A NAV a múlt héten szenzációként jelentette be, hogy az eddigi legnagyobb gazdasági bűncselekményt sikerült lelepleznie egy egri cégtemetőből indult bűnbanda elfogásával. Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, a bűnszervezet 10 ezer munkavállalónak okozott kárt és több milliárdos kért okozott az államnak is. A hatóságok összehangolt akcióban egyszer 320 helyen csaptak le a szervezet tagjaira.

Az Opten céginformációs szolgáltató címkapcsolati hálója meglepő módon cégtemetőktől kevéssé fertőzött városnak mutatja Egert: a legfrekventáltabb címen is „csak” 27 vállalat található, ráadásul az egri listavezető címre bejegyzett vállalatok még átlagosnak is nevezhetőek. Továbblépve azonban találhatunk a listán olyan címeket, amelyeket egy gyakorlott NAV-ellenőr azonnal cégtemetőként azonosít és ellenőrzés alá von. Az ellenőrök ugyanis az adatbázisokban kutatva pillanatok alatt el tudják különíteni a gyakori címeket (irodaházak, ipari parkok) és a székhelyszolgáltatókat a cégtemetőktől, bár átfedések és határesetek is adódhatnak.

Hogy működik a cégtemető?

Cégtemetőről akkor beszélünk, ha egy csoport jól bejáratott módon szünteti meg a vállalatokat, mentesítve a valódi tulajdonosokat és ügyvezetőket korábbi tevékenységük felelőssége alól. Jellemzően adóhátralékot és kifizetetlen számlákat felhalmozó cégeket vesznek át, és ezek megfizetése nélkül „menedzselik le” a cég megszűnését - magyarázta a részleteket az Opten. A folyamat általában a cég többlépcsős – lenyomozhatatlan külföldi vagy hajléktalan hazai magánszemélynek történő –  eladásával kezdődik, majd a papírok és pecsétek elégetése következik. A cégtemetőkre jellemző, hogy egyes címek, magánszemélyek újra és újra előkerülnek akár több száz felszámolás-közeli cég esetében is.

Szélsőséges esetben a cégek eleve egy hajléktalanszálló címére vannak bejegyezve. Gyakran bukkannak fel körükben cégjegyzéstől eltiltott személyek, ukrán tulajdonosok, felszámolt és felszámolás alatt álló vállalatok, általában alig néhány személy vagy cím köré csoportosulva. A frekventált egri címekből kiindulva az Opten címkapcsolati hálóját elemezve néhány lépésben azonosítható számos cégvezetéstől eltiltott magánszemély, illetve e személyek cím- és tulajdonosi kapcsolatai.

Erdőtől a fát...

A székhelyszolgáltatók felvállaltan biztosítanak adminisztratív székhelyet a frissen alapított és már működő vállalatok ezreinek. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi jogi keretek engedélyezik a székhely-szolgáltatási tevékenységet, és vannak gazdasági helyzetek, amikor a székhelyszolgáltatás igénybevétele valóban indokolt. Tipikusan ilyen helyzet, amikor egy település kedvező iparűzési és más adófeltételeket kínál. Ilyenkor olyan cégeknek is érdemes ide helyezniük a székhelyüket, amelyek tevékenységüket valójában máshol végzik.

Csakhogy, mivel a székhelyszolgáltatók jellemzően átvállalják a gyors cégalapítás adminisztratív lebonyolítását, illetve könyvelést, adótanácsadást is vállalnak, tevékenységükkel melegágyává válhatnak a szürkegazdasági folyamatoknak. A szolgáltató nem ismerheti a hozzá bejegyzett összes cég tevékenységét, és ha nem is járt el jóhiszeműen a problémás esetekben, ennek a tényét a hatóságnak kell bizonyítania.

Az ipari parkok és irodaházak esetében a földrajzi elhelyezkedés indokolja a közös címet. Normál esetben ez önmagában nem is ad okot gyanúra: tisztességesen működő kis- és nagyvállalatok ezrei vannak bejegyezve irodaházak, ipari parkok területére. A tömeges jelenlét azonban jó terepet biztosíthat a NAV szeme elől elbújni igyekvőknek is.

Elindult a változás

Elviekben tehát nincs akadálya, hogy több vállalatot is ugyanarra a címre jegyezzenek be tulajdonosaik, és arra is van példa, hogy az ilyen címre bejegyzett vállalatok jogi és adózási szempontból is megfelelően működnek. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a tömegesen használt címekre bejegyzett vállalatok 40 százalékkal kockázatosabbak, mint amikor a címen csak egy-két cég található.

Cégtemetők esetében a szálak legtöbbször messzire vezetnek, viszont a címkapcsolatok vizsgálata jó alappillére a megfontolt ellenőrzésnek vagy akár a hitelbírálatnak. Az összetett hálózatok felderítése évekig is eltarthat, azonban a hazai hatóságok sokat fejlődtek az elmúlt években. A cégjegyzéstől eltiltott magánszemélyek nyilvántartása, az egyórás elektronikus cégbejegyzés eltörlése, az adóregisztrációs eljárás vagy a kényszertörlési eljárás bevezetése egyfajta normalizálódást indított el a cégstruktúrában.

Az átláthatóságra mennek

A legek

Ha a mostani helyzetet összehasonlítjuk a 2010-essel, láthatjuk, hogy nagymértékben visszaesett azoknak a címeknek a száma, amelyeken jelentős számú bejegyzett vállalat található. 2010-ben még közel 14 ezer címen volt tíz vagy több cég bejegyezve, ugyanez a szám mára alig több mint 7 ezerre csökkent.

Ugyanakkor egyfajta tömörödés is kialakult a „címpiacon”, egy Podmaniczky utcai budapesti címet például több mint 1800 vállalat választott székhelyéül az elmúlt három évben, a tíz legfrekventáltabb címen pedig közel 11 ezer székhelybejegyzéssel találkozhatunk. Ez sajnos arra utal, hogy egyfajta bejáratott út alakult ki a gyorsított cégalapításra, ami elősegíti a kényszervállalkozások terjedését és a cégstruktúra további bonyolítását, a gazdasági működést elrejti a hatóságok elől. Újabb mérföldkő lehet az elaprózódott cégstruktúra elleni harcban a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének megemelése 2014 márciusától.