63 ezer forint egy hónapra: rég látott szintre mélyült a szegénység Magyarországon
Az Eurostat frissítette a relatív szegénységi résre vonatkozó statisztikáját a 2018-ban felvett, tehát valójában 2017. évi adatokkal, ebből az látszik, hogy Magyarországon ismételten nőtt a különbség az évek óta tartó csökkenés után. Nemcsak, hogy mélyebbé vált a szegénység az országban, a szegénységi küszöb alatt élők átlagjövedelme sem növekszik kellő ütemben.
 |
| (MTI Fotó: Mohai Balázs) |
A Központi Statisztikai Hivatal oldalán elérhető definíció szerint a relatív szegénységi rés a „szegények korcsoportok és nemek szerinti mediánjövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb százalékában kifejezve.”
Ez elsőre elég komplikáltnak tűnhet, ám egy nagyon fontos szociális mutatóról van szó. A relatív szegénységi rés lényegében azt fejezi ki, hogy a szegénységi küszöb alatt élők helyzete mennyire intenzíven rossz, és az átlagos keresetük mennyire van távol azokétól, akik statisztikai szempontból már nem tekinthetőek szegénynek.
A szegénységi küszöböt úgy számolják ki, hogy veszik egy ország háztartásainak az adózott, szociális támogatások után megmaradó bevételeiből kalkulált mediánértékének 60 százalékát. Magyarországon a szegénységi küszöb 2018-ban a KSH adatai alapján, éves szinten 1 006 249 forint, míg havi lebontásban 83 855 forint volt.
Mélyül a szegénység Magyarországon
Az évek óta tartó csökkenés után indult ismételten növekedésnek a szegények lemaradása, hanem az elmúlt 10 évben nem volt ennyire mély a magyarországi szegénység. A mutató 2014-ben kisebb csúcspontot ért el, mivel 22,1 százalékon állt, ám az évek során csökkenni kezdett, egészen a 2017-ben mért 16,7 százalékos szintre – azaz az évek folyamán a hazai szegények lemaradása csökkent. Ehhez képest egészen meglepően magas a fordulatot hozó 2018-as 24,1 százalékos adat.
A szegénység intenzitása, a szegénységi rés nem más, mint a szegények jövedelmének a szegénységi küszöbtől számított átlagos távolsága, és ahogy azt a cikkben már korábban is írtuk, ez százalékban kifejezve a relatív szegénységi rés. Miután az Eurostat és a KSH oldalain elérhetőek mind a relatív szegénységi rés, mind a szegénységi küszöb korábbi adatai, utánaszámoltunk, hogy az elmúlt években hogy alakult a szegények átlagjövedelme.
Havonta 63 645 forint
2016-ban 886 803 forint volt az éves szegénységi küszöb, míg a relatív szegénységi rés 18,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme 81,2 százaléka volt a szegénységi küszöb értékének, azaz 720 ezer forintos bevételre tettek szert abban az évben.
2017-ben 932 162 forintra emelkedett a szegénységi küszöb éves szinten, míg a rés 16,7 százalékra csökkent, így a szegények átlagjövedelme is közelebb jutott a vízválasztó szinthez – már a szegénységi küszöb 83,3 százalékát megkeresték. Az éves jövedelmük 776 500 forintra emelkedett.
De mi a helyzet 2018-ban? Nos, a tavaly felvett adatok alapján a szegénységi küszöb értéke 1 006 249 forint volt, míg a relatív szegénységi rés 24,1 százalékra ugrott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szegények átlagjövedelme az 1 006 249 forint 75,9 százalékának felelt meg, ami 763 742 forint. Érdekesség, hogy ez alapján 2018-ban az ő átlagjövedelmük havonta 63 645 forint volt.
Összességében a 2017-es és 2018-as adatokat megnézve, számszerűsítve nem látszik olyan jelentős romlás a szegények helyzetében, hiszen összesen csak kevesebb, mint 13 ezer forinttal csökkent az éves átlagjövedelem, ami havi bontásban alig 1500 forint.
Ennek ellenére mindenképpen aggodalomra ad okot az, hogy miközben a szegénységi küszöb 2016 és 2018 közt 13,4 százalékkal emelkedett, addig a szegények átlagjövedelme csak 6 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
A közmunkások helyzete
Ha a híradásokat nézzük, Magyarországon minden jel arra mutat, hogy folyamatosan növekednek a bérek, a KSH legutóbbi jelentése is kétszámjegyű emelkedésről tanúskodik, és a mutató 2018-as, szignifikáns romlásának hátterében is elsősorban a bérek látványos emelkedése áll, mivel ez felhúzta a szegénységi küszöb értékét az egymillió forint feletti szintre. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan nem lehet elfeledkezni a közmunkásokról és az alacsony fizetésükről sem.
A rossz anyagi helyzetben lévő magyarok közt ugyanis sok a közmunkásként dolgozó, akiket például a jellemzően alacsony végzettségük miatt nehezen lehetne a versenyszférában foglalkoztatni, és nem is nagyon van rájuk igény. Az Mfor.hu idén januárban arról írt, hogy immáron harmadik éve, 2019-ben sem tervez a kormány béremelést a közfoglalkoztatottaknál, így az ő lemaradásuk biztosan nőni fog, bármit is mutat a havi kereseti statisztika.
A románoknál nagyobbak a különbségek
A nemzetközi összehasonlításért a 2017-ben felvett adatokig kell visszamenni, miután az Eurostat még nem tette közzé minden ország 2018-as számait. Összességében az látszik, hogy a környező országokban hasonló szinten áll a relatív szegénységi rés, mint Magyarországon. A mutatók jellemzően stagnálnak, viszont Romániában sokkal nagyobb lemaradásban vannak a szegénységi küszöb alatt élők.
Címlapon
Az utolsó pillanatban ússzák meg a cégek a brutális bírságot
A minimálbér négyszeresénél indult volna a szankcionálás, de egy bizottsági módosító megsemmisíti Kásler Miklós javaslatát. Erőt mutat az ágazati lobbi.
- A nap képe: ez a szemtelenül fiatal nő egy országot fog vezetni
- Mi az a Revolut? Ez is úgy jár nálunk, mint az Uber?
- Begurultak az unionisták, mert zűr lehet az északír határon
- Van mozgástere a kormánynak, de 50 milliárdja mégsincs az egészségügyre
- Eldöntötte, hogy korszerűsíti energetikai rendszerét? Ne fusson zsákutcába!
- Újabb furcsa FKF-szerződés, ezúttal tanulmányrendelés indonéziai exportstratégiáról
- Orosz politikai gyilkosság árnya vetül a mai párizsi csúcstalálkozóra
- Sorsdöntő választás lesz a héten Nagy-Britanniában
- Már nem csak életbiztosító lesz az NN
További cikkek
-
300 millió euróval nőtt az októberi exporttöbblet
A tavaly októberihez képest. Az euróban számolt export növekedési üteme zsinórban harmadszor volt nagyobb az importénál. Tovább
-
Kínai javaslat alapján készülhet új ENSZ-szabvány az arcfelismerő rendszerekről
Ha az új szabályozást a mostani formájában fogadják el, úgy milliónyi személyes adat kel majd útra Kína felé Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia fejlődő országaiból. Tovább
-
TAO pénzből épít egészségügyi központot Tállai Anrdás focicsapata
A mezőkövesdi focicsapat az idei szezonban hozta a formáját, már ami a sportfejlesztési program összeállítását és értékét illeti. Stadion és sportszálló után szükségük van egy újabb egészségügyi központra is. Tovább
-
Jelentősen nőtt Oroszország aranytartaléka
Az orosz arany- és devizatartalék 15,7 százalékkal nőtt az év első 11 hónapjában. Tovább
-
Varga: recesszió nincs, de gazdaságvédelmi lépések azért kellenek
A magyar gazdaság ugyan jól teljesít a pénzügyminiszter szerint, de a lassuló világgazdaság miatt fegyelmezett államháztartási politikára van szükség. Tovább
-
Trump tweetben próbálja a Világbankot Kína hitelezéséről lebeszélni
Donald Trump felszólította a Világbankot, hogy fejezze be a hitelek folyósítását Kínának. Tovább
-
Elektromos autóban utazik a Hyundai is
A Hyundai dél-koreai autógyár 51,35 milliárd dollárt költ fejlesztésre a következő hat évben, az összeg egy jelentős részét pedig elektromos járművek fejlesztésére fordítják. Tovább
-
Apad Kína devizatartaléka
Nagyobb mértékben csökkent Kína devizatartaléka novemberben annál, mint amit az elemzők vártak. Tovább
-
Drágul a kávé, és nem is lesz belőle elég
Egy hónap alatt tíz százalékkal drágult a kávé ára, miközben a nemzetközi piacon komoly hiánnyal kell számolni. Tovább
-
OPEC - visszafogják a termelést és emelik az árat
A kőolaj exportáló országok szövetsége Oroszországgal kiegészülve pénteki, bécsi ülésén a termelés visszafogásáról és a Brent árának emeléséről állapodott meg. Tovább
-
Hongkongi vásárlók pörgetik a londoni ingatlanpiacot
Váratlan helyről kap megmentőt a Brexit miatt egy jó ideje komolyan gyengélkedő londoni ingatlanpiac. A hongkongi befektetők nyújthatnak segédkezet. Tovább
-
A hét sztorija: megkezdődött az asztal alatti rugdosódás a kormány és a főváros között
A kormány kilőtte az első sorozatot az új városvezetésre, de Karácsony Gergely csapata egyelőre dacosan halad a kampányban kijelölt úton. Tovább
-
A nyugdíjreform ellen folytódott a francia gigatüntetés
Folytatódott pénteken a nyugdíjreform elleni közlekedési sztrájk Franciaországban, ahol az előző nap a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint több mint 800 ezren tiltakoztak az utcákon. Tovább
-
Átlag feletti pörgést produkált az élelmiszer-, ital- és dohánygyártásunk októberben
Össze is hoztak egy 6 százalékos növekedést az ipari termelésben. Tovább
-
Irán az újabb forradalom küszöbén – hadgyakorlat jön Moszkvával és Pekinggel
Több száz tüntetőt lőttek le az utóbbi pár hétben a belügyi csapatok, amint azok Irán legfelsőbb vezetőjének eltávolítását követelték. A beszorult politikai elit egy hete büszkén jelentette be, hogy december folyamán az iráni-, az orosz- és a kínai haditengerészet közös hadgyakorlatot tart az Indiai-óceánon. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Jövőre minden hús eredetét látványosan fel kell majd tüntetni a pultokban
A január 15-én életbe lépő szabályozás szerint a kereskedőknek ezentúl a nem előre csomagolt, friss vagy hűtött hús származási országát is fel kell tüntetniük, de nem ám olvashatatlan kis fecniken. Tovább
-
Elképesztő, mennyibe került az Orbán-kormánynak egy új sportoló
Ha már a kormány az egyes nyilatkozatai szerint inkább mennyiségben méri a TAO-támogatások eredményességét, akkor érdemes megnézni, vajon egy új sportoló mennyibe is került az államnak. Vagy az adófizetőknek. Tovább
-
Az autósoknak is fájhat a megugró olajár
A héten ütemesen növekedett az olaj ára, amely akár tovább folytatódhat, amennyiben a várakozásoknak megfelelően tovább csökkentik a kitermelést az OPEC tagországok. Ha nem jön éles fordulat, akkor rövid időn belül az áremelkedés a hazai kutaknál is visszaköszön. Tovább
-
Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés
Hétfőn Szijjártó Péter belebegtette, hogy hosszú távú gázszállítási szerződést kötünk Oroszországgal, amire könnyű azt mondani, hogy a külügyi és külgazdasági miniszter a nyolcvanas évekbe repíti vissza Magyarországot. Az energiapolitika viszont sokkal bonyolultabb annál, hogy feketén vagy fehéren meg lehessen ítélni a szándékokat. Tovább
-
Mától lebénul Franciaország – letörik Macron szarvát?
A ma kezdődő országos sztrájk kiszámíthatatlan lefutású, hiszen sok olyan elégedetlen francia is az utcára mehet, akiket egyébként hidegen hagy a nyugdíjreform ügye. A népesség többsége támogatja a kormány szándékait, de a franciáknak csak a 36 százaléka gondolja, hogy Macron azt végre is tudja hajtani. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
