Korunk egyik nagy csillagásza, Martin Rees új könyvében sorra veszi az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyeket - melyeket mind az emberiség okozott magának -, és megpróbálja megsaccolni, hogyan élhetnénk túl a klímaváltozás-sújtotta, és robotokkal súlyosbított jövőben. És megrögzött ateista létére a vallás felé fordul, mert ráébred: a tudomány önmagában már nem lehet elég.
 |
| A SpaceX Falcon 9-es rakétája elhagyja az atmoszférát a floridai Cape Canaveral rakétaindító bázis felett 2018 júniusában. (Fotó: Reuters) |
Új könyvet jelentetett meg Martin Rees, a legendás brit csillagász és kozmológus, aki korábban már számos jóslattal állt elő a világ sorsának alalkulásáról. Az On the Future: Prospects for Humanity (A jövőről - az emberiség kilátásai) is az emberiség jövőjét igyekszik kitapintani korábbi és kurrens kutatások eredményeiből építkezve.
Rees veterán és megbízható jövendőmondó: a Királyi Természettudományos Társaság elnöke, az Amerikai Tudományos Akadémia tagja és a Centre for the Study of Existential Risk lehetséges globális katasztrófákat vizsgáló kutatócsoport társalapítója már 2003-mas, Ütött az utolsó óránk? című könyvében úgy számolta, az emberi társadalomnak, ahogy ismerjük, csak 50-50 százalék esélye van arra, hogy túlélje a 21. századot. Ezzel most már, az ENSZ klíma-világjelentése múlt heti publikálása után, nem nagyon lehet vitatkozni.
Az emlékezetes IPCC-jelentés szerint mindössze 12 évünk maradt, hogy drasztikusan visszafogjuk a károsanyag-kibocsátást, és megelőzzük, hogy a Föld melegedése elérje az iparosodás előtti állapothoz képest a plusz 1,5 Celsius fokot - úgy, hogy ez a hőhatár már önmagában élhetetlenné tenné a bolygó bizonyos részeit. A nagyon is valószínű 2 Celsius fokos emelkedés a jelentés szerint már olyan pusztítással járna, amit ma még nehezen tudunk elképzelni, azonban ha idáig elérünk, akkor a még további melegedés már gyakorlatilag elkerülhetetlen, és az emberi civilizáció végét jelenti.
Az IPCC-jelentés ráadásul több tudós szerint még túl puha is volt, mert nem fektetett elég nagy hangsúlyt arra, hogy a klímaváltozás, ha nem tesszük meg a szükséges, drasztikus lépéseket, hamarosan átbillen egy ponton, melytől számítva már öngerjesztő folyamattá válik, és akkor tehetünk bármit, egyre gyorsuló tempóban fog szétesni a klímánk, vagyis ami addigra még megmarad belőle. Talán még az a friss hír tette széles körben a leginkább megfoghatóvá a veszélyeket, hogy az extrém szárazság és a hőhullámok a jövőben komolyan meg fogják tizedelni az árpatermést, ezzel 16 százalékkal is csökkenhet a sörtermelés, ami az ital árának megduplázását hozhatja, de ha sikerül valamelyest megzabolázni a klímaváltozást, akkor is 4 százalékos termeléscsökkenés és 16 százalékos drágulás a valószínű.
Rees új kötete azonban nem a sörözésről szól. Az On the Future: Prospects for Humanity több szempontból is megvizsgálja ezt a katasztrófa felé robogó antropocén kort, és mind az optimista mind a cinikus véglettől tartózkodva mereng a tudomány és technológia jövőjén. Az egyik terület, aminek külön figyelmet szentel, a népesedés kérdése.
A népesedés jövője
Jelenleg mintegy 7,7 milliárd ember él a Földön, és a népesedés üteme egyre gyorsul. Rees számítása szerint a bolygó populációja 2050-re, de akár már egy évtizeddel korábban is eléri a 9 milliárd főt, Afrika népességének alakulása pedig akár 11 milliárdosra is dagaszthatja a Föld népességét 2050 után.
2050-re a világ gyerekeinek fele Afrikában fog élni, Rees szerint olyan tudathasadásos körülmények között, hogy miközben okostelefonja és közösségimédiás hozzáférése mindenkinek lesz, tiszta víz és vécépapír hiánycikknek fog minősülni. És mivel a telefonok kijelzőjén minden nap szembesülni fognak azzal, mi minden hiányzik az életükből, ami a nyugati gyerekeknek alapfeltétel, jelentősen le fog romlani a mentális egészségük, a jobb élet utáni, a közösségi média által felfokozott sóvárgás pedig újabb migrációs hullámokat indíthat meg Európa felé, újabb konfliktusokat szülve.
Az élelmezés problémája persze ennél is súlyosabb lesz, mint Rees írja, a kapzsi nyugati világ egyszerűen kimeríti a természetben rejlő lehetőségeket, és még a század fele előtt végpontra ér az élelmiszeripar. 1500 liter víz kell 1 kilogramm búza megtermesztéséhez, de tízszer ennyi kell 1 kg marhahús előállításához, melynek az energiaigénye ráadásul a búzáénak húszszorosa, sorolja az ismert tényeket a szerző, aztán a ma már szintén közhelyszámba menő megoldásokat is említi: áttérés a vegán életmódra, génmanipulációval egy sor zöldség terméshozamának megnövelése, fejlesztések a mezőgazdasági technológiákban. Ám Rees, megint csak nem elsőként, azt is megállapítja, hogy a nagyvállalatok és a kormányok rövidlátó, csak a haszonszerzésre koncentráló magatartása és a nagy tömegek tagadása a bolygó valódi és legnagyobb ellensége, ezeken pedig borzasztó nehéz változtatni.
Az AI jövője
Az önvezető autók, a képfelismerő technológiák és a jönnek, és elveszik a munkánkat-sztorik helyett Rees a témakörben arra koncentrál, hogy hogyan fogják megváltoztatni a jövőnket az öntanuló robotok. Ezek a gépek ugyanis rendkívül komplex problémák megoldására lehetnek alkalmasak - idővel környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi kérdésekben is.
Rees Demis Hassabis példájából indul ki, aki az emberi agyműködést lemodellezve építette meg az AlphaGo nevű gépet, mely 2016-ban goban - a világ legbonyolultabb táblás játékában, melyben a magas intelligencia mellett az intuíció is szerepet játszik - megverte a regnáló (emberi) világbajnokot. Az AlphaGo sikerének kulcsa nem csak a gépi memória volt - a nagy meccs előtt számtalanszor megvívott önmagával is, a meccsek során szerzett adatokat pedig bármikor előhívható módon tárolta - hanem a jövőbeli események, vagyis a lépések, és azok következményeinek előre látása. Ezt az AlphaGo természetesen a rendelkezésére álló rengeteg adatból számította ki rendre villámgyorsan. Hassabis a jóslatokat gépi képzeletnek nevezte.
A gépi tanulás tehát már most nagyon impresszív eredményeket hoz, ám ha még jobban felpörög, majd elterjed, az Rees szerint oda fog vezetni, hogy a legkényesebb döntéseinket mind a gépekre hagyjuk majd. (Az ember-robot viszonyok kényes kérdéseivel többször is foglalkoztunk már, itt arról írtunk, hogy három út áll előttünk a gépekkel való békés együttéléshez, itt pedig arról, hogy pelenkát kell adni a robotokra ahhoz, hogy ne öljenek meg minket.)
Nincs isten, de kellene valami olyasmi
Rees A tudomány határai és jövője című fejezetben húzza a legmeglepőbbet. Ebben a részben azt írja, hogy "a redukcionizmus konceptuálisan nem hasznos". A szerző, bár saját bevallása szerint ateista, megvallja, hogy mindezek ellenére osztozik a hívők misztérium-igényében. Mint mondja, a tudomány nem lehet a végső értékhatározó, ha a létezés legnagyobb kérdéseire keressük a választ, akkor magunk mögött kell hagyni, és a filozófia és a teológia felé kell fordulnunk. De Rees ennél is tovább megy: ő a tudomány és a vallás szövetségre lépését tartja kívánatosnak.
Rees búcsúzóul azt írja, a Föld egy semmiben sodródó űrhajó, melynek utasai "idegesek és ingerlékenyek." Leírja azt is, hogy bár a tudomány és a technológiai fejlődés rengeteget tett azért, hogy ennyire közel kerüljünk civilizációnk pusztulásához, rengeteget tehet azért is, hogy végül mégis elkerüljük azt. A választásainkat azonban olyan értékek kell, hogy vezéreljék, melyeket a tudomány és a technológia önmagukban képtelenek biztosítani - végső soron túl kell tekinteni rajtuk.
Címlapon
A nagy babakocsiteszt - melyik a legjobb a gyerekednek?
41 különböző márkájú, összesen 115 - az új és a használt áruk piacán is kapható - babakocsit tesztelt laboratóriumban a Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetekkel együtt. A teszt során azt vizsgálták, hogy a babakocsik mennyire biztonságosak, milyen könnyen irányíthatók, használhatók, szállíthatók vagy tisztíthatók.
- Látszik a feszültség: tovább szabadul Kína az amerikai papíroktól
- Megunta az EU a vitát – komoly gesztust tennének Amerikának
- 2 milliárdért kap egy indokolatlan autópályalehajtót Mészáros Lőrinc palackozóüzeme
- Lefoglalt tartályhajó: szankciók jönnek Irán ellen?
- A nagy babakocsiteszt - melyik a legjobb a gyerekednek?
- Bajban a felvidéki acélmű – ez a sors vár a dolgozókra
- Már biztos: újabb világbajnokságot rendez Budapest
- Szembe megy a piaccal a Fitch – mit hozhat az idei év?
- Keressük az igazságot a Facebook Libra körüli hype mögött
További cikkek
-
Megunta az EU a vitát – komoly gesztust tennének Amerikának
Az Európai Unió kész nullára csökkenteni az Egyesült Államokból importált autók vámját - közölte a német gazdasági és energetikai miniszter. Tovább
-
Lefoglalt tartályhajó: szankciók jönnek Irán ellen?
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány várhatóan szankciókat jelent be Irán ellen, miután az iráni Forradalmi Gárda a minap lefoglalt egy brit tartályhajót a Hormuzi-szorosban. Tovább
-
Szembe megy a piaccal a Fitch – mit hozhat az idei év?
Az általános piaci várakozásokkal ellentétben a Fitch nemzetközi hitelminősítő csupán egy amerikai kamatcsökkentésre számít az év végéig. Tovább
-
Már biztos: újabb világbajnokságot rendez Budapest
Jön a második magyar rendezésű vizes vb. Tovább
-
Lemondott a koszovói miniszterelnök
Politikai trükknek nevezte Aleksandar Vucic szerb államfő Ramush Haradinaj koszovói kormányfő lemondását, amellyel Vucic szerint csak népszerűségét szeretné növelni a koszovói politikus. Tovább
-
Ománi vizeken foglalták el az irániak a brit tartályhajót
Penny Mordaunt brit védelmi miniszter szombati nyilatkozata szerint Omán területi vizein haladt a Stena Impero nevű brit tartályhajó, amikor az iráni Forradalmi Gárda lefoglalta. Tovább
-
Beperli a Nissant és a Mitsubishit a sikkasztással vádolt volt vezérigazgató
Beperli a Nissan és a Mitsubishi japán autógyártókat Hollandiában a sikkasztás gyanúja miatt tavaly leváltott volt közös elnök-vezérigazgatójuk, Carlos Ghosn. Tovább
-
Merkel a Hitler elleni sikertelen merénylet évfordulóján üzent
A német kancellár a gróf Stauffenberg és társai által Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet 75. évfordulójáról emlékezett meg, hangsúlyozva, hogy Németországban a szélsőjobb elleni fellépést az ismert történelmi előzmények után minden eszközzel támogatni kell. Tovább
-
Mégsem lesz kamatcsökkentés?
Nincs szükség kamatcsökkentésre, nyilatkozta Eric Rosengren, a bostoni Federal Reserve elnöke: szerinte az amerikai jegybank türelmes maradhat egészen addig, amíg jó formában van a gazdaság. Az márpedig dübörög, az infláció közel a két százalékos jegybanki célhoz, minden a legnagyobb rendben. A befektetők elgondolkoztak, részvényeladásba kezdtek. Tovább
-
A nálunk szokásosnál is keményebb hőség sújtja Amerikát és Kanadát
Most Észak-Amerikát érte el egy hőhullám, ami úgy tűnik, még rosszabb, mint ami pár hete Nyugat-Európát sújtotta, illetve ami nálunk is évről évre jelentkezik. Míg mi viszonylag szárazabb szaharai levegőt kapunk, Amerikára forró, fullasztó párás hőség ereszkedik. Tovább
-
Irán lecsapott egy brit hajóra
Nem unatkozik a brit kormány mandátumának utolsó napjaiban: súlyos válságot kell kezelnie, miután Irán tegnap elfogott egy brit olajszállító hajót, válaszként arra, hogy két hete a brit haditengerészet állított meg egy iráni tankert Gibraltárnál. Az amerikai elnök nem örül, az ő Iránnal folytatott játszmáját megkeverte az incidens. Tovább
-
Megkoronázták von der Leyent, kibékülne Brüsszellel az Orbán-kormány – a hét sztorija
Bár a néppárti politikus liberálisabb elveket vall a félreállított csúcsjelöltnél, Manfred Webernél, a magyar és a lengyel kormánypárt képviselői is rá szavaztak. Orbán Viktor békülne. Videókommentár. Tovább
-
Döntött a bíróság: Hollandia részben felelős a srebrenicai mészárlásért
Hollandia részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak. Tovább
-
Kalifornia: Trump orrhosszal vezet az adománygyűjtésben
Trump eddig 3,2 millió dollárnyi adományt gyűjtött össze a demokrata elkötelezettségéről híres Kalifornia államban. Tovább
-
Nagyot nőtt tavaly a turizmusban dolgozók átlagbére, de még így is kevés
A plusz 13 százalékkal is csak bruttó 212 ezer forintra bírt nőni a fizetésük 2018 végéig. Tovább
-
Macron Belgrádban: Szerbia a franciák szívügye – de miért?
A héten tizennyolc éves szünet után látogatott ismét francia elnök Belgrádba, hogy megerősítse az egyébként is jó francia és szerb kapcsolatokat. Tovább
-
Minden ötödik magyar kiskamasz energiaitalt reggelizik
Egy év alatt 15 százalékkal nőtt itthon a pörgetőitalok piaca. A magyar fiatalok fogyasztása európai szinten is aggasztóan magas. Tovább
-
KSH: 5 százalékos a szakemberhiány az egészségügyben. Szakdolgozói kamara: van az 15 is
A helyzet mindenesetre nem jó. Tovább
-
Európa a népek olvasztótégelye – Magyarország pedig az átjáróháza?
A Magyarországról elvándorlók jelentős része, évi sok ezer ember nem magyar állampolgár, hanem ukrajnai, szerbiai vagy ázsiai, afrikai születésű. Tovább
-
A nap képe: falra festették a baloldal forradalmárait
Nicaraguában július 19-én ünneplik a Sandinista forradalom negyvenedik évfordulóját. Tovább
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
