A menekültválság alapjaiban változtatja meg Európát

Hegyeshalom, menekültek (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Viszont Európa a rendelkezésre álló kapacitásokkal és a korábbi migránshullámok tapasztalataival képes lenne szembenézni vele - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányában.

Noha Európa az elmúlt évtizedekben többször is szembesült jelentős migrációs hullámokkal, 2015 minden tekintetben rekordévnek mutatkozik: míg tavaly 630 ezer menedékkérő érkezett az Európai Unióba (ennél nagyobb számban csak 1992-ben, a balkáni háború idején), idén már szeptember elejéig 700 ezer menedékkérőt regisztráltak, és az OECD becslése szerint az év végére a menedékkérők száma meghaladhatja az egymilliót.

Közülük azonban csak negyven százalék, mintegy 350-450 ezer ember lehet majd jogosult a menekültstátus elnyerésére. A menedékkérők döntően illegális határátlépéssel érkezek az Európai Unióba, a Frontex adatai szerint az év első nyolc hónapjában 500 ezer volt az illegális határátkelők száma (míg 2014-ben az év egészében 280 ezer).

Amíg 2014-ben a szírek (21 százalék), a koszovóiak (10 százalék), valamint az eritreaiak és irakiak tették ki a migránsok kétötödét, addig 2015 első felében ezek már csak egynegyedét adták az illegális bevándorlóknak (noha augusztus óta a szírek aránya gyorsan növekszik).

El kéne osztani a terheket

Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a migránsok ország és képzettség szerinti összetétele nagyon heterogén, a migrációs hullám vonulása és célállomása szerint területileg erősen koncentrált jelenség, vagyis annak terheit jelenleg az uniós országok egy szűk csoportja viseli: Olaszországot, Görögországot és Magyarországot érinti kiemelten, még akkor is, ha a migránsok fő célállomása egyértelműen Németország, és kisebb mértékben Svédország, Ausztria, és Svájc. Az év első félévében az OECD-tagállamokban regisztrált menedékkérelmek felét három ország adta: Németországban adták le eddig a menedékkérelmek 31, Magyarországon a 13, Ausztriában pedig az 5 százalékát.

Néhány európai uniós tagállam, - mindenekelőtt Magyarország, valamint részben Lengyelország és Bulgária - számára az ilyen nagyméretű migrációs hullám teljesen új jelenség. Ezért az OECD szerint alapvető jelentőségű lenne az esetükben az uniós pénzügyi és technikai támogatás, hasonlóan a migráció által hagyományosan érintett Olaszországban, Máltában, és Görögországban is.