|
| Christine Lagarde, a valutaalap főigazgatója és Nicolás Dujovne argentin gazdasági miniszter bejelentik a megállapodást. Fotó: EPA/Alba Vigaray |
Az IMF és Argentína megállapodott a hároméves készenléti hitelmegállapodás végrehajtásának felgyorsításáról és a keretösszeg 7,1 milliárd dollárral, 57,1 milliárd dollárra történő megemeléséről - jelentette be Christine Lagarde, a valutaalap főigazgatója és Nicolás Dujovne argentin gazdasági miniszter. Christine Lagarde arra is felhívta a figyelmet: ez minden idők legmagasabb összegű IMF-hitele.
Mindent bedobnak, hogy mentsék Argentínát
A felek abban egyeztek meg, hogy az idei és a jövő évre szánt kifizetéseket 19 milliárd dollárral megemelik, így az eredetileg tervezettnél 2018 végéig 8 milliárd dollárral, jövőre pedig 11 milliárd dollárral több pénzt kap Argentína. A hitelmegállapodás által biztosított források ezentúl nem elővigyázatossági keretet képeznek, hanem azonnal elérhetővé válnak az argentin kormány számára költségvetési célokra. Cserébe Argentína a korábbinál is szigorúbb költségvetési és monetáris kötelezettségeket vállalt.
"Ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy stabilizáljuk és megerősítsük a gazdaságot, magunk mögött hagyjuk a megrázkódtatásokkal teli utat" - fogalmazott az argentin gazdasági miniszter, míg Christine Lagarde azt hangsúlyozta, hogy az új egyezségnek helyre kell állítania a piaci bizalmat.
Hogy jutottak ide?
Argentínát ugyanolyan problémák sújtják, mint Törökországot, de megpróbálják teljesen máshogy kezelni a válságot - hiába azonban a tankönyvi válasz a problémákra, semmi sem működött. A peso jelentős értékvesztést szenvedett el, az infláció pedig az égbe szökött. A háttérben a magas fizetésimérleg-hiány, a jelentős külső adósság és a gyenge kormányzat áll. Az argentin kormány tankönyvi intézkedéseit (például az alapkamat jelentős, világrekord-szintre, 60 százalékra történő emelését) a piacok akár díjazhatták is volna, azonban amikor a török gazdaság az összeomlás szélére került, a befektetők elfordultak minden olyan országtól, amely hasonló problémákkal küzd - még akkor is, ha nem a török utat követik a válságkezelésben. A háttérről itt írtunk bővebben: Vége az ingyenebédnek: emiatt omlott össze az argentin és a török gazdaság >>
Jön a csúszó leértékelés
Az argentin központi bank idén közel 16 milliárd dollárt használt fel devizatartalékaiból, hogy megállítsa a peso lejtmenetét, de minden igyekezete hiábavalónak bizonyult.
Az új megállapodás értelmében a jegybank leállítja a nyíltpiaci beavatkozásokat, és csúszó leértékelési rendszert vezet be. A dollárhoz viszonyított árfolyam beavatkozási sávja a 34 és 44 peso közötti tartományban indul, a sávszéleket havi 3,0 százalékos leértékelési ütemben naponta állapítja meg a jegybank, amely ezentúl csak akkor vetheti be a piaci devizavásárlás eszközét, ha a peso árfolyama kilép a megállapított sávból, de akkor is csak legfeljebb napi 150 millió dollár értékben.
A monetáris politika mélyreható átalakításának jegyében a központi bank úgy döntött, hogy felhagy az inflációs célkövetéssel, ehelyett a pénzmennyiség növekedését próbálja meg kordában tartani. A cél az, hogy 2019 júniusáig ne növekedjen a monetáris bázis, azaz a készpénzállomány, a jegybanki tartalék és az egynapos betétek összege.
Azért ez fájni fog
Az IMF-fel június elején kötött eredeti hitelszerződés értelmében Argentínának 2019-ben a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékára kellett volna csökkenti költségvetési deficitjét az idei 2,7 százalékról, majd 2020-ra nullszaldót, a következő évben pedig 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési többletet kellett volna elérnie. Az új terv alapján már jövőre egyensúlyba hozza a kormány a költségvetést, 2020-ra pedig 1 százalékos elsődleges többletet akar elérni.
Már megint az IMF? Mindenki attól fél, újra lakatot tesznek a bankszámlákra
Macri argentin elnök épp azzal az ígérettel került hatalomra, hogy gatyába rázza a gazdaságot - ebben azonban nem sok eredményt sikerült eddig elérnie. Az élet egyre drágább az országban, az IMF-nek ígért reformok bevezetése nem igazán halad. Ezek a reformok egyébként természetesen megszorításokat jelentenek, az állami költések erőteljes visszafogását - ez az inflációs spirállal kombinálva azzal jár, hogy a bérek emelkedése elmarad az árak emelkedésének ütemétől, magyarán egyre szegényebbek lesznek az emberek.
Az IMF egyébként sem valami népszerű intézmény Argentínában, az ország 2001-es gazdasági összeomlásában meglehetősen nagy szerepe volt ugyanis a Valutaalapnak is. Ekkor az ország csődbe ment, nem tudta fizetni adósságait, a bankrendszer megbénult. Az argentin polgárok rengeteg pénzt veszítettek - most attól félnek, hogy a kormány ezúttal is a 2001-eshez hasonló tőkekorlátozásokat vezet be annak érdekében, hogy a lakosság ne rohamozza meg a bankokat, bedöntve a bankrendszert. Akkor egy éven át korlátozták a bankszámlákról kivehető pénz mennyiségét.
Szerint Donald Tusk újabb támadást indított Magyarország ellen. 
