Benyújtotta az online kassza forgalmazási engedély iránti kérelmet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (MKEH) a magyar Laurel Számítástechnikai Kft. A mai siófoki kereskedelmi konferencián láthatták a NAV illetékesei, szakemberek és üzleti vezetők, hogyan működik az adóhivatalhoz bekötött új pénztárgép.

A piac résztvevői több hónapja vártak a hírekre, hogy készül-e határidőn belül működőképes online kassza megoldás. A Laurel Cégcsoport közleménye szerint ez az első rendszer, amely valóban képes megfelelni a NAV követelményeinek és tesztelheti a hatóság.

Adóügyi Ellenőrző Egység nélkül nincs kassza?

Bessenyei István

A rendszer lelke az Adóügyi Ellenőrző Egység, amely kizárólagos magyar fejlesztés – közölte Bessenyei István, a Laurel tulajdonos-ügyvezetője. A benyújtott tervekben kétféle Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE) szerepel. Az egyiket a BBox Informatikával közösen dolgozták ki. Hódosi Norbert, a BBox ügyvezetője elmondta, ez a megoldás az újonnan telepített pc-alapú kasszákhoz alkalmazható majd. Az AEE egységet beépítik a pénztárgéphez tartozó adóügyi nyomtatóba, így kívülről nem is látható.

A másik AEE-t a Sagemcom Magyarország Kft. valósította meg, a Laurel pedig illesztette hozzá kasszaszoftverét. A Sagemcom által gyártott AEE a meglévő kasszák és a kiskasszák esetén jelent megoldást.

A rendeletben előírt mobil adatátvitelt, a hozzá szükséges SIM chipeket mindkét AEE-gyártó esetében a Mobil Adat Kft. nyújtja.

Nem kell újra betanulniuk a kasszásoknak

Az új kasszarendszer működését a siófoki Kereskedelmi Konferencián mutatták be több mint 200 hazai üzleti vezetőnek, köztük a Coop, CBA, Auchan, Spar, OMV, Tesco, stb. képviselőinek. A fejlesztők korábban is tesztelték már az AEE működését, de most jutott olyan stádiumba a munka, hogy fizikailag összeépíthették a pénztárgéppel és végrehajthatták a szoftvermódosításokat. A konferencián szimuláltak egy vásárlást, és a NAV szakértői és a résztvevők láthatták, hogy a tétel átjut a távoli szerverre és ott megjelenik a NAV előírásainak megfelelő tartalom.

A társaságok vezetői úgy nyilatkoztak, amennyiben a hatóságok határidőn belül elbírálják és kiadják a forgalmazási engedélyeket, akkor legkorábban júniusban kezdhetik meg a NAV bekötésre alkalmas eszközök gyártását.

Bessenyei István szerint az új online kassza esetében a pénztárosok számára alig lesz észrevehető a változás, ugyanazt a munkakörnyezetet találják majd az online átállás után is, mint azelőtt. Oktatásra, képzésre a bolti informatikai rendszerek üzemeltetőinek lesz szükségük. Nekik meg kell tanulniuk, milyen az AEE egység helyes működése, mik a hibaüzenetek és hogyan kell elhárítani a problémákat.

Miért kell új pénztárgép?

Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter tavaly október elején, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program részeként jelentette be, hogy az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány attól, hogy a pénztárgépek és az adóhivatal között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben. A később megjelent rendelettervezet hatásvizsgálata végül 97,5 milliárd költségvetési bevétellel és 17 milliárd forint kiadással kalkulált.

A kormány célja az online kassza rendszer bevezetésével a feketegazdaság visszaszorítása, az eltitkolt bevételek legalizálása, ami a költségvetés bevételeit növeli. A szigorítás támogatja a tisztességes vállalkozókat, akik eddig versenyhátrányban voltak azokkal szemben, akik adójuk eltitkolásával jutottak kedvező pozícióba.

250 ezer pénztárgépet kell lecserélni - de mennyiért?

Eredetileg 2013. április 1. volt a bevezetés céldátuma, ez módosult a jelenleg is érvényes május 1-i határidőre, de a NAV június 30-ig nem bünteti az átállás elmulasztását. Azok a kasszák viszont, amelyek rendelkeznek elektronikus naplóval, akár 2013 végéig is működhetnek.

A NAV közzétette honlapján a kasszák típusát, amelyeket mindenképp le kell cserélni, és azokét is, amelyek átalakítással tovább működhetnek. Becslések szerint 200-250 ezer pénztárgépet érint a rendelet.

Az új kasszák áráról egyelőre csak becslések láttak napvilágot. A szaktárca szerint 100 ezer forint körüli összegbe kerül egy-egy új pénztárgép, a szakmai szervezetek szerint azonban legalább 120-140 ezer forint lesz. A kormány pénztárgépenként 50 ezer forinttal támogatja a cserét, de csak abban az esetben, ha a kereskedő éves árbevétele 500 millió forint alatt marad, és nincs adótartozása. Egy cég, vagy kereskedő legfeljebb öt kassza után igényelhet támogatást.