A 12 hónapos diszkont-kincstárjegy mai aukcióján a meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiségből csak harminc milliárdot sikerült értékesíteni. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. közleménye szerint az aukcióra mindössze 46,2 milliárd forintnyi jegyzés érkezett, amiből a magas hozamajánlatok miatt a kibocsátó csak 30 milliárd forintnyit fogadott el. Az elfogadott ajánlatokon felül az ÁKK 6 milliárd forintnyit bocsátott ki saját számlás értékesítésre. Az aukción 8,08 százalékos átlaghozam alakult ki, ez a tegnapi másodpiaci referenciahozamnál 23 bázisponttal, a két héttel korábbi értékesítés átlaghozamánál pedig 109 bázisponttal magasabb. A legalacsonyabb elfogadott hozam 7,90 százalék, a legmagasabb 8,13 százalék volt. A kereskedők számítottak arra, hogy az aukció kevéssé lesz sikeres, de ilyen fokú érdektelenségre nem számítottak. A forint gyengülésével párhuzamosan emelkedtek a hozamszintek a másodpiacon, dél körül minden lejáraton mintegy 20 bázisponttal voltak feljebb a reggeli szinteknél. A forint a nap első felében elszakadt a régiós valutáktól, és magányosan gyengült. Míg a szlovák korona és a lengyel zloty délig jórészt ledolgozta a reggeli gyengülést, a forint többször is a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv gyenge oldalára csúszott. A 282,36 forintos sávközéphez képest 283 forintos árfolyamról többször is visszafordult az euró, délben 282,30/40 forinton jegyezték az uniós valutát a reggeli 281,00/10 forinthoz képest. A piacon elmondták, hogy elég ideges kereskedés folyik, a Magyar Nemzeti Bank piaci részvételét nem észlelték. Állampapír referenciahozamok, indexek Forint/euró-árfolyam: a pillanatnyi állás

Az egészségügy átalakítása, az euróövezeti csatlakozás feltételeinek teljesítése és a kormányzati elképzelések megvalósításának garanciái iránt érdeklődtek leginkább a befektetők - mondta Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek telefonon Frankfurtból, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a magyar kormányzat más képviselői a várható intézkedésekről adtak tájékoztatást a vezető pénzügyi szakértőknek. Veres János elmondta, hogy a kérdésekre adott válaszokban hangsúlyozták: a kormányzat reálisnak látja, hogy 2008-ra teljesüljenek az euró bevezetésének egyensúlyi és inflációs feltételei és így az euró bevezetését is 2010 második felétől. A pénzügyminiszter szerint jól tükrözte a tervezett intézkedések megvalósítása melletti kormányzati elkötelezettséget a már meghozott döntések ismertetése, hiszen a németországi kormányváltást követően például fél évre volt szükség ahhoz, hogy megszülessenek az új áfa-szabályok, vagy a munkajogi módosítások. Ezt is figyelembe véve a befektetők jól láthatták, hogy a magyar kormány működésében "az elhatározást gyorsan követi a tett" - mondta Veres János. A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügy átalakításáról és a várható intézkedésekről azokat a részleteket hallhatták a befektetők, amelyeket már Budapesten is nyilvánosságra hozott a kormány. Az egyetlen résztvevő, aki véleményt is megfogalmazott Charles Dallara, a nemzetközi Pénzügyi Intézet (Institute of International Finance) igazgatója volt. A pénzügyi szakember a korábbi elvárások alapján megfelelő irányúnak nevezte a magyar kormány ismertetett céljait, a változások irányvonalát, és kielégítőnek az intézkedések nagyságrendjét - mondta Veres János.Csalódott a kormányban a piac, mélyponton a forintGyurcsány szerint pontatlan volt a PM államtitkára

Az idén a múlt évinél kevesebb, 38-40 ezer lakás felépítése várható, az ingatlanpiac kiegyensúlyozott és mérsékelten fejlődő az Ecostat szerint

A költségvetési tervekkel kapcsolatos piaci csalódottság miatt a magyar forint- és kamatpiac vált a legerősebben alulsúlyozottá a térség befektetési konstrukciói közül

A Fidesz szerint a forintárfolyam gyengülését okozó kormányzati magatartás áll a rendkívül magas benzinár hátterében. Erről Szijjártó Péter szóvivő és Révész Máriusz országgyűlési képviselő beszélt mai sajtótájékoztatóján. A kőolaj világpiaci ára csak részben ok a benzin árának emelkedésére, ebben a forint árfolyamának mélyrepülése is szerepet játszik, hiszen a környező országokban, még Ausztriában is olcsóbb a tankolás, mint Magyarországon - hangsúlyozta Szijjártó Péter annak kapcsán, hogy a benzin ára elérte a 300 forintot. Révész Máriusz, aki ebben a témában hétfőn interpellációt intézett a kormányfőhöz, hozzátette: Gyurcsány Ferenc egy nyilatkozata nyomán június 10-től kezdett drámaian gyengülni a forint. Mint mondta, a forintárfolyam gyengüléséhez hozzájárult a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája, amelynek következtében a Fitch hitelminősítő intézet nemrégiben megállapította, hogy a világon Magyarországon van a legnagyobb GDP arányos hiány. Ha ezt lefordítjuk, akkor azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kormány a világ legfelelőtlenebb és legpopulistább kormánya - jegyezte meg. Rámutatott: az olaj világpiaci ára valóban tartósan magas, azonban ebben a pillanatban nem nő, ezért nem változik a környező országokban sem a benzin ára. Véleménye szerint ezért Magyarországon esetében az üzemanyagár emelkedésének egyetlen oka a forintárfolyam gyengülése. Benzináremelés: a feketeles java még hátravan Forint/euró-árfolyam: a pillanatnyi állás

A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy a kormány rászánta magát az államháztartás rendbetételére, de hiányolja, hogy a programban egyelőre számos kérdést nem konkretizáltak, nem látni, hogy a megszorító lépések után milyen jövőkép bontakozik ki a magyar gazdaságban - hangoztatta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a szövetség kételyeit fogalmazza meg a tekintetben, hogy vajon a kiadáscsökkentéssel és bevétel növekedéssel egyidejűleg valóban megvalósulnak-e a strukturális, az ellátó rendszereket érintő reformok. A szövetség megítélése szerint az államháztartási deficitet az államháztartás átfogó átalakítása, az egészségügy, az oktatás, az önkormányzati rendszer megreformálása után lehet tartósan alacsony szinten tartani. Erdei Tamás szerint nyilvánvaló, hogy a megszorító lépések rövid távon a GDP növekedésének lassulásával, a munkanélküliség növekedésével járhatnak, és egyértelmű az, hogy az infláció megemelkedik az intézkedések hatására. Azt azonban be kellene mutatnia a kormánynak, hogyan kívánja a strukturális reformokat végrehajtani, hogy az intézkedések hatására milyen új egyensúlyhelyzet alakul ki az országban és azt is, hogy az adóemelések után hosszabb távon milyen "normális adórendszer" lép életbe - tette hozzá. ide a szöveget Adók, járulékok a Privátbankáron

Rugalmasabb a magyar fiskális politika számos fejlett európai országéhoz viszonyítva a Standard and Poor's hitelminősítő értékelése szerint. A Die Presse című osztrák napilap ismertette azt a táblázatot, amelyen 28 országot állítottak rangsorba a költségvetési politika rugalmassága alapján, a hitelminősítő értékelése szerint. Magyarország a 18. a listán, megelőzve a sorrendben utána sorolt Szlovéniát, Norvégiát, Franciaországot, Finnországot, Olaszországot, Svédországot, Dániát, Németországot, Ausztriát és Belgiumot. A konzervatív napilap magyarázata szerint a költségvetési rugalmasság azt jelenti, hogy egy ország valamilyen gazdasági megrázkódtatás és azzal összefüggő adóbevétel-kiesés esetén milyen gyorsan tud elegendő új bevételi forrást találni növekvő kiadásai finanszírozására, mert például magas kamatokat kell fizetnie adósságai után, vagy több munkanélküliről kell gondoskodnia. A Standard and Poor's ebből a szempontból a ciprusi költségvetési politikát minősítette a legrugalmasabbnak, majd sorrendben Svájc, Írország, Észtország, Izland, Litvánia, Málta, Luxemburg, Nagy-Britannia, Csehország, Spanyolország, Portugália, Lettország, Szlovákia, Görögország, Hollandia, Lengyelország következik a rangsorban Magyarország előtt. A Die Presse "Rossz jegy az osztrák költségvetési politikának" című cikkében kijózanítónak minősítette a hitelminősítő értékelését, amely szerint az osztrákhoz viszonyítva csak egyetlen országban - Belgiumban - rosszabb a fiskális politika rugalmassága a listán. A lapban megszólaltatott szakértők szerint a rugalmatlanságnak két fő oka van: túlságosan magasak az adók, amelyeket válsághelyzetben már nem lehet emelni, illetve túl nagyok az állam fix kiadásai, amelyeket nem lehet gyorsan csökkenteni. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a lap kiemelte, hogy az osztrák költségvetési kiadások 57,2 százaléka szociális területekre irányul. Die Presse: Gyurcsány hatalma nagyobb, mint valaha

A forint csütörtökön délelőtt átfordult a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv gyenge oldalára, 11 óra előtt az euró 283 forintig szökött fel a bankközi devizapiacon

Ahhoz képest, hogy politikus, Tony Blair brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár egész jól keres, ugyanakkor földrészünk miniszterelnökei joggal panaszkodnak: csupán a töredékét kapják annak, amit az üzleti szférában elhelyezkedve kereshetnének. Gyurcsány Ferenc a maga fizetésével a sereghajtók között van, de még így is maga mögé utasítja szlovák és lengyel kollégáját. Tony Blair jövedelme évi 268.500 euró, tájékoztat a Cicero folyóirat 13 európai államban végzett összesítés alapján. Az éves jövedelmet tekintve Angel Merkel áll a második helyen, az ő munkáját 261.500 euróval ismerik el. Bertie Ahern ír miniszterelnök a harmadik legjobban fizetett kormányfő 252.400 euróval, őt követi Dominique de Villepin 240 ezer euróval. A vizsgáltak közül a legalacsonyabb keresetű a szlovák kormányfő évi 39.100 euróval, a lengyel 53.400 euróval és a cseh 64.900 euróval. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök 2006-os vagyonbevallásának adatai szerint a sereghajtók közé tartozik, egész éves kormányfői fizetése tavaly 58.500 eurónak felelt meg. (Igaz, cégtulajdonosi osztalékként több mint 310 ezer euróval gyarapodott a vagyona 2005-ben, ez azonban semmilyen összefüggésben nincs kormányfői munkájáéval.) A tanulmány kiemeli, hogy még a legjobban fizetett kormányfők is sokkal kevesebbet vihetnek haza, mint amennyit kereshetnének magánvállalkozásban betöltött, hasonló felelősséggel járó állásban. Nem irreális megállapítás, hogy csupán 10-20 százalékát keresik meg annak, amit kaphatnának a magánszférában - áll a jelentésben. euractiv.hu

Miholek István részesedése a Synergon Informatika Nyrt.-ben öt százalék alá csökkent a korábbi 10,89 százalékról. Eközben a Raiffeisen Bank Zrt. részesedése 11,491 százalékra nőtt a korábbi 4,689 százalékról, a részvényes előző napi közlése szerint. Miholek István valamint Fintha-Nagy Ádám Sándor és Stauder Ernő Géza ugyancsak az előző napon jelentették be, hogy június 26. napjától megszüntetik a társaságban összehangolt magatartásukat, amely május 24-től állt fenn. Stauder Ernő Géza részesedése 1,24 százalék, Fintha-Nagy Ádám Sándoré 1,19 százalék. A Synergon legutóbbi, június 16-i közgyűlésén nem sikerült igazgatóságot választani a tulajdonosi csoportok közötti ellentét miatt. A Synergonban a másik meghatározó tulajdonosi csoportot a Czakó Ferenchez köthető RCX Kft. és a Szalóczy Zsolthoz kapcsolódó Davon Kft. alkotja: a két cégnek együtt 11,71 százalék tulajdona van. Synergon: érdemes kivárni, hogy elüljön a vihar(hanganyag) Továbbra sincs igazgatótanácsa a Synergonnak Friss tőzsdei árfolyamok

A magyarországi gazdaságpolitikai fordulatról tart előadást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök délelőtt Frankfurtban nemzetközi bankok és befektetési cégek képviselői előtt. Gyurcsány Ferenc délelőtt érkezett Frankfurtba Veres János pénzügyminiszter, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, s más magyar szakemberek társaságában. A miniszterelnök a frankfurti prezentáció után Londonba repül, ahol hasonló rendezvényre kerül sor. László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a miniszterelnök mondanivalójának középpontjába a magyarországi gazdaságpolitikai fordulatot helyezi, egyértelművé téve, hogy trendváltás kezdődött, illetve van folyamatban, megváltozik az, ami az állami gazdálkodást jellemezte 2000 óta.

A forinttal szemben az eurót tíz órakor 281,20/30 forinton jegyezték, ez megegyezik a tegnap délutáni kurzus szintjével. A piacon elmondták, hogy a régió valutái kismértékben gyengültek reggel, ezt követte a forint is, amikor elveszítette kora reggeli előnyét. A piacnyitás előtt még 280,50 forinton jegyezték az eurót. A feltörekvő piaci valuták - különösen a török líra és a dél-afrikai rand - viszont erősödtek reggel a tegnap bejelentett újabb 200 bázispontos török kamatemelés hírére. A török jegybank egy hónapon belül harmadszor emelt kamatot valutája védelmében, mostanra már 22,25 százalék a török irányadó kamat. A dollárt 224,00/10 forinton jegyezték, ami pár filléres erősödés a szerdai 223,90/224 forinthoz képest. Az amerikai szövetségi bank ma késő este jelenti be kamatdöntését, amely valószínűleg 25-50 bázispontos kamatemelésről szól majd, az ahhoz fűzött indoklás pedig vagy véget vet a további kamatemelési várakozásoknak, vagy újult erővel vonja ki a tőkét a feltörekvő piacokról. Greenspan nehéz öröksége - már támadják a Fed-elnököt MNB: a kisvállalkozók nem tudják, mit vállalnak a devizahitellel

Nem tudni, mit tankolnak a nyáron a az amerikaiak a kocsiba, a Shell munkatársai a benzinkutaknál magyarázzák meg a vevőknek, miért kell egyre többet fizetni

Történelmi jelentőségű szavazás kezdődött Kuvaitban: az olajban dúsgazdag arab államban először vesznek részt, s indulhatnak képviselői helyért parlamenti választáson a nők. A szavazati és hivatalviselési jogukat tavaly elnyert nők a férfiaktól szeparáltan, külön szavazóhelyiségekben adhatják le voksaikat. A 252 parlamentiképviselő-jelölt között 28 nő van, s a nők teszik ki a szavazásra jogosultak 57 százalékát. Voksaikért az utóbbi hetekben még azok a hagyományőrzők is erőteljesen kampányoltak, akik ellenezték, hogy megkapják a választás és a választhatóság jogát. Először szavazhattak a nők Kuvaitban Magyar ajánlatokat vár Kuvait

Megegyezés született a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójával arról, hogy a társaság Budapesten hozza létre európai szolgáltató központját - tudta meg a Népszava. A tárca nem árulta el, de a lap úgy tudja, az érintett a Morgan Stanley vagy az AIG/AUA befektető cég.

A Népszava információi szerint Friderikusz Sándor műsorvezető tárgyalásokat folytat a Magyar Televízió (MTV) hírigazgatójával, Kert Attilával arról, hogy jövőre visszamenne az MTV-hez, méghozzá nemcsak A szólás szabadságához, hanem Az Este című műsor vezetőjének. A lap úgy tudja, Friderikusz szerződése az ATV-vel a Friderikusz Most című produkció készítésére decemberrel lejár. A Népszava információját a köztévé elnöke cáfolta. Rudi Zoltán kiemelte: nincs érdemi kapcsolat az ex-showman és az MTV között, és nem is lesz. Kert Attila úgy nyilatkozott, hogy Friderikusznak érvényes szerződése van az ATV-vel, ezért fel sem merült, hogy elhívják. Közölte: tény, hogy időnként beszél a műsorvezetővel, akit kitűnő szakembernek tart. Kérdésünkre, hogy januártól Friderikuszt visszahívják-e, Kert tudatta: az őszi műsorstruktúrával vannak elfoglalva. Friderikuszt a lap nem érte utól. Mint ismert a műsorvezetőnek tavaly mennie kellett az MTV-től, mert a Népszabadságban bírálta a menedzsmentet. Nemcsak Friderikusz visszatérését cáfolta Rudi, hanem a Magyar Nemzet információját is, amely szerint a piaci konkurenciának számító - Szenes turnét is beszállító - Interaktív produkciós irodát bíznák meg a Napi Mozaik és a Kultúrház gyártásával. Közölte: a Szenes turné véget ért, az Interaktív nem kap több megrendelést, az említett műsorok belső gyártása pedig olcsóbb. Az Interaktív 80 százalékban a TV2, 20 százalékban pedig Sváby András tulajdonában áll. A szülés szabadsága - Győrffy ül Friderikusz székébe Ha hallgattál volna, maradtál volna: kirúgták Friderikuszt

Online módon előre lehet majd megrendelni a kívánt fogást egy a szokásosnál szűkebb kínálatból, minél korábban rendel valaki, annál olcsóbban fogyaszthat

A Fed 25 bázispontos kamatemelését mindenki biztosra veszi, a nagy kérdés, hogy ezt követően meddig emelkedhetnek a kamatok. Emiatt lesz a kamatdöntésnél is fontosabb a kommentár.

Az ókor legismertebb gyilkossága után kibocsátott ritka ezüstpénz került vissza a görögökhöz. Az érmét Brutus hozta forgalomba a Julius Caesar elleni merénylet után kitört háborúban

Csak a londoni tőzsde kapott pozitív impulzust a Wall Street-től: a FTSE-100 index 0,47 százalékos emelkedés után 5678,60 ponton zárt. Frankfurt azonban bő két ponttal, azaz 0,04 százalékkal veszteségben maradt és a DAX-30 így 5456,87 ponton végzett. London erősödését elsősorban az energiaipari cégek támogatták (a Cairn Energy például 2,64 százalékkal drágult), bár a kiskereskedelmi cégek részvényei is árfolyamnyereséggel zártak. Emelkedett a Corus acélipari részvény is (1,34 százalékkal), hogy esetleg felvásárlási célpont lesz. A Sage csoport részvényének 2,6 százalékos drágulását a kedvező elemzői vélemény okozta. A vesztesek között voltak a bányaipari részvények, másfél százalékot esett a Rolls Royce, s a nap vesztese lett a Severn Trent Water vízügyi szolgáltató papírja 3,16 százalékos árfolyami zuhanásával. Frankfurtban az Adidas nem közölt elég jó adatokat kilátásairól, másfél százalékot ment le az ára, 1,6 százalékot csökkent a MAN és csaknem 1,3 százalékot az Infineon és a Linde részvény árfolyama is. Ezzel szemben csak a Bayer árfolyama emelkedett erőteljesebben, 1,7 százalékkal. Nézze meg, hogyan zártak részvényei!

A fejlett ipari országok tömörítő OECD szerint tavaly az országcsoport külföldön 622 milliárd dollár értékű közvetlen befektetést hajtott végre, az összeg 27 százalékkal nagyobb a megelőző évinél és több év óta a legdinamikusabb fejlődést mutatja. A szervezethez tartozó 30 ország között Franciaország teljesített a legjobban, hiszen 116 milliárd dollárnyi pénzt invesztált, elsősorban néhány nagy vállalatfelvásárlási ügyletnek köszönhetően. A beruházások megszerzése tekintetében viszont Nagy-Britannia került az első helyre, azaz az OECD-tagok legszívesebben ezen országban fektettek be, hiszen befektetésük összértéke itt tavaly 165 milliárd dollárnak felelt meg. A növekedés az előző évhez képest háromszoros volt és összefüggött néhány nagy helyi multi, például a Shell átalakításával. Az OECD-n kívüli OECD befektetések fő "címzettje" tavaly Kína lett, 72 milliárd dollár áramlott az országba. Az OECD adatai szerint 11 milliárd dollárnyi külföldi beruházást fogadott tavaly Csehország, míg Magyarország 6,7 milliárd dollárnyit az előző évi 4,7 milliárd után. A magyar külföldi közvetlen beruházások tavalyi értékét az OECD 1,3 milliárd dollárban adja meg, az érték Csehország esetében 0,9 milliárd dollár volt és a lengyelek külföldi beruházásai is 1,5 milliárd dollárt értek el, a 2004. évi 0,8 milliárd után. Mibe fektessem a pénzem?

A kormány jóváhagyta, hogy az Új egyensúly programban szereplő 20 százalékkal szemben a munkáltatók havonta a minimálbér 50 százalékáig fizethessenek be kedvezményesen dolgozóik javára az önkéntes pénztárakba - mondta az MTI-nek a kormányszóvivői tájékoztató után Gál. J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A döntés nem az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén való megegyezés, hanem a parlamenthez benyújtott módosító indítvány alapján született - tette hozzá. Ez azt jelenti, ha a parlament is jóváhagyja, a munkáltatók a jövő évtől a jelenlegi havi 81.250 forinttal (a minimálbér 130 százaléka) szemben havi 31.500 forintot fizethetnek be adó- és járulékmentesen a dolgozók javára az önkéntes pénztárakba. A parlamenthez benyújtott eredeti javaslat szerint a minimálbér 20 százalékában (12.500 forint) korlátozták volna a tehermentes munkáltatói befizetéseket. Az intézkedés a pénztárak szerint nem eredményezett volna többletbevételt, ugyanakkor ellehetetlenítette volna őket, mivel az önkéntes nyugdíjpénztárak tagdíjbevételének mintegy kétharmada, s az egészségpénztárak tagdíjbevételének mintegy 90 százaléka a munkáltatóktól származik. A pénztárak elégedettek a változtatás mértékével. Az 50 százalékos limit nem áll messze az általunk javasolt 60 százaléktól - mondta az MTI-nek Fórizs Sándor, a Hazai Pénztárszövetség elnöke, miután az OÉT ülésén kiderült, az 50 százalékos limit a kormány számára vállalható. Melyik nyugdíjpénztárat válasszam?

Több megyét érintő pénzhamisítás felderítésén dolgoznak a Bács-Kiskun megyei rendőrök - közölte a nyomozás vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyen a hamisított bankjegyeket mutatták be Kecskeméten. A gyanúsítottakat, két 34 éves kiskunfélegyházi lakost már előzetes letartóztatásba helyeztek - mondta el Ónodi Attila százados. A vagyonvédelmi alosztály vezetője elmondta, hogy a férfiak kizárólag idős, érzékelési képességükben korlátozott embereknél jelentek meg, akik például kukoricát, árpát, sertést, mézet árusítottak. A vásárláskor foglalóként két-háromezer forintot hagytak ott, és minden esetben hamis 20, illetve 10 ezer forintos bankjeggyel fizettek, azaz ezekből kértek vissza. Az egyik gyanúsítottat június 23-án közúti ellenőrzés során fogták el, autójában 11 hamis 20 ezer forintost és négy 10 ezres bankjegyet találtak. Mindkét gyanúsított ellen két-két vádemelési szakban lévő eljárás is folyik. A nyomozás során megállapították, hogy Bács-Kiskun megyén kívül Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében is követtek el ezzel a módszerrel hasonló bűncselekmények. A főkapitányság bűnügyi osztálya június 26-án Kiskunfélegyházán megtalálta azt a gyanúsítottak által bérelt garázst, ahol a hamis bankjegyeket készítették. Itt A/4-es fénymásoló papírlapokra nyomtatott, különböző címletű hamisított bankjegyeken kívül lefoglaltak egy többfunkciós szekkenrt és másológépet is. A lefoglalt hamis bankjegyek többségének szakértői vizsgálata még tart. A hamis bankók feltehetően számítógéppel, tintasugaras nyomtatóval készültek, és valódi, a 2.000 forintos bankjegyen lévő hologrammal ellátott ellenőrző fémszálát ragasztották rájuk. A nyomozás eddigi adatai alapján a gyanúsítottak mintegy 300 ezer forint kárt okoztak a sértetteknek. Húszezreseket nyomtattak, lebuktak

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkaadói oldala példa nélkülinek tartja a kormány szerdai döntését az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emeléséről, amivel figyelmen kívül hagyta az OÉT tegnapi ülésén létrejött megállapodást. Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a munkavállalók képviseletében az MTI-nek elmondta: a kormánydöntés híre megdöbbentette, mögötte szerinte az húzódik meg, hogy az SZDSZ az egykulcsos áfa politikai célkitűzésének alárendeli a praktikus megfontolásokat. Kifejtette: a kormány sajnálatos módon engedett az SZDSZ nyomásának. Ez egyúttal azt jelenti, hogy meghiúsul az a részeredmény is, amelyet az OÉT keddi ülésén elértek, hogy csökkenhetnének a munkavállalók járulékterhei. A munkavállalói járulék 1,5 százalékra emelése elfogadhatatlan a szakszervezetek számára - tette hozzá az elnök. "Bár az OÉT ülésén nincs megállapodási kényszer, az érdekegyeztetés rendszerváltozást követő rendszerében nem emlékszem olyan esetre, hogy a kormány egy háromoldalú megállapodást ne képviselt volna a parlamentben" - emelte ki Wittich Tamás. Hozzátette: a kormány lépése precedensértékű, és nagy mértékben árt az érdekegyeztetésnek. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége főtitkára, az OÉT munkáltatói oldalának szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a hír megdöbbentette, ám nem elsősorban a tartalma miatt, mivel a kormány döntése a munkaadói szervezeteket kevésbé érinti, mint a munkavállalói oldalt. Megjegyezte, hogy a kormány szerdai döntése az áfa-kulcs 15-ről 20 százalékra emeléséről elsősorban az élelmiszer-, az energia-, és a szolgáltatási szektorban működő vállalkozásokat érinti, és az 5 százalékpontos emelést a már amúgy is nyomott árak miatt a vállalkozások nem tudják érvényesíteni áraikban. Elbukott a 17 és a 23 százalékos áfa-kulcs

A Magyar Nemzeti Bank ma indította útjára legújabb kiadványát, az MNB-szemlét, amely a jegybankban folyó szakmai munkák, kutatások, új elemzések legfontosabb eredményeit, összegzéseit juttatja el a szakmai és az érdeklődő nagyközönséghez. A kiadványt bemutató tájékoztatón Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: az MNB fontosnak tartja, hogy a jegybank kutatóműhelyeiben folyó szakmai munkát ne csak a makrogazdasági elemzők, de a szélesebb nagyközönség, a makrogazdasági kérdésekkel foglalkozó újságírók, illetve a legkülönbözőbb területeken tevékenykedő közgazdászok is megismerjék, nyomon kövessék. A jegybank már eddig is számos új eszközt és kommunikációs lehetőséget használt ezeknek a kutatásoknak, eredményeknek a közzétételére, ugyanakkor eddig a kiadványok általában egy szűkebb szakmai közönséghez szóltak, és megértésük közgazdasági ismereteket, "előtanulmányokat" követelt meg. Az alelnök szerint az MNB-szemle kifejezetten azokhoz szól, akik szakterületüktől függetlenül érdeklődnek a világ és az ország makrogazdasági folyamatai, összefüggései iránt, de nem feltétlenül rendelkeznek mélyebb szakmai ismeretekkel. A szemle félévente jelenik majd meg magyar és angol nyelven, és olyan anyagok kapnak benne helyet rövid, tömör, könnyen olvasható formában, amelyek a magyar és a világgazdaság aktuális kérdéseiről szólnak közérthető módon. Az MNB-szemle bemutatkozó száma öt elemzést tartalmaz, amelyek a legújabb kutatási eredményeket mutatják be a bankrendszer, a pénzügyi piacok és a fiskális politika egyes aktuális kérdései kapcsán. Legrissebb devizaárfolyamok

A vártnál sokkal jobban csökkentek a múlt héten az amerikai olajtartalékok: a kormányzat ma kiadott adatai szerint a nyersolajtartalék 3,4 millió hordóval csökkent, több mint négyszerte jobban a vártnál, míg a benzintartalékok csökkenése 1 millió hordó volt, miközben az előzetes várakozás nem számolt csökkenéssel. Egyedült az úgynevezett feldolgozott termékek (dízel- és fűtőolaj) tartaléka nőtt - 1,8 millió hordóval -, de a várakozásokban is legalább 1,2 millió hordós növekedés szerepelt. Az olajpiacokon az adatok egy emelkedő ártendenciával találkoztak és mindezek hatására az amerikai könnyűolaj ára 1 százalékkal 72,60 dollárra ment fel, a Brent pedig a legközelebbi határidőre 0,9 százalékkal hordónként 71,69 dollárra drágult. Elemzők szerint a piac kicsit túlreagálta az adatokat, mert - legalábbis a benzin esetében - a nyári időszakban előbb-utóbb mindenképp tartalékcsökkenésre lehetett számítani Hajszálnyit lett olcsóbb az olaj

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 430,21 pontos emelkedéssel, 20.175,17 ponton zárt szerdán, a tegnapi záró értékhez képest ez 2,18 százalékos emelkedés. A részvénypiac forgalma 27,4 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz viszonyítva. Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta, hogy a kelet-európai tőkepiacok pozitív hangulata jelentős mértékben befolyásolta a tőzsdei kereskedést, holnap azonban kisebb negatív korrekcióra lehet számítani az amerikai szövetségi bank várható kamatemelése miatt. Az elemző kiemelte, hogy a nap nyertese több mint 6 százalékos erősödéssel az OTP volt. A banki papír túladott pozícióba került az utóbbi időben, s a tegnapi 5 százalék, illetve a mai 6 százalék után továbbra is pozitív korrekciójára lehet számítani. A nap folyamán bejelentett energiaár-emeléseknek nem volt jelentős hatásuk az energiaszolgáltató vállalatok papírjaira, mivel a beszerzési árak ismerete nélkül nem tudható, milyen hatást váltanak ki a cégek eredményében. Az állampapírpiaci hozamemelkedés azonban nem hat jól az osztalékpapír típusú részvényekre. Az OTP árfolyama 6,38 százalékkal emelkedett. A Mol 0,94 százalékkal erősödött. A Magyar Telekom papírok ára 0,75 százalékkal emelkedett. A Richter 0,16 százalékkal erősödött. Az Egis árfolyama 1,63 százalékkal emelkedett az előző záráshoz képest. Nézze meg, hogyan zártak részvényei!

Tiltakozásul a tervezett 7500 fős létszámcsökkentés ellen, a ver.di német szakszervezeti szövetség felhívására több ezer alkalmazott tartott figyelmeztető sztrájkot a német Allianz biztosítócsoportnál. A legtöbben a cég kölni és frankfurti részlegeinél sztrájkoltak, de Hamburgban, Stuttgartban, Münchenben és Augsburgban is sokan csatlakoztak a felhíváshoz. A ver.di adatai szerint mintegy 6 ezer fő vett részt a mai akcióban. A tiltakozással azt akarják elérni, hogy az Allianz adjon telephely-garanciát és 2012-ig ne hajtson végre üzemfüggő elbocsátásokat. A ver.di szerint tarthatatlan, hogy a rekord, 4,4 milliárd eurós tavalyi nyereségről beszámoló cég létszámcsökkentést hajtson végre. Németország legnagyobb biztosítási csoportja átfogó átalakítási programja keretében 7500 fős létszámleépítést tervez - jelentette be a társaság a múlt csütörtökön. A létszámleépítést döntően Németországban hajtják végre, mintegy 5 ezer állást a németországi biztosítási üzleteket érintően számolnak fel, további 2480-at pedig a Dresdner Bank banki műveleteit érintően, szintén főként Németországban. A korábbi, 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó terveknek megfelelően hajtja végre a leépítést a müncheni székhelyű társaság, amely jelenleg 40 ezer embert foglalkoztat. A létszámcsökkenés 500-600 millió eurónyi költségmegtakarítást eredményez majd 2008-tól. Az Allianz jelenlegi 21 németországi irányítási központjainak számát 10-re redukálják az átalakítás során. Járatokat töröltek el a francia légiirányítók sztrájkja miatt

A gázártámogatásra jogosultak köre a kisfogyasztókon túl a nagycsaládosokkal és a nyugdíjasokkal is kiegészül - mondta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter

A török jegybank ismét kamatemelést hajtott végre: az irányadó kamatot erőteljesen, 2 százalékponttal 22,25 százalékra emelte, elsősorban a líra további gyengülését megakadályozandó. Ezzel júniusban összesen már 6 százalékponttal növelte kamatát a török jegybank. A líra április óta mintegy 20 százalékot vesztett értékéből, ennek hátterében a váratlanul magas, mintegy tíz százalékos április inflációs ütem állt, valamint a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya és a politikai bizonytalanság. A török jegybank az elmúlt napokban egyéb eszközökkel, így devizapiaci beavatkozással is igyekezett erősíteni a nemzeti valutát: az elmúlt két hétben mintegy 3,2 milliárd dollár értékű lírát vontak ki a piacról, különböző intézkedésekkel. A török részvénypiacokon a jegybank beavatkozása az elmúlt napokban sorozatos árfolyam-gyengülésekhez vezetett. Egy dollár délután 1,61 török lírát ért. A török jegybank korábban a nemzeti pénz erősödésére számított az idén, nemrégiben az évvégi dollárárfolyamot még 1,48 líra körül várta. Legrissebb devizaárfolyamok

Délután ismét gyengült a forint a bankközi devizapiacon, fél négy tájban az eurót 281,20/30 forinton jegyezték, több mint egy forinttal a tegnapi 280,40/60 forint felett. A forint fél négy tájban már csak 0,39 százalékon állt a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán, 27 bázisponttal gyengébben a tegnap délutáni helyzeténél. Élénk forgalomban 279-281,40 forint között jegyezték az eurót, a napok óta szinte menetrendszerű délutáni forintgyengülést ezúttal gyaníthatóan az áfa körüli kormányzati huzavona váltotta ki. A kereskedők azért gyanakszanak erre, mert a közép-európai régió valutái közül ezúttal csak a forint gyengült. A dollárt 223,90/224 forinton jegyezték, szemben az előző nap délutáni 222,60/80 forintos árfolyammal. Az amerikai szövetségi bank holnap késő este jelenti be kamatdöntését, amely valószínűleg 25-50 bázispontos kamatemelésről szól majd, az ahhoz fűzött indoklás pedig vagy véget vet a további kamatemelési várakozásoknak, vagy újult erővel vonja ki a tőkét a feltörekvő piacokról. Legrissebb devizaárfolyamok Forint/euró-árfolyam: a pillanatnyi állás

Emelkedéssel nyitott a Wall Street: a tőzsde DJIA mutatója 3,96 pont erősödést jelzett az első percben, a Nasdaq piac összetett indexe 5,69 pontot. Mintegy húsz perc elteltével a DJIA 25,56 pontos, a Nasdaq Composite mutató 2,20 pontos emelkedésnél járt. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 33,42 pont, 1,57 százalék csökkenéssel 2100,25 ponton fejezte be a tegnapi napot, a 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 1,09 százalékkal, 120,54 ponttal, 10 924,74 pontra gyengült. A nyugat-európai vezető tőzsdeindexek közül a frankfurti DAX-30 mutató a Wall Street nyitása idején 14,52 pontos, a londoni FTSE-100 index 39,21 pontos nyereségben volt. Az olaj újabb drágulást jelzett: a határidős amerikai könnyűolaj ára 15 centes emelkedéssel 72,07 dollár volt ekkor, a Brent 10 centes növekedéssel 71,08 dollárnál járt. Tőzsdenyitáskor egy euróért 1,2556 dollárt adtak. Friss tőzsdei árfolyamok Legrissebb devizaárfolyamok

Vizsgáljuk a megoldást - válaszolta Kóka János, az araynyrészvényeket illető EU felszólítással kapcsolatos kérdésre a kormányülést követő sajtótájékoztatón. Az Európai Bizottság szerdán szólította fel a magyar kormányt, hogy szüntesse meg különleges szavazati jogát - az úgynevezett aranyrészvényt - 31 privatizált társaságban. A gazdasági tárca vezetője kifejtette: Magyarország pozíciója világos. A közszolgáltatásoknál elsősorban a fogyasztók és a magyar piac védelme érdekében ragaszkodik az aranyrészvényhez. "Amúgy kormánytagként és liberális politikusként egyaránt mondhatom, hogy a magántulajdon mellett állunk, azaz csak olyan mértékben kívánjuk a jogainkat alkalamazni amennyire az aranyrészvény bevezetéséhez annak idején fűződő érdekeink megmaradtak" - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy néhány héten belül kialakítják az álláspontjukat a kérdésben. Az EB az aranyrészvények megszüntetését kéri Friss tőzsdei árfolyamok

A Fidesz szóvivője szerint átlagosan évente 40 ezer forinttal nő a családok kiadása a kormány által bejelentett gázáremelések miatt. Szijjártó Péter erről mai sajtótájékoztatóján beszélt. Az intézkedések következtében Magyarországon mindenki számára nő a gáz ára, a "szerencséseknek" az infláció 4-szeresével, a "kevésbé szerencséseknek" pedig akár az infláció 12-szeresével - mondta a Fidesz kommunikációs vezetője. Átlagosan 27 százalékos lesz a gázáremelés

Egyre több német magánszemély igyekszik felszámolási eljárás kezdeményezésével menekülni a felhalmozott adósságainak terhe alól. Miközben az országban a bajba jutott cégek száma csökkenőben van 2006-ban, a magánháztartások csődje rekordot ért el. A Creditreform kutatóintézet kimutatása szerint 40,9 százalékkal 43 600-ra nőtt az első fél évben a csődbe jutott magánszemélyek száma, és az év végéig várhatóan eléri majd a 140 ezret. Az érintettek az eljárások beindítása révén remélik fennmaradó tartozásuk egy részének elengedését, a törlesztés későbbre halasztását. Mivel jövőre várhatóan 3,1 millióra növekszik a túlzottan eladósodott családok száma, ezért az eljárások növekedés is várható. Az intézet a cégeket illetően a csődeljárások számának a tavalyi 36 800-ról az idén a 32-34 ezerre történő csökkenését várja. Minden a konjunktúra függvénye- közölte a Creditreform illetékese, aki szerint a vállalatok pénzügyi helyzetének stabilizálódásához 2,5-3 százalékos gazdasági növekedési ütemet kellene elérni. Merkel szerint Németország megérett a szanálásra

Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt. néven egyesül a Gaz de France tulajdonában lévő Égáz és Dégáz - jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Jean-Francois Carriere, a Gaz de France kelet-európai igazgatóságának és a két magyarországi cég igazgatóságának elnöke. A tegnapi rendkívüli közgyűléseken véglegesített egyesülés célja a francia cég magyarországi gázszolgáltatóinak egységes fellépése, az ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodás. Az Égáz-Dégáz Zrt. jegyzett tőkéje 17,433 milliárd forint lesz. A fuzió előtt az Égáz jegyzett tőkéje 4,984 milliárd forint, a Dégázé 12,446 milliárd forint, saját tőkéjűk pedig az év végén 13,835 milliárd, illetve 20,116 milliárd forint volt. Friss tőzsdei árfolyamok

A kormány a mai ülésén a visszadobta az áfa-kulcsok differenciált emeléséről szóló javaslatot - tudta meg a Gazdasági Rádió

Szeptember végéig 37 szegedi utca újul meg részben vagy egészben. A június utolsó napjaiban induló útfelújítások összköltsége több mint 400 millió forint - jelentette be Solymos László alpolgármester Szegeden. A felújítások elsősorban a főutakat, illetve azokat a nagy forgalmú utcákat érintik, amelyeken tömegközlekedés zajlik - mondta a városüzemeltetési alpolgármester. A beruházás költségét részben saját forrásaiból, részben pedig 100 millió forintot meghaladó összegű kormányzati támogatásból fedezi az önkormányzat - tette hozzá. További 230 millió forintnyi útrekonstrukciós munka fejeződik be a városban augusztusig azokon az útszakaszokon, amelyeken a szenny- és csapadékvíz csatornák építése miatt az elmúlt esztendőre ütemezett munkákkal nem tudtak végezni - közölte az alpolgármester. Gyurcsány 6 milliárdból betömné a lyukakat

Romániában az idén várhatóan 6 százalékkal nő a hazai össztermék (GDP). Jövőre 6,2 százalékos, 2008-ban 6,3 százalékos GDP-növekedést várnak - a román CNP gazdaságelőrejelző bizottság szerint. Az egy főre jutó GDP tavaly 3500 euró volt, ezen belül a legmagasabb értéket, 7487 eurót fejenként, Bukarestben, illetve környékén mértek. A nyugati térség 4223 euróval követi Bukarestet, míg a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP a keleti területeken: 2526 euró fejenként. Romániában 2008-ban 5450 euróra növekszik az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a román CNP gazdaságelőrejelző bizottság szerint. Az előrejelzés azt mutatja, hogy a legfejlettebb térség az ország nyugati része lesz, elsősorban Arad, Temes, Hunyad és Szörénység megye, 6000 euró egy főre jutó GDP-vel. A közép-és észak-nyugati országrészben 5100-6000 euróra, a déli országrészben 4100-5000 euróra, míg az észak-keleti körzetben 4000 euróra növekszik az egy főre jutó GDP. A CNP hosszabb távra szóló előrejelzése szerint Romániában 2015-ben az egy főre jutó GDP az EU-átlag 40 százaléka körüli lesz. Románia negyed százalékponttal emelte alapkamatát

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) felügyeleti eljárást kezdeményezett a Globus részvények felvásárlása kapcsán - közölte a szervezet. A Tebész a Templeton LDC egymásnak ellentmondó május 30-i és június 12-i közleményei miatt fordult a felügyelethez. Az érdekvédő szervezet szerint amennyiben a Templetonnak olyan opciós szerződése volt, mely lehetővé tette hogy Globus részvényeit a vételi ajánlatban eladja, úgy azt a vételi ajánlat részének kell tekinteni. Ez esetben viszont jogsértő volt a francia UFM szövetkezet által adott 460 forintos felvásárlási ár, mivel a Tebész információi szerint az opciós szerződés összesített díja (opciós díj + vételár) magasabb volt, mint a kisrészvényeseknek ajánlott 460 forint. A Tebész közleménye emlékeztet: a Templeton LDC május 30-i bejelentése azt valószínűsítette, hogy a francia felvásárló május 24-én lehívta a Templeton LDC-vel a nyilvános felvásárlás előtt kötött vételi opcióját. A bejelentés szerint ugyanis május 24-én szűnt meg a Templeton LDC befolyása a Globus Nyrt.-ben. Ezen opciók részleteit (opciós díj, vételár) eddig egyik fél sem tette közzé. Június 12-én egy olyan helyesbítő közleményt jelentett meg a Templeton LDC, miszerint részvényeit a vételi ajánlatba adta bele, és annak ellenértékét kapta meg május 24-én. 757 milliós veszteség a "mustárosoknál" Friss tőzsdei árfolyamok

Nem hűtik a több napja tartó kánikulában sem a miniszterelnök parlamenti dolgozószobáját, ahol délután már kibírhatatlan a hőség - írta internetes naplójában Gyurcsány Ferenc. "Azt a szobát, amelyben a miniszterelnök dolgozik, nem hűtik. Hogy korábban hűtötték-e, azt nem tudom, de csak egyetlen egy nyílást látok a faburkolatba építve, ebből egy kevés levegő ugyan árad, de a déli fekvésű, nagy ablakos iroda elképesztően meleg tud lenni délutánra" - írta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc megemlítette, hogy van a szobájába két - gyaníthatóan - tizenöt–húsz éves, úgynevezett Split-klíma, amelyek közül az egyik egyáltalán nem működik, a másik pedig eszeveszett zörgés mellett fújja a levegőt. Ez "hidegnek nem mondható, ezért inkább kikapcsolom" - írta. A miniszterelnök felidézte, hogy a Parlament épületének nagyon bonyolult hűtési rendszere van. "Biztosan sokan tudják, hogy Steindl Imre eleve úgy tervezte az épületet, hogy a pincéjébe nagyon sok jeget hordva – a jégledobó aknák ma is itt találhatók a Kossuth téren –, majd bizonyos ablakokat, nyílásokat kinyitva, az alacsony hőmérsékletű levegő huzatával ki lehessen hűteni a Parlamentet". A mai hűtési szisztémára utalva megjegyezte, hogy a "rendszer lelke kevésbé változott, továbbra is léghűtés van". Ma is titkos nyílások és vájatok sokaságán érkezik a hideg levegő, csak annak hűtésére nem kocsikkal hordott jeget használnak, hanem modern hűtőberendezéseket. A kánikulában megugrott a víz- és áramfogyasztás is Kánikula: mire figyeljünk?

Pontatlanul fogalmazott Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára az OÉT ülésén az áfakulcsokról - írta internetes naplójában a miniszterelnök, aki közvetve megkövette koalíciós partnerét

A gáz fogyasztói ára, fogyasztással súlyozottan átlagosan 27 százalékkal emelkedik augusztus elsején - jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a kormánydöntést követő sajtótájékoztatón Budapesten

A legnagyobb német energiakonszern - egyik elnökségi tagjának nyilatkozata szerint - komolyan érdeklődik a romániai Cernavoda atomerőművének bővítési programja iránt. Johannes Teyssen elmondta: bár az E.ON egy atomerőmű megépítésére egyedül is képes lenne, és működtetni is tudná a létesítményt, a partnerségi együttműködésre is nyitott. Nyilatkozata szerint a céget csak német területen korlátozza az, hogy Németország esetleg nem akar területén több atomerőművet, de mivel az E.ON nemzetközi vállalkozás, ez nem akadályozza meg külföldön ilyen létesítmények építésében, illetve abban, hogy azokműködtetésében részt vegyen. A német szociáldemokrata-zöld kormány 2000 júniusában állapodott meg az áramtermelőkkel arról, hogy 2021-re az összes atomerőművet kikapcsolják Németországban, ez azonban még nem jelent végleges döntést. A romániai cernavodai atomerőmű 3. és 4. reaktorblokkjának megépítésére, melyek előre láthatóan 2012-13 körül lépnének működésbe, eddig összesen 16 vállalkozás jelezte érdeklődését - közölte a román szakvállalat, a Nuclearelectrica. A nagy európai energetikai vállalkozások közül két olasz, az Enel és - konzorciumban - az Ansaldo, két német, az E.ON és az RWE, továbbá a spanyol Iberdrola is jelezte részvételi szándékát a megvalósításban. Az Ansaldo már közreműködött az első két blokk építésében. A Nuclearelectrica négy vagy öt céget hívna meg, hogy végleges ajánlatát megtegye. Az erőmű a kanadai Candu 6 reaktortechnológiát alkalmazná. Évente két atomerőművet építene Oroszország

Az Európai Bizottság felkéri Magyarországot, hogy módosítsa a privatizációs törvényt, mivel az aranyrészvények révén az államot különleges jogokkal ruházza fel

A Mol évi 220.000 tonna biodízel komponens, illetve növényolaj 2008-2012 közötti beszerzéséről tárgyal 7 beszállítóval - mondta Thernesz Artur fejlesztési igazgató sajtótájékoztatóján, Budapesten. A Mol 2006. januári tenderének eredményeit ismertetve elmondta: a szerződéskötések folyamatban vannak, a vállalatok nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. A beszállítók közül hat magyar, akik a magyarországi és az export igényeket elégítik ki, a szlovákiai szükségletet helyi beszállítóval biztosítja a Mol. Közelebb a Kelet: megvetette lábát a Mol Friss tőzsdei árfolyamok

A hat hónapos diszkont-kincstárjegy mai aukcióján a meghirdetett 40 milliárd forintos mennyiségre 53,16 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, amelyből 35 milliárd forintnyi jegyzést fogadott el az Államadósság Kezelő Központ. Az aukción 7,29 százalékos átlaghozam alakult ki, ez 9 bázisponttal magasabb a tegnapi másodpiaci referenciahozamnál, és 67 bázisponttal magasabb a két héttel ezelőtt tartott legutóbbi aukció átlaghozamánál. A legalacsonyabb elfogadott hozam 6,80 százalék, a legmagasabb 7,33 százalék volt. A piac némi meglepetéssel fogadta, hogy nem kelt el az összes meghirdetett mennyiség, és a maximális hozam is magasabb lett a vártnál. A másodpiacon délelőtt nem túl erős forgalomban 10-15 bázisponttal nőttek a hozamok a teljes hozamgörbén a kedd délutáni értékekhez képest. A forint a reggeli 279 körüli nyitás után 280 fölé gyengült az euróval szemben, délben 280,10/30 forinton jegyezték az uniós devizát. Állampapír referenciahozamok, indexek Forint/euró-árfolyam: a pillanatnyi állás

A lengyel központi bank a várakozásoknak megfelelően változatlan szinten hagyta az immár negyedik hónapja történelmi mélypontján, 4,0 százalékon álló alapkamatot. A döntés indoka az, hogy továbbra is jelentős gazdasági növekedés mellett az infláció jócskán elmaradt a banki előrejelzésektől. Előzetesen a Reuters által megkérdezett valamennyi elemző a kamatszint változatlanságát jelezte előre. Legrissebb devizaárfolyamok