Egyhangúak a várakozások a holnapi kamatcsökkentésre vonatkozóan. Egyre közeledünk tehát ahhoz a korábban megjelölt egyensúlyi kamatszinthez, amelynél már megállhat a folyamatos kamatvágás - véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
A piac olyannyira optimista, hogy egyelőre nem is látni a kamatcsökkentés végét, hiszen a legutóbbi kamatcsökkentés óta a határidős várakozások óriásit estek, és bőven 4% alatti alapkamatot áraz a piac. Ezzel párhuzamosan a rövid kötvényhozamok is nagyot csökkentek, így az elmúlt időszakban a kötvénypiac nagyon jó befektetés volt – mondta el Horváth István.
4,5 százalék lehet a fordulópont
A Monetáris Tanács utoljára tavaly ősszel nyilatkozott arról, hogy 4,5%-os alapkamat lehet az az egyensúlyi kamatszint, ameddig az akkori körülmények között mérsékelhető az alapkamat. Azóta a növekedési kilátások romlottak, az inflációs várakozások pedig jelentősen javultak, ami arra utal, hogy ma már ennél alacsonyabb kamatszintben gondolkodhatnak a jegybankárok.
A Reuters legfrissebb felmérése szerint is egyre több elemző várja azt, hogy az év végére 4,0 százalékra süllyed az alapkamat.
Ennek ellenére a K&H szakemberei azt gondolják, hogy a 4,5%-os alapkamat elérése jelentheti azt a fordulópontot, amelynél megáll a folyamatos kamatvágás. Amennyiben a következő hónapokban erre sor kerül, és szinten tartásról dönt a Monetáris Tanács, úgy a rövid kötvényhozamok eddigi lendületes csökkenése is véget érhet, ezért óvatosságot ajánlunk a hazai kötvényeszközökkel szemben - írta friss elemzésében Horváth István.
Az új alelnök bemutatkozik - lehet 50 pontos a vágás?
|
Gyengül az erős forint: bekavar a 300-as euróA 25 bázispontosnál nagyobb kamatvágás lehetőségét többek között a forinterősödés számlájára is írják: az euró forintárfolyama ugyanis a legutóbbi, március 26-i kamatdöntés idején még 305 forint körül volt, azóta visszatért a 300 forint alatti szintekre. Ez azonban jelenleg csak egy hajszál kérdése: az euró a mai kereskedésben ugyanis gyakorlatilag újra elérte a 300 forintos szintet - részletek >> |
Áprilisban Karvalits Ferenc alelnök mandátuma lejárt, Király Júlia alelnök bejelentette lemondását, helyére pedig a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - Gerhardt Ferencet, a tanács eddigi külső tagját nevezte ki április 22-i hatállyal, azaz egy nappal a kamatdöntés előtt.
Gerhardt még "szimpla monetáristanács-tagként" tette azt a nyilatkozatot, miszerint 4,5-5,0 százalékos "egyensúlyi kamatszint" környékén állhat meg a kamatcsökkentési ciklus - a piac most részben ehhez a nyilatkozathoz igazodik, amikor próbálja megbecsülni, hol lehet a kamatpálya alja.
|
| Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke |
Az MTI által megkeresett elemzőházak közül csak a Barclays közgazdászai jósoltak fél százalékpontos kamatcsökkentést a monetáris tanács keddi ülésére. Érvelésük szerint az infláció csökkenésének üteme (majd' 30 éves mélyponton van a pénzromlás mértéke) alapján indokolt lenne az MNB monetáris enyhítési ütemének felgyorsítása és 0,50 százalékpontos kamatcsökkentés végrehajtása.
Azonban épp az új alelnök, Gerhardt Ferenc mondta azt egy korábbi interjúban: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni, és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat.
A jegybank kedden, két órakor hirdeti ki a kamatdöntést, és ezután egy órával hozza nyilvánosságra a monetáris tanács közleményét. A döntést követően - a Matolcsy-érában lassan megszokottnak tekinthető módon - ezúttal sem lesz jegybankelnöki sajtótájékoztató.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,35 pontos nyitás után erősödött szerdán kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
