Ez más áruházaknak is kellemetlenségeket okoz, mert amikor januárban a szokásos bértárgyalásokon asztalhoz ülnek a szakszervezetekkel, már az Auchan által megajánlott 10 százalékról fog indulni az alku – írja a Népszabadság.
|
Lázár János egyébként júniusban már belerontott a képbe, mikor bejelentette, hogy a kormány 5,5 százalékos minimálbéremelésben gondolkodik. Erről itt olvashat bővebben! >>> |
Az iparági béregyeztetések hagyományosan januárban vannak, ám mivel a lánc ezúttal ősszel állapodott meg a szakszervezettel, ráadásul úgy, hogy azonnal érvényesíti is az emelést, alaposan srófolja a fizetési szintet indirekt módon más láncoknál is.
Ennek ellenére még nem hallani arról híreket, hogy a többi áruházlánc követné az Auchan meglehetősen váratlan lépését. Megfigyelők szerint a láncok zöme most még kivár, hogy mekkora szakmai minimálbér-emelésre szánja el magát a kormány, nehogy idejekorán „túlajánlják” magukat. Ugyanakkor a megfigyelők szerint már nem sok terük maradt a lavírozásra. A hírek szerint a kormány is az Auchanéhoz hasonló mértékű emelésen gondolkozik – ennyiben a francia lánc elébe ment a kormánydöntésnek, ráadásul a lánc így pozitív képet tud magáról mutatni kifelé.
Béremelés nélkül már nem lehet úrrá lenni az ágazatban kritikus munkaerőhiányon – erősíti meg az érdekképviseletek régóta hangoztatott álláspontját az Auchan döntése. A képzett munkaerő ugyanis részint külföldre távozott, de az sem ritka, hogy a kiskereskedelmi dolgozók egy része a jobban fizető nagy autógyárakban talált állást. Bár a cégek nem közölnek adatokat a betöltetlen állásaikról, mostanában kevés olyan áruházat találni, ahol ne toboroznának folyamatosan alkalmazottakat. A kereskedelmi vállalkozások – így az Auchan is – belső képzésekkel próbálják az esetleg szakképzetlen munkaerőt beállítani a képzettséget igénylő posztokra.
Az Auchan felborított az egyensúlyt
A helyzet fonákja, hogy az ismert problémák, valamint a kiskereskedelmi forgalom növekedése ellenére a láncok mindeddig ellenálltak a fizetésemelésnek. Piaci vélekedések szerint a cégek az Orbán-kabinet multiellenes törvénycsomagja részeként megszavazott, két veszteséges év után kötelező bezárást előrevetítő törvénye miatt ott spóroltak, ahol csak tudtak. Így jó üzletmenet mellett sem mertek belevágni a bérfejlesztésbe.
A nyári hónapokra mindez odáig fajult, hogy egyes áruházakban gyakorlatilag oly mértékben fokozódott a feszültség a dolgozók és a vezetés között, hogy mindez tarthatatlanná vált. Volt olyan hely, ahol testületi felmondással fenyegették meg a cégvezetést a dolgozók, akiknek az alacsony bérek mellett egyre nagyobb munkateherrel kellett szembenézniük, miközben tisztán látták, hogy mennyivel jobban megy a cégnek. Ezt a sajátos patthelyzetet törte meg az Auchan lépése, aminek következménye, hogy a versenytársaik immár csak ideig-óráig odázhatják el a bérfejlesztést. Megúszni a dolgot már nem lehet.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
