A magyar pénzügypolitika szempontjából enyhe, a programhoz csatlakozó vállalatok számára viszont hatalmas mértékű monetáris lazításnak felel meg a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett hitelezés- és gazdaságösztönző intézkedéscsomag, a programban azonban "sem sokkoló, sem meglepő" elemek nincsenek, és a piacok várhatóan "megemésztik" a kezdeményezést - értékelték az előző napi MNB-bejelentést londoni pénzügyi elemzők.
A Morgan Stanley közgazdászai kiemelték, hogy a magyar vállalkozások jelenleg 8 százalék körüli - a kis- és középvállalatok ennél is magasabb - piaci kamattal jutnak bankhitelhez, vagyis a megcélzott vállalati kör szempontjából a programban kijelölt 2 százalékos felső kamatküszöb, hat százalékot meghaladó kamatcsökkentésnek felel meg. A programban rejlő nyilvánvaló kihívás az, hogy a kedvezményes hiteleket a megfelelő vállalatok kapják, és így a bankok eszközállománya a kezdeményezés révén ne romoljon.
Mégis lehet 320 forint az euró
A bejelentett MNB-program ugyanakkor meglehetősen korlátozottnak tűnik; a csomagban szereplő 250 milliárd forintos kedvezményes hitelkeret a magyar kis- és középvállalati szektor teljes adósságállományának mindössze a 7 százaléka. Összességében így a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal felajánlandó 250 milliárd forintos jegybanki likviditás - amelyet a bankok legfeljebb 2 százalékos kamattal folyósíthatnak tovább a vállalatoknak - "nagy mértékű kamatcsökkentést jelent csekély mennyiségű hitelre" - fogalmaztak pénteki értékelésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.
A szakértők közölték ugyanakkor, hogy a program részletei között nem találnak olyan elemeket, amelyek módosítanák a ház által a forintra jelenleg érvényben tartott, középtávra szóló negatív kilátást. A Morgan Stanley londoni elemzői megerősítették, hogy fenntartják a deviza-előrejelzéseikben szereplő 320 forint/eurós célszintet.
A BNP Paribas kicsit másként látja
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői pénteki értékelésükben úgy fogalmaztak, hogy akik Matolcsy György MNB-elnöktől "az unortodox monetáris politikai eszköztár nagy páncélöklének bevetését" várták, azok most nyilvánvalóan csalatkoztak e várakozásukban. A ház szerint az MNB által bejelentett hitelezés-ösztönzési csomag összetétele nem volt sem meglepő, sem sokkoló, mivel az elhangzott tervek mindegyike már korábban is felmerült. Mindemellett a program mérete sem jelent komolyabb hitelkockázatot a jegybankra - és így Magyarországra mint szuverén adósra sem -, és a forintárfolyamra sem gyakorol jelentős fenyegetést.
A BNP Paribas elemzői szerint ennek alapján valószínűtlen, hogy a tervezett intézkedések összességükben szignifikáns hatásokkal járnának, és ez "valószínűleg igaz a gazdasági növekedésre is". A cég szakértői közölték: saját becsléseik alapján a 250 milliárd forintos olcsó hitelforrás - ha teljes mértékben lehívják - "a legjobb esetben" 0,1 százalékpontot adhat hozzá a magyar GDP növekedési üteméhez.
A BNP Paribas elemzői szerint a program sikere - a kereskedelmi bankok részvételi hajlandóságának mértékén túl - attól is függ majd, hogy élénkül-e a vállalati szektor hitelkereslete. Jóllehet a bizonytalan globális növekedési kilátások is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar vállalatok vonakodnak a beruházásoktól, a magyar gazdaságpolitika "gyakori és váratlan" irányváltásai sem javítottak azonban sokat a helyzeten. A középtávú bizalom erősítéséhez és a magánszektorbeli beruházási kiadások ösztönzéséhez "égetően szükséges" lenne az is, hogy a politikai döntéshozók "meghonosítsák a stabilitás érzetét" a gazdaságpolitikában.
Megnyugszik a CDS is
A vártnál kevésbé radikális MNB-csomag hatására jelentősen javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek, vagyis a CDS árazása - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató. A magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a péntek délutáni jegyzésben 345 bázispont környékén mozgott a 360 bázispontos előző napi záróár után. A hét elején még 395 bázispont feletti napközbeni csúcsértékeket is mértek a londoni kereskedésben.
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
