Az Erste 5,25, valamint az OTP Opus és Perpetual kötvények a korábbi évek vesszőfutása után az utóbbi idők köténypiaci slágertermékei lettek. Nem véletlenül: euróban 8-9, esetenként tíz százalék fölötti hozamot kínáltak, és teljesen biztonságosnak tűntek. Ezek után az Ersténél derült égből a villámcsapásként érkezett a közlemény, hogy megtagadja a kamatfizetést az idei év után.
Visszahívják, vagy nem hívják vissza?
Az Erste 5,25 százalékos kuponú kötvénye már évek óta visszahívható, de a bank ezt eddig nem tette meg. A valószínű magyarázat szerint azért, mert rengeteget vásárolt belőle a piacon a névérték alatt, és így olcsóbb számára a művelet. Csakhogy nem túl elegáns dolog a visszahívható kötvényt a piacon hagyni, hacsak a banknak nincs erre komoly oka.
Mindazonáltal a befektetők nem nyugtalankodtak, gondolták, hogy a visszahívási várakozások úgyis minden évben a névértékre hajtják az árfolyamot. Ha pedig mégsem hívják vissza, 5,25 százalékos örökjáradéknak tekintve akkor is jó befektetés akár névértéken is. A cég nyári profit-figyelmeztetése aztán kissé lejjebb, a névérték 96 százalékára lökte az árfolyamot, ahol még vonzóbbnak tűnt, főleg jövő nyári visszahívásra spekulálva.
Nem jó most osztrák banknak lenni
Ekkor jött a hideg zuhany: a kamatmegtagadás. Első hallásra érthetetlennek tűnt, hogy miért teszi ezt az Erste, hisz annyira nem rossz a helyzete. Úgy tűnik, meglett a magyarázat: az osztrák bankfelügyelet ítélhette a bankok tőkeellátottságát nem megfelelőnek. Ezért meghatározott bizonyos összeget, amit a bankoknak elő kell teremteniük ahhoz, hogy stabilitás alakuljon ki.
Vélhetően ezt inkább a Raiffeisen helyzete indokolja, elsősorban oroszországi kockázatai révén. A felügyelet ennek ellenére nem differenciált, hanem a bankrendszer összességét kötelezte bizonyos kifizetések megtagadására.
Lehet, hogy itt a vásárlás ideje
A kötvény árfolyama így 96-97-ről 82-re esett, majd egyelőre 85-ön stabilizálódott. Az esés mértéke nagyobb, mint az elmaradó kupon mértéke, tehát ha abból indulunk ki, hogy 2016-tól már fizeti a bank a kamatot (netán még vissza is hívja a papírt), akkor érdemesnek tűnik vásárolni belőle.
Ráadásul hasonló esetben volt már rá példa, hogy a kamatot mégis kifizették, a felügyelet döntésének módosítása miatt. Persze a probléma a bizalom elvesztése: egy ilyen esemény után óhatatlanul felmerül a befektetőkben, hogy máskor is adódhat az adott papírral ilyen váratlan kellemetlenség.
Fenyegető árnyak Oroszország felől
Az OTP kötvényeinél ilyesmi nem fenyeget, de a befektetők megriadtak, hogy az esetleges orosz hatások hasonlót válthatnak ki. Nos, az OTP-nek valóban akadhat gondja az orosz leánnyal, sőt valószínű, hogy az feltőkésítésre is szorul. Mindazonáltal az OTP pénzügyi helyzete olyan stabil, hogy egy ilyen esemény nem viselné meg különösebben, a kamatfizetés megtagadása fel sem merülne. A bankrendszer egészében sincs semmi olyan gond, ami az MNB, mint felügyelet részéről hasonló lépést indokolna, ráadásul ilyenre nálunk nem is volt példa.
A két papír árfolyamesése még nem is igazán számszerűsíthető, mert az utolsó két napban nem nagyon volt rájuk kötés. Előtte az Opus 93, a Perpetual 95 százalék környékén forgott, most csak az ajánlatok alapján lehet árat becsülni: 88-90 körül vannak. Ezek nem rossz árak, 2016 őszi visszahívást feltételezve tíz százalék fölötti hozam adódik.
Kambodzsa elfogadta Trump tűzszüneti felhívását. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
