|
2015
|
2016
|
2017
|
2018
|
|
|
Infláció (%)
|
-0,1
|
0,4
|
2,4
|
3,0
|
|
Gazdasági növekedés (%)
|
3,1 | 2,8 | 3,6 | 3,7 |
Az infláció elmozdult a nagyon alacsony, szinte 0 körüli szintről, és az MNB úgy látja, hogy 2018 elején el is éri a 3 százalékot, ami a kitűzött cél. A gazdasági növekedés is végül várhatóan jobban alakul a végleges adatok alapján: az MNB szerint az idei évre ez közel 3 százalék lesz, szemben a KSH évközi adataival. A gazdaságban az indikátorok alapján konjunktúra, fellendülés van.
Béremelés, fogyasztás
Jelentős tényezők az erős béremelés és az ebből adódó lakossági fogyasztásnövekedés. A minimálbér és garantált bérminimum a vártnál nagyobb mértékben emelkedik, ez a teljes bérindex növekedést 2,5 százalékkal növeli meg a korábbi előrejelzéshez képest. Az MNB várakozásai szerint az ebből adódó lakossági jövedelem-többlet már inkább a fogyasztást, mint a megtakarítást fogja élénkíteni. Ezen belül is nagyobb lehet a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, ami fokozza az importot.
|
| Forrás: MNB |
Mérlegtöbblet
Ezáltal a külkereskedelmi mérleg hatalmas többlete jövőre valamelyest csökkenhet, de az üzembe álló új autógyári kapacitások miatt az export 2018-ban újra megugrik. Így hosszabb távon is megmarad a többlet, ami egy idő után óhatatlanul növelni fogja a forintra nehezedő felértékelési nyomást. Kérdés, hogy mikor venné ezt szívesen az MNB, hisz a nemzeti valuta felértékelődése meggyorsítaná a bérkonvergenciát.
Járulékok és költségvetés
A bérnövekedés eltérően fog jelentkezni a különböző iparágban: értelemszerűen, ahol több a minimálbér-szinten foglalkoztatott, ott nagyobb a bérköltség emelkedés. A magasabb bérszinteken azonban ez kevésbé megterhelő a cégeknek, mert a járulékcsökkentés már jelentős mértékben kompenzálja a béremelést, ez is a célja.
Ami a költségvetést illeti, 2,4 százalék a hiánycél, és miután ennél alacsonyabb tényleges adatok a jellemzőek, megnőtt a költségvetés mozgástere a gazdasági élénkítésben. Ennek ellenére várhatóan csökkenni fog az adósságállomány: a GDP 74 százalékáról 2018-ra várhatóan 71,5 százalékra változik a szint, ezen belül a központi adósság devizaaránya a már most is alacsony 25 százalékos szintről 20 százalék alá csökkenhet.
Negatív reálkamat
Egy ellentmondás kétségkívül felmerül: miközben az infláció 3 százalékra emelkedik, a monetáris politika szigorítását egyelőre nem tervezik, így óhatatlanul negatív, sőt erősen negatív reálkamat alakulhat ki. Az MNB a kérdésre úgy reagált, hogy a korábbi inflációs elemzések nem váltak be, így most megvárják, amíg valóban eléri az infláció a célt, és a tervek szerint csak akkor alkalmazkodik érdemben a monetáris politika.
|
| Forrás: MNB |
