A tavalyi 40 százalékkal szemben idén a vállalkozások csaknem 43 százalékánál találkozhatunk női tulajdonossal - áll a Bisnode Magyarország nőnapi elemzésében.
Magyarországon átlagosan minden harmadik cégben találkozhatunk női vezetővel, ami önmagában szép számnak tűnik, ám még mindig elmarad a gazdaságilag aktív női lakosság 46 százalékos részarányához képest.
Jellemzően inkább a kisebb – 10 fő alatti – alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalkozások esetében találkozhatunk az országos átlagot (34,04 százalék) megközelítő aránnyal, a nagyobb vállalkozások esetében viszont már gyengébb értékekkel kell szembesülnünk. A 10-19 főt foglalkoztató cégeknél még 27,58 százalék, míg a 20-49 és 50-249 főt foglalkoztató kategóriában ez az arány már nem éri el a 26 százalékot.
A legalacsonyabb aránnyal a 250 fő feletti vállalkozásoknál találkozhatunk. Ezek fényében talán nem meglepő, hogy a teljes vállalati szféra aktív munkavállalóinak mindössze 27,35 százaléka dolgozik olyan vállalatnál, amely vezetőségében nők is helyet kapnak. A tisztán nők által irányított vállalkozások a teljes cégvilágnak viszont már csak 26 százalékát teszik ki, az alkalmazottak aránya pedig nem éri el a 11 százalékot a privát szféra teljes aktív munkavállalói számához képest.
Növekszik a vezetők aránya
A Bisnode elemzése szerint, regionális bontásban vizsgálva a női cégvezetők megoszlását, mindössze 1-2 százalékpontos eltérések tapasztalhatóak az országos átlaghoz képest. Jó hír, hogy a női cégvezetők aránya kivétel nélkül minden megyében növekedett az elmúlt egy évben. A legnagyobb, több mint 2,5 százalékpontos növekedés Vas megyében történt, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy feljebb tornázza magát a tavalyi utolsó helyről.
Két százalékpont feletti növekedést figyelhettünk meg Győr-Moson-Sopron és Zala megyében, mellyel előbbi megőrizte 18. helyét, míg utóbbi felkerült a rangsor 11. helyére. A tavalyi első helyen álló Csongrád megyében találkoztunk a legalacsonyabb növekedéssel; a női cégvezetővel rendelkező cégek aránya a megyében bejegyzett összes céghez képest kevesebb, mint 0,9 százalékponttal emelkedett, ami a rangsor 4. helyére volt elég.
Csongrád megyéhez hasonlóan Pest megyére és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is mérsékelt (1 és 1,29 százalékpont) növekedés volt jellemző, így előbbi a megosztott 6. helyről a 14-re, utóbb az 5-ről a 9. helyre esett vissza. Budapest 1,71 százalékponttal növelte ugyan a női cégvezetők arányát, de ennek ellenére maradt a 15. helyen.
Van hová fejlődni
A hölgyek a vállalkozások tulajdonosi körében még markánsabban képviseltetik magukat, országos szinten a cégek 42,7 százaléka rendelkezik női tulajdonossal. A magyar gazdasági társaságokat alkalmazotti létszám szerint csoportosítva a 250 fő feletti cégeknél találkozunk a legritkább esetben (31,91 százalékban) női tulajdonossal.
A leggyakrabban pedig a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégek tulajdonosi struktúrájában vannak jelen. Arányaiban a leginkább „vállalkozó kedvű” hölgyeket Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk, ugyanis a női tulajdonossal rendelkező cégek aránya ezeken a területeken meghaladja a 44 százalékot.
Budapesten a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze 41,64 százalék ez az arány. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a negyven százalék feletti megoszlás a női és férfi tulajdonban lévő vállalkozásoknak köszönhető, a tisztán női tulajdonban álló vállalkozások országos aránya nem éri el a 14,6 százalékot (a fővárosban a legjobb az arány 15,47 százalék).
2,89 ezer milliárd. Dollár. 
