetek már korábban  jelezték a júliusi hangulat várható romlását, azt, hogy a gazdaság az első fél évvel szemben a harmadik negyedévben alacsonyabb tempóra kapcsolt, ez azonban a szakértők szerint nem ad okot aggodalomra. Az üzleti hangulat legtöbb jelzőszáma meghaladja a korábbi átlagszintet, ami arra utal, hogy a második fél évben is tart majd a konjunktúra. Kisebb júliusi infláció az eurózónában Milliárdos többlet az eurózónában MTI