Az áprilisban az IMF és a Világbank közös konferenciáján a gazdasági válság megfékezéséhez szükséges alapba felajánlott 430 milliárd dollárnál többet szeretne látni a G20-csoport hamarosan kezdődő mexikói tanácskozásán a házigazda ország elnöke. Felipe Calderón szerint az IMF-tartalékok feltöltése kulcsfontosságú a hétfőn Los Cabosban kezdődő csúcstalálkozó sikerében, de nem számít arra, hogy az Egyesült Államok részt venne egy ilyen jellegű feltőkésítésben. A mexikói politikus szerint a válság megfékezésére "tűzfalat" kell kiépíteni. Ehhez azonban a Nemzetközi Valutaalapnak több pénzre van szüksége a tagországoktól, mint az áprilisban jelzett 430 milliárd dollár (341 milliárd euró). Calderón szerint az IMF-tartalékok feltöltése kulcsfontosságú a hétfőn Los Cabosban kezdődő csúcstalálkozó sikerében. Mindazonáltal nem számít arra, hogy az Egyesült Államok részt venne egy ilyen jellegű feltőkésítésben. "Azt várom, hogy nagyon fontos megállapodás születik az IMF-ről. Ez sok szempontból is jelentős lesz, elsősorban azért, mert lehetséges, hogy ez lesz a tőkésítésről szóló legjelentősebb egyezség. Másodsorban pedig azért, mert ez lesz az első alkalom, hogy mindez az Egyesült Államok nélkül zajlik. Ebben az ügyben az amerikai vezető szerep nem volt szükséges" - jelentette ki.
Ez volt az első alkalom, hogy a G20-csoport éppen aktuális tanácskozásának otthont adó ország vezetője bevonta az előkészítő tárgyalásokba a segély- és fejlesztési szervezeteket. Mexikó már korábban leszögezte: az élelmezés biztonsága a tanácskozás egyik súlypontját képezi, ugyanis a világ legszegényebbjeinek több mint fele a G20-csoporthoz tartozó országokban él. A tömörülésnek az ipari országok - Németország, az Egyesült Államok vagy épp Japán - mellett tagja India, Kína és Brazília is. "Az euróövezeti válság mindenre árnyékot vet" - mondta az Oxfam egyik képviselője Los Cabosban. "Az európai országoknak mindig újabb mentőcsomagot nyújtanak, de lesz vajon a világ legszegényebb országainak is?" - vetette fel a World Vision. "Alapvető a megfelelő élelmezéshez való jog, de ezt évtizedek óta lábbal tiporják" - mondta a szervezet egyik szóvivője, hozzátéve, hogy a Földön egymilliárd ember marad éhen minden nap.
A segélyszervezetek szerint az európai adósságválság a fejlődő országokra nézve is súlyos következményekkel jár. A szegény országok az emelkedő élelmiszerköltségek és a csökkenő támogatások nélkül is szenvednek. Az élelmiszerárak kontrollálatlan ingadozása több milliárd emberre jelent komoly veszélyt. A G20-csoportnak azonban nem sikerült az áremelkedés legfontosabb okaira - a biobenzin iránti keresletre, a pénzügyi spekulációkra és az éghajlatváltozásra - választ adni - vélekednek a fejlesztési szervezetek, amelyek heves bírálatokat fogalmaztak meg amiatt is, hogy a G20 válasza késlekedik olyan akut válságokra, mint a nyugat-afrikai éhínség, amely jelenleg 18 millió embert fenyeget. A Száhel-övezetben 850 millió dollár azonnali segélyre lenne szükség.