.jpg)
Lukács József emlékeztetett arra, hogy az Országház dunai homlokzatának felújítása folyamatosan, szakaszosan, nagyobb kiesések nélkül, 1988-1989 óta folyik. Az osztályvezető a Parlament felújításának történetét röviden összegezve elmondta: a második világháború után azonnal nekiláttak a legszükségesebb munkálatoknak; először az úgynevezett értékvédelmi munkák kezdődtek, majd a homlokzati munkák.
Ennek során az 1950-es évektől a város felőli, vagyis a Kossuth Lajos téri homlokzatot restaurálták, de ez nem jelentett teljes kőcserét. Az egyik kőtornyon viszont 1988-ban bekövetkezett egy kisebb kőomlás - a kőelem a tetőre zuhant, így nem okozott komolyabb károkat -, ami ráirányította a figyelmet a dunai homlokzat állapotára. A kőtornyok állapota azonnali beavatkozást követelt - mondta Lukács József hozzátéve, hogy ekkor már szerkezeti beavatkozásra volt szükség, ami 1988-1989-ben kezdődött.
A parlamenti építészeti osztály vezetője arról is beszélt, hogy a legrosszabb állapotban az északi sarokhomlokzat volt, ahol a háborús belövések nyomai is látszottak. Hozzáfűzte: a dunai homlokzatot "műszaki ésszerűségi szakaszokra" osztották, majd ezek alapján indultak a kőmunkák és az egyéb munkálatok.
Lukács József kitért arra, hogy az Országház felújításának terveit a műemlékvédelmi hatósággal, későbbi nevén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, mint építési hatósággal egyeztetik, engedélyeztetik. A munkákra engedélyezési tervet kell készíttetni, majd építési engedélyt kérni, olyan esetben pedig, amikor a tervezés összege meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, közbeszerzési pályázatot kell kiírni. A kivitelezési munkák, amelyek magukban foglalják a restaurálási munkákat is, minden esetben közbeszerzéssel készülnek - tette hozzá az osztályvezető.
A szakember azt is közölte: a jelenlegi munkákat európai uniós közbeszerzéssel pályáztatták.
Nemsokára itthon is vehetünk párizsit
Szerdán döntenek új útjainkról
Viszlát Skála!
MTI