|
| Boris Johnson első miniszterelnöki beszédekor a londoni Downing Street 10. előtt 2019. július 24-én. (Fotó: Reuters) |
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a brit kormány hamarosan "nagyon jó javaslatokat" tesz le az Európai Unió asztalára a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről, de e javaslatokban nem szerepel, hogy az ír-északír határ bármelyik oldalán vámellenőrző posztokat állítanának fel.
Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyság saját egységes vámtérségét is meg kell őrizni. Ezzel alig burkoltan arra utalt, hogy valamilyen vámellenőrzésre mégiscsak szükség lesz az ír szigeten a Brexit után.
A brit és az ír médiában kedden megjelent értesülések szerint London azt javasolná az EU-nak, hogy az ír-északír határon hosszú ideje nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülése végett az ír sziget egésze egységes gazdasági térséggé alakulna, amelyen belül az élelmiszerek és egyéb agrártermékek forgalma akadálytalanul folytatódna. Az egyéb termékek formális vámellenőrzése a kiinduló vagy az érkezési pontokon történne.
A RTÉ ír közszolgálati televízió értesülése szerint ugyanakkor a határtól 8-16 kilométerre hoznának létre vámellenőrzési pontokat, így kerülve el az ellenőrzést közvetlenül a határon.
A BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva azonban Johnson kedden egyértelműen tagadta, hogy kormánya ilyen javaslatra készülne. Határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy valótlannak tartja-e ezeket a sajtóértesüléseket, kijelentve: London egyáltalán nem javasol ilyesmit.
Hozzátette, hogy szeretné a tényleges brit javaslatokat "tisztes homályban" tartani mindaddig, amíg a kormány nem ismerteti e javaslatokat az Európai Unióval.
Johnson hangsúlyozta, hogy sem az ír-északír határon, sem attól távolabb "abszolút nem lesz" fizikai ellenőrzés.
Kijelentette ugyanakkor: elengedhetetlen, hogy egy szuverén, egységes ország egységes vámtérségként funkcionáljon, és ennek így kell lennie az Egyesült Királyság esetében is a brit EU-tagság megszűnése után.
Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel megőrizhető a piac egységessége az ír sziget egészén is - fogalmazott Johnson a keddi BBC-interjúban, hangsúlyozva, hogy erről egyelőre nem kíván részletekbe bocsátkozni.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elutasított jelenlegi Brexit-megállapodás egyik sarkalatos eleme az a tartalékmegoldás - backstop -, amelynek alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.
Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint az unió egységes belső piacának és a vámunió integritásának megőrzése végett szükséges a backstop-megoldás ahhoz, hogy a Brexit után se kelljen fizikai határellenőrzést meghonosítani Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára.
London azonban mereven elveti a backstop-záradékot, és alternatív megoldásokat akar. A brit kormány szerint ugyanis a tartalékmegoldás az Egyesült Királyság alkotmányos integritását és saját belső piacát kezdené ki.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a minap a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a backstop-mechanizmust fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal, amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti célkitűzései.
Juncker szerint ha ugyanezek a célkitűzések hiánytalanul teljesülnek más módon, akkor "nincs szükségünk a backstopra".
A biztonsági helyzet javulásával a Wizz Air május 28-tól újraindítja a Budapest és Tel-Aviv közötti légi összeköttetést. 
