Bár az európai autógyártók indexe (Stoxx 600 Automobiles & Parts) jobban esik ma, mint a bankrészvényeké (Stoxx 600 Banks), ma is a Deutsche Bank esése az egyik nagy hír a tőzsdéken. A tegnapi 7,5 százalék után ma kora délután újabb három százalékos mínuszban volt a részvény, 10,20 eurón, ami történelmi mélypont.
A nagy válság idején, 2009 elejére is csak 18 euró környékére zuhant a részvény (15,38 eurós napon belüli mélyponttal), miközben 2006-ben 101,34 eurón is járt. Sőt, a leghosszabb fellelt idősor a Boerse.de oldalon azt mutatja, hogy 1987 végén-1988 elején is 16 dollár körül volt egy hatalmas zuhanás alja.
A Bloomberg csak ma négy cikket és videót is szentelt a német pénzintézetnek, az egyikben azt írja, a piacok attól tartanak, hogy a bank járványt okoz az európai bankrendszer többi részében is.
A büntetés a nagy tétel
A Deutsche Banknak már az előző hónapokban sem ment jól, a részvények az év elejétől több mint ötven százalékot estek. Rosszul szerepelt a legutóbbi banki stressz-teszten is. A jelenlegi krízist azonban főleg az okozza, hogy nemrég az amerikai hatóságok 14 milliárd dolláros büntetés megfizetésére kötelezték a bankot a 2008 előtti másodlagos jelzálogpiaci termékekkel kapcsolatos tranzakciók kapcsán. Erről a bank kijelentette, hogy nem szándékozik megfizetni, valószínűleg tőkeemelés nélkül nem is tudná.
Olcsó lenne, ha lenne nyeresége
A bank tőzsdei kapitalizációja a Finanzen.net oldal szerint 10,20 eurós árfolyam mellett már csak 14,5 milliárd eurót tesz ki, nem sokkal több tehát, mint a 14 milliárd dolláros (mintegy 12,5 milliárd eurós) büntetés. A saját tőkéje ugyanakkor 2015 végén 62,9 milliárd euró volt. A részvények árfolyam/nyereség hányadosa már csak alig több, mint hét – már ha lesz a jövőben egyáltalán nyeresége.
Sokan ugyanis már azt találgatják, nem fog-e csődbe menni. Bár az amerikai hatóságok által kiszabott büntetéseket a pénzintézetek a múltban általában még lejjebb tudták srófolni, ha ez sikerül, akkor is több milliárd eurós veszteség keletkezhet.
Sikerül-e a jenkikkel alkudni?
A Bank of America 2014-ben 16,65 milliárd dolláros büntit kapott, de ebből végül ötmilliárdot kellett kifizetnie. (A Deutsche Bank az év közepéig 5,5 milliárd euró tartalékot képzett meg, de ez az összes létező jogvitáiból esetlegesen keletkező kötelezettségeire vonatkozott.)
A bank még tárgyalni fog a következő hetekben az amerikai hatóságokkal, de így is nagy károk érhetik hírnevét az USA-ban. Sokan attól tartanak, hogy az ottani elnökválasztás miatt a hatóságok keményebbek lesznek, az Apple-re kirótt sokmilliárdos európai uniós büntetés is sokat nyom a latban.
Tényleg nem mentik meg?
Eközben a német politikusok egy része ellenzi, hogy állami segítséghez juthasson és az EU-szabályozás sem támogatja ezt. (Német nyelvű források a bank helyzetéről itt>>> és itt>>>.)
Ráadásul Angela Merkel kancellár a napokban azt találta mondani, hogy a német állam nem akarja megmenteni a bankot. Ez egy rendszerszinten fontos, gigászi pénzintézet esetében nem túl megnyugtató, a Lehman Brothers 2008-as csődjéhez hasonló következményekkel járna a bank bedőlése.
Felhígulhat a tőke
A bank részvényesei talán nem is annyira a csődtől félnek, hanem a tőkeemeléstől. Ha ugyanis új részvények kibocsátására kerülne sor, azok ára a tőzsdei ár alatt kell legyen, különben senki nem venné meg. Ez tovább csökkenti a részvények értékét, felhígítja a részvénytőkét.
Ha pedig nem piaci tőkeemelés várható, hanem állami mentőöv, akkor a tőkeemelés ára egészen alacsony is lehet, a régi részvényeseket teljesen kisemmizhetik. A bank vezetése cáfolja, hogy tőkeemelésre lenne szükség, a befektetők, elemzők azonban ezt nemigen hiszik.
A bankoknak pénzt kell keresniük
Ha a politikusok másként is nyilatkoznak, hogy nyomást gyakoroljanak az amerikai döntéshozókra vagy a bank menedzsmentjére a megoldás érdekében, azért valószínűtlen, hogy egy ekkora bankot hagynának bedőlni. Amint Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke még a Brexit-szavazás miatt bekövetkezett bankrészvény-zuhanások idején mondta:
„Ha a jegybankok és szabályozók ennyi munkát és pénzt beleraktak, hogy ez a szektor élve maradjon, azt gondolom, hogy ennek a sokknak a során is támogatni fogják a bankszektort. Lassan azt is fölismerik, hogy ha a bankszektor nem keres pénzt, akkor nem tudja ellátni a gazdaságban rá osztott szerepét.” Igaz, azt is hozzátette, hogy egyes bankok esetében jogos lehet a részvények mélyrepülése, nem egyforma az egész szektor helyzete.
Az OTP-nél kétszer nagyobb?
Az egyik kisbefektetői blog szerzője, Ivanov Tibor azt vette észre, hogy „a világ (mérlegfőösszeg szerinti) 11. legnagyobb, egyben Európa 4. legnagyobb, egyben Németország legnagyobb bankja mindössze kétszer akkora piaci értékű, mint az OTP. Vagyis a piac szerint 2 OTP = 1 DB.” Az OTP saját tőkéje ugyanis mintegy 4,2 milliárd euró, tőzsdei kapitalizációja pedig 6,7 milliárd euró.
Eközben a Deutsche Bank részvényei, amint említettük, 14,5 milliárd euró körüli összértékűek a tőzsdén, pedig a nagybank saját tőkéje pedig 60 milliárd euró feletti.
Olasz pánikra jött a német pánik
A nyáron az olasz bankok helyzete kapcsán is kisebbfajta pánik alakult ki a bankrészvények piacán. Az FTSE Italia All Share Financial olasz bankrészvény-index azóta, a július eleji 8300 pontról 9300 pontra emelkedett ugyan, de még mindig 45 százalékkal van lejjebb, mint egy évvel ezelőtt. A Stoxx 600 Banks európai bankrészvény-index 26 százalékot esett az utóbbi egy évben, a Deutsche Bank részvénye 57 százalékot.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
