|
| Donald Trump (Fotó: EPA/JIM LO SCALZO) |
A magyar miniszterelnök ma feszült nemzetközi helyzetben látogat a Fehér Házba. Trump sorra jelentette be az elmúlt órákban büntetővámjait Kína ellen, miközben folytatódik az amerikai nehézfegyverek telepítése a Perzsa-öbölbe. Orbán számára, aki kétkulacsos politikát játszott az elmúlt években, ez az eszkaláció nem jó hír, hiszen jelentősen szűkíti mozgásterét.
Szertenézett és nem lelé barátját Amerikában
Valójában a magyar vezetőnek mára nincsenek szövetségesei az amerikai politikában, leszámítva olyan agytrösztöket, mint például a Heritage Foundation. Egy évtizede még az atlantista Németh Zsolt és Navracsics Tibor állította a színfalak mögött az Amerikai Nagykövetségnek, hogy elképesztő szintű összejátszás folyik Gyurcsány Ferenc és Moszkva között. Mára mind Németh, mind Navracsics a kormánypárt perifériájára szorultak, a hazai Külügyből pedig az atlantistáknak még az írmagját is kifüstölték 2014-ben. A paksi paktummal és a Nemzetközi Beruházási Bank nevű orosz fedőszerv Budapestre hívásával ráadásul az Orbán kormány történelmi léptékben is páratlanul szoros politikai kapcsolatot épít ki Moszkvával. Ahogyan Pekinggel is, hiszen az amerikai külügyminiszter kifejezett kérése és figyelmeztetése ellenére utazott a magyar pénzügyminiszter a múlt hónapban Pekingbe, hogy tárgyaljon a Huawei vezetőivel.
Ennek is köszönhető, hogy a Trump-Orbán találkozót nemcsak a vezető amerikai sajtótermékek (Washington Post, The Atlantic) ítélték el élesen, hanem a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke (!) is, aki három másik szenátorral “szolidaritásukat fejezik ki a magyar néppel”. Bár Budapesten Szíjjártó külügyminiszter – a diplomáciai protokollt megsértve – az amerikai Külügyminisztérium hivatalos bejelentése előtt öt nappal már büszkén kürtölte világgá a kétoldalú találkozó tényét, a magyar kormánypárti médián semmifajta izgatott öröm nem érződik a találkozó kapcsán, sokkal inkább zavart hallgatás uralkodik.
1 milliárd dolláros fegyverbiznisz
Az amerikai Külügyminisztérium ellenkezését egy Orbán-találkozóval szemben végül a Pentagon és – információnk szerint – a chábádista zsidó lobbi támogató ereje gyűrte le. Valóban, a Direkt36 információi szerint az elmúlt hónapokban nagyértékű, egymilliárd dolláros fegyverbeszerzésekről és közös energetikai projektekről folytak tárgyalások a magyar és az amerikai kormány között, amelyek egy része már a mai találkozó után nyilvánossá válhat. Cornstein állítólag azzal büszkélkedett zárt körben, hogy egy egymilliárd dolláros (közel 290 milliárd forint) nagyságrendű üzletet terveznek hamarosan bejelenteni, amelyet a repülőgépeket gyártó Lockheed Martin nevű céggel kötne Magyarország. Cornstein szerint egy másik céggel is tárgyalások folynak egy szintén egymilliárd dollár körüli védelmi beszerzésről.
A nagykövet azt is állította, hogy Magyarország hamarosan jelentősen csökkentheti függését az orosz gázbehozataltól. Cornstein szerint ugyanis jól haladnak a tárgyalások arról, hogy Magyarország gázt vásároljon az amerikai ExxonMobil nevű cég romániai tengeri gázmezőiről, illetve a horvátországi krki tengeri terminálból is venni fogunk amerikai cseppfolyósított palagázt. Az amerikai nagykövet információival ellentétben azonban egyelőre zavarosnak tekinthető a magyar gázbeszerzés mind horvát, mind román vonatkozásban. Szintén zene viszont Washington füleinek, hogy egy másik belső forrás szerint Magyarország akkor is vásárolni szándékozik Ukrajnán keresztül érkező gázt Oroszországból, ha lejár az ukrán-orosz tranzitszerződés 2020 után.
|
| Káncz Csaba |
Rövid történelmi áttekintés
A rendszerváltás követően miniszterelnöki szinten először Antall József 1990 októberében járt munkalátogatáson a Fehér Házban, ahol George Bush elnök biztosította őt arról, az Egyesült Államok nem fogja megengedni, hogy gazdasági okokból kudarcba fulladjon a magyar demokratizálódási folyamat. Bár az USA Külügyminisztériumának visszatekintése elfeledkezik róla, Horn Gyula 1995 júniusában látogatott Clinton elnökhöz, ahol az amerikai fél támogatásáról biztosította Budapest csatlakozását az OECD-hez és az euróatlanti szervezetekhez.
Orbán Viktor 1998 októberében járt utoljára a Fehér Házban, amikor az új magyar kormány, a közelgő NATO-tagság, az oroszországi és a koszovói válság miatt megélénkült az érdeklődés Magyarország iránt. A bemutatkozó látogatása kapcsán a Washington Post kommentárjában Kelet-Európa új sztárjainak nevezte Balcerovicz lengyel miniszterelnök-helyettest és a magyar miniszterelnököt.
Medgyessy Péter először 2002 novemberében látogatott a Fehér Házba és a találkozón az Irak ellen kilátásba helyezett, amerikai vezetésű hadműveletről, illetve az ahhoz való esetleges magyar hozzájárulásról esett a legtöbb szó. 2004 júniusában, Medgyessy második útjának fő célja az volt, hogy reflektorfénybe állítsa és helyzetbe hozza a magyar vállalkozásokat az amerikai piacon, illetve megerősítse az amerikai befektetői érdeklődést Magyarország iránt. Gyurcsány Ferenc 2005 októberében találkozott George W. Bush elnökkel, a két vezető „regionális témákat vitatott meg, belértve a bevándorlást”!
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
