Emmanuel Macron és Theresa May tegnapi találkozója. EPA/IAN LANGSDON

Rendkívüli csúcson tárgyalják ma az uniós állam- és kormányfők  a brit kormány Brexit-halasztási kérelmét.

May rövid halasztást akar...

A találkozó magyar idő szerint este hat órakor kezdődik Brüsszelben. Ezen Theresa May hivatalosan is azt kéri majd a jelenlévőktől, hogy tolják ki az EU-ból történő brit kilépés dátumát június 30-ra azzal a kitétellel, hogy a távozásra korábban is sor kerülhet, ha a brit parlament mégis elfogadja a Brüsszellel kötött kilépési megállapodást. Ennél hosszabb halasztás esetén pedig London biztosítani kívánja, hogy EU-tagságuk a kijelölt végdátum előtt is megszűnhessen.

A találkozót követően az uniós tagállamok vezetői közös vacsorán vitatják meg May kérelmét – ezen a brit kormányfő már nem vesz részt –, és döntenek a válaszról. Végezetül Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke számol majd be a nyilvánosságnak az eredményről.

Theresa May tegnap Angela Merkel német kancellárral Berlinben, Emmanuel Macron francia elnökkel pedig Párizsban folytatott előzetes megbeszélést.

... Brüsszel meg nem

Az EU – a britekkel ellentétben – hosszabb halasztásban gondolkodik: Donald Tusk egy évig tolná ki a határidőt. Szerinte ugyanis csekély az esélye annak, hogy a brit alsóház június 30-ig elfogadja az eddig háromszor elutasított kilépési megállapodást. Tehát a rövid halasztás engedélyezése azzal a kockázattal járna, hogy újabb halasztásokra és újabb rendkívüli EU-csúcstalálkozókra lenne szükség.

Ugyanakkor az egyéves határidő rugalmas lenne: amint a brit parlament megszavazza a megállapodást, a szigetország tagsága automatikusan megszűnik.

Tusk szerint a hosszú halasztás kiszámíthatóságot jelentene, és teret adna Londonnak a Brexit-stratégia újragondolására. A tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében kiemelte azt is, hogy a brit kormány bármikor visszavonhatja döntését a kilépésről.

Gordiuszi csomó

Utóbbiról persze (egyelőre) szó sincs – May már többször is világossá tette, hogy tiszteletben tartja a 2016-os népszavazás eredményét, amelyen a britek szűk többséggel a távozás mellett döntöttek, és kilépteti országát az EU-ból. Az ugyanakkor továbbra sem világos, hogy miként fogja ezt elérni.

A megállapodás nélküli kilépést Brüsszel és London is el akarja kerülni. Az EU-val kötött megállapodást ugyanakkor a brit parlament nem hajlandó elfogadni, az EU viszont nem hajlandó rajta változtatni. Ezt a patthelyzetet jelen állás szerint csak úgy lehet feloldani, ha valamelyik fél enged – ellenkező esetben jön a megállapodás nélküli kilépés.

Ha az EU ma esetleg elutasítaná a britek halasztási kérelmét, akkor az EU-tagságuk április 12-én megállapodás nélkül szűnne meg, ennek azonban kicsi a valószínűsége. Ugyanakkor Brüsszel szerint erre is fel vannak készülve.

Az Egyesült Királyság eredetileg március 29-én távozott volna az EU-ból. A kilépést azonban elhalasztották, mert már akkor sem tudták megoldani az említett patthelyzetet.

Jegyzetünk a témában: Szálljunk le a döglött lóról, és hagyjuk menni a briteket.