|
| A Deutsche Bank épülete Frankfurtban. Kép forrása: EPA |
A német pénzügyi szektor zászlóshajójának, a Deutsche Banknak (DB) részvényeit az elmúlt 20 év legalacsonyabb árfolyamán jegyzik, többen párhuzamot vizionálnak a Lehman Brothers csőddel. Ezen a héten már tíz százalékot estek a részvényei, miután értesülések szerint Merkel kancellár kijelentette, hogy a kormány nem nyújt állami segítséget egyetlen bajba került pénzintézetnek sem. A viharos esések már a múlt héten elindultak, miután kiderült, hogy az amerikai hatóságok súlyos büntetést akarnak bevasalni a német pénzintézeten.
Az amerikai igazságügyi minisztérium ugyanis 14 milliárd dollárt követel a DB-től kártérítésként, mert a 2008-as hitelválság előtt fedezet nélküli, úgynevezett toxikus kötvényeket forgalmazott. A DB jelenlegi mélyrepüléséhez természetesen az is hozzájárul, hogy hatalmas kitettséggel rendelkezik nemzetközi határidős befektetéseinek köszönhetően, amelyek tőkeáttétel folytán sokszoros kockázatot hordoznak.
A DB és a német nagypolitika
A DB-t még 1870-ben alapították – még a német állam létrejötte előtt – és már a neve (Német Bank) mutatta, hogy milyen ambiciózus gazdasági és politikai elképzelései vannak a jövőre nézve. Az I. Világháború előtt a DB finanszírozta az elhíresült Berlin-Bagdad vasútvonalat, a Birodalmi Németország geopolitikai mega-projektjét, amely Berlint kötötte össze az Ottomán Birodalommal. II. Vilmos császár nagy támogatója volt az építkezésnek és kitüntetésekkel halmozta el a DB akkori vezetőjét.
A pénzügyi válságok alatt azonban gyakran feszült lett a viszony a DB és a politikai vezetés között. Így volt ez a Nagy Depresszió idején is, amikor Heinrich Brüning kancellár a DB-t okolta az 1931 júliusi német bankválságért. A DB ugyanis nem adta a támogatását egy közös német bankszektori garanciához a banki kötelezettségekre vonatkozóan.
A 2008 szeptemberi válság idején tanúsított DB magatartás sokban emlékeztet az 1931 júliusihoz. Bár a DB két héttel a Lehman-csőd után és Merkel személyes nyomásának hatására hajlandó volt 8.5 milliárd eurót betenni a közösbe a Hypo Real Estate megmentése érdekében, a közvélemény ezt kevésnek találta és a nagypolitikával való kollaborációval vádolta a DB-t. A nép azt sem felejtette el, hogy pár hónappal korábban a DB vezetője az adófizetők pénzén ünnepelte a 60. születésnapját Merkellel a kancellári hivatalban.
|
| Káncz Csaba |
A DB most áldozata lett Washington haragjának?
A DB válságával kapcsolatban nemcsak Berlinnek, hanem Rómának is nyugtalan napjai lehetnek. A 360 milliárd euróra becsült rosszhitel-állomány az olasz bankrendszerben négyszerese a 2008-as szintnek, és ez mára eléri a teljes olasz hitelállomány 17 százalékát. A DB válságával kapcsolatban érdemes egy pillantást vetnünk az amerikai politikai vetületre is.
A múlt heti amerikai támadást a 14 milliárd dolláros büntetéssel a DB ellen ugyanis nem a szabályozó hatóság, az ’Értékpapír-kereskedelmi Bizottság’ indította el, hanem a Fehér Ház kinyújtott karjaként az Igazságügyi Minisztérium (DoJ). A DoJ most tízszer akkora büntetést akar kiszabni a DB-re, mint a hasonszőrű amerikai pénzintézetekre tette hasonló ügyekben. Nem tekinthetünk el ennek kapcsán attól, hogy a politikai feszültség az utóbbi hetekben érezhetően megnőtt Washington és Berlin között.
Az egész kezdődött azzal, hogy az EU 13 milliárd dolláros büntetést szabott ki az Apple cégre, amely heves indulatokat váltott ki az amerikai pénzügyminisztériumban. Az Apple-féle csetepatét pedig betetőzték azon nyilatkozatok a német gazdasági miniszter részéről, miszerint a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás gyakorlatilag megbukott. A DB válsága tehát – a saját strukturális gyengeségei mellett – a jelek szerint a nemzetközi nagypolitika viharainak is köszönhető és most önhibáján kívül is betévedhetett a pofonok völgyébe. Nagy kérdés, hogy ki tud-e onnan tántorogni.
Káncz Csaba jegyzete
Itt az ideje, hogy az árak leszálljanak a földre az egekből. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
