Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai kimutatták, hogy az olajárak június óta végbement 40 dolláros zuhanása éves szintre vetítve 1300 milliárd dollárnyi jövedelemtömeget csoportosít át az olajtermelő országoktól a nettó olajfogyasztó gazdaságokhoz. Ez a globális hazai össztermék (GDP) 1,7 százaléka.
Ábrándot kerget az OPEC
|
Tényleg olcsó az olaj? A piaci szereplők tátott szájjal nézik a kőolaj árának zuhanását. A nyáron még 100 dollár körüli ár pár hónap alatt 80-ra, majd a múlt hét utolsó két napján hirtelen 60 dollár közelébe szakadt. Ez valóban nem kis mozgás, de ettől még mondhatjuk-e, hogy ezen a szinten alacsony már az ár? Részletek >>> |
A ház szerint, mivel az olajtermelő országok maguk is fogyasztók, az olajárak csökkenésének nettó világgazdasági hatása ennél sokkal kisebb lesz. A tipikus relatív költekezési hajlandóságok összemérése alapján azonban könnyen elképzelhető, hogy a globális GDP-értékhez 0,5-1,0 százalékot ad hozzá az olajárak csökkenése - áll a Capital Economics keddi tanulmányában.
A cég iparági elemzői szerint valószínűleg hiú ábránd a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) részéről az a várakozás, hogy az alacsony olajárak hosszabb távon majd élénkítik a globális keresletet, és visszaszorítják az OPEC-en kívüli olajexportőrök magasabb költségű termelését.
Megismétlődnek a hibák
Ugyanerre a következtetésre jutott az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén Chatham House - energiaipari kutatási programjának vezetője. Paul Stevens professzor kedden ismertetett tanulmánya szerint az OPEC - amely múlt heti értekezletén az olajárak zuhanása ellenére sem csökkentette 30 millió hordós napi kitermelés kvótáját - ugyanazokat az alapvető hibákat követi most el, mint az 1980-as évek olajár-összeomlásának idején.
Stevens szerint az OPEC jelenlegi stratégiája nagyon veszélyes szerencsejáték, amely két súlyos tévedésre épül: annak fel nem ismerésére, hogy a fogyasztást befolyásoló jövedelmi hatás és árhatás nem ugyanaz, és annak fel nem ismerésére, hogy a megtérülési árküszöb, vagyis az az árszint, amelyen a befektetők döntenek az új kitermelési kapacitások gazdaságosságáról - és a termelésleállítási árküszöb - vagyis az az árszint, amelyen a már meglévő kitermelési kapacitások további működtetéséről vagy leállításáról döntenek a termelők, szintén nem ugyanaz.
Ettől nem fogják visszafogni magukat az amerikaiak
A Chatham House vezető szakértője szerint e koncepcionális léptékű tévedés miatt reméli azt az OPEC, hogy az alacsony olajárak visszavetik a szervezeten kívüli termelők - elsősorban az Egyesült Államok - palaolaj-kitermelését. A forgalomban lévő becslések hordónként 60-80 dollárra teszik az amerikai palaolaj-termelés megtérülési árküszöbét, e becslések azonban az esetek zömében messze eltúlzottak, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy a palaolaj-termelés jelenlegi robbanásszerű felfutása rendkívüli mértékben felduzzasztotta a beruházási költségeket.
Az új palaolaj-kitermelési kapacitások kifejlesztésének beruházásai idővel lassulni kezdenek, csökkentve e kapacitásfejlesztési költségeket, és velük együtt a megtérülési árküszöböt is - fejtegeti a Chatham House kutatási vezetője.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
