David Cameron, aki a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban ismertette a kormánya által szükségesnek tartott uniós reformokat.
Az Európai Parlament elsöprő többséggel a héten hagyta jóvá a munkaerő szabad áramlásának megkönnyítéséről, az akadályok felszámolásáról szóló uniós irányelvet. Részletek >>> |
Kifejtette: az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás célja csak az lehet, hogy az uniós társállamokból érkezők valóban dolgozzanak, nem pedig az, hogy ingyen szociális ellátásokat vegyenek igénybe.
A konzervatív párti brit kormányfő ezúttal nem részletezte, hogy milyen szabályozási szigorításokat kíván elérni, tavaly novemberben azonban, a Financial Times-nak írt programismertetésében átfogó összefoglalót adott a London által az uniós bevándorlás korlátozására igényelt intézkedésekről. Abban a cikkében a brit miniszterelnök azt írta, hogy a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező hatalmas tömeg megmutatta a jelenlegi szabályozás tarthatatlanságát, ezért itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását.Ezt több módon el lehet érni.
Határt szabnának
Meg lehet követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik állampolgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban. Emellett lehetővé tehető az is, hogy egy-egy EU-tagállam felső korlátot szabjon meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorlás - írta a Financial Times-ban közölt novemberi cikkében David Cameron.
Már megint a szuverenitást féltik
A The Sunday Telegraph-ban vasárnap megjelent írásában a brit kormányfő leszögezte: a munkaerő-áramlás szigorúbb szabályozása mellett el kell érni azt is, hogy az egyes döntési jogkörök ne csak mindig Brüsszel felé áramoljanak, hanem Brüsszelből vissza, a tagállamok felé is. Cameron hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia nem kíván osztozni a mind szorosabbra vont unió koncepciójában sem, és nemet mond az EU-intézmények részéről megnyilvánuló felesleges beavatkozásokra.
A brit miniszterelnök szerint ezek a fő stratégiai pontjai azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket London kezdeményezett az Európai Bizottsággal Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének átalakításáról és a brit kormány által szükségesnek tartott uniós reformokról.
Egy január elején közölt közvélemény-kutatás szerint a briteknek több mint a háromnegyede pártolja a bevándorlás korlátozását, és több mint a felük drasztikus mértékű csökkentést szeretne. Részletek >>> |
Népszavazás lesz, ha Cameron nyer
Cameron megerősítette, hogy ha a jövőre esedékes brit parlamenti választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a brit választók 2017 vége előtt népszavazáson dönthetnek arról, hogy a Brüsszellel folytatott tárgyalások kimenetele alapján az EU tagjai akarnak-e maradni, vagy távoznának az unióból.
Cameron szerint a briteket aggasztja az a lehetőség, hogy Nagy-Britanniát beszippantja egy jövőbeni Európai Egyesült Államok. Azt látják, hogy a döntések valahol nagyon távol születnek, nem az általuk választott képviselők alkotta brit parlamentben, és aggasztja őket az is, hogy a jelenlegi uniós szabályozás alapján olyanok is igényelhetnek szociális ellátásokat, akik soha nem dolgoztak Nagy-Britanniában. A brit kormányfő szerint ennek következtében a brit EU-tagság demokratikus támogatottsága mára papírvékonnyá kopott.