Decemberben egy ilyen ügyekre szakosodott bíróság (Bundessozialgericht) úgy ítélete meg, hogy az EU-tagországokból érkező külföldiek legalább hat hónapos ott tartózkodás után már jogosultak szociális támogatásokra (Sozialhilfe). Ezt a keresőképességükben korlátozott vagy idős emberek kaphatják a minimális létfenntartási költségeik biztosítására, és sok mindent tartalmaz, többek között egészségügyi, háztartási, sőt temetési támogatást is.
A német jobboldali politikusok eléggé fel vannak ezen háborodva. Tegnap Gerda Hasselfeldt bajor konzervatív képviselő (CSU) követelte, hogy törvényben korlátozzák ezt a jogot. Attól tart, hogy ez a szabály új, széles kaput nyitna „a kelet-európai országok szegénységi bevándorlói számára”.
130 ezer új segélyezett?
A teher a német önkormányzatokra hárulna, ezek szervezete úgy becsüli, hogy hirtelen 130 ezer ember is jogosulttá válna ilyen ellátásra, ami 800 millió eurós pluszkiadással járna. Ezen kívül még vonzóbbá tenné Németországot a bevándorlók számára. (A bíróság a Harz-IV nevű szegényellátásból ugyanakkor kizárta az EU-polgárokat.)
De már december 19-én is kijelentette egy másik CSU-vezető, Max Straubinger, hogy támogatja David Cameron brit miniszterelnök javaslatát az EU-ból érkező külföldiek szociális juttatásainak megkurtításáról.
Retorzió a szolidaritás hiánya miatt
A kelet-európai országokat, köztük Magyarországot a menekültügy miatt is retorzió fenyegeti. Gunther Krichbaum, a CDU politikusa egy interjúban kijelentette, hogy Németország az elmúlt években rengeteg szolidaritásról tett tanúbizonyságot, amikor a kelet-európai országok gazdaságának, infrastruktúrájának felépítéséről volt szó. Most azt várják, hogy ebből a szolidaritásból valamennyit visszakapjanak.
Pár út nem fog megépülni?
De ha a kelet-európai országok megtagadják Németországtól a szolidaritást menekültügyben, akkor el kell gondolkodni a konzekvenciákról. „Akkor talán Csehországban vagy Szlovákiában egyik vagy másik út nem fog tudni megépülni” – jelentette ki. (De nyilván mondhatott volna Lengyelországot vagy Magyarországot is.)
A CDU egyébként már hónapok óta pedzegeti, hogy ha a kelet-európai országok így, akkor ők úgy. Már októberben is beszámoltunk egy másik politikusuk hasonló nyilatkozatáról, amelyben pénzek elvonását helyezte kilátásba.
Merz és Macron még március elején állapodtak meg. 
