EU-csúcs: elengedte Weber kezét Merkel

Angela Merkel sajtótájékoztatója a tegnapi EU-csúcs után Brüsszelben. EPA/OLIVIER HOSLET

Már Angela Merkel is alig lát esélyt arra, hogy a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság új elnöke, írja a Spiegel.

Tudomásul vette

A német kancellár a tegnapi brüsszeli EU-csúcs után arra az újságírói kérdésre, miszerint továbbra is kitart-e Weber mellett, nevének említése nélkül azt válaszolta:

Donald Tusk közölte, hogy mi a helyzet, amit tudomásul kell vennünk. Ez egy olyan megállapítás, amely kihívások elé állít minket.

A tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács elnöke azt jelentette be a testület tanácskozása után, hogy nem sikerült megállapodni az uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak.

Hozzátette: a vezetői posztokról egyfajta "csomagban" kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Szerinte a jövő heti rendkívüli EU-csúcsig a tagállamok között és az európai parlamenti (EP) frakciókkal is folytatódnak a megbeszélések.

Tizenegyen Weber ellen

A német lap szerint az elmúlt napokban tizenegy kormány- vagy államfő tette világossá Tusk előtt, hogy nem fogadja el a bajor politikust. Elutasításukat azzal indokolják, hogy Webernek nincs kellő politikai tapasztalata, még miniszter sem volt. A néppárti jelöltet az EP liberális és szociáldemokrata frakciója sem támogatja.

A Spiegel ugyanakkor úgy tudja, hogy nincs jobb helyzetben a liberálisok jelöltje, Margrethe Vestager, valamint a szociáldemokraták jelöltje, Frans Timmermans sem. A német kancellár a tegnapi csúcson azt mondta: ha Weber nem marad versenyben, akkor a másik két csúcsjelöltnek is ki kell szállnia.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői egyáltalán nem tettek előrelépést a tárgyalás során. Szerinte kétséges, hogy a jövő heti rendkívüli csúcs sokkal ígéretesebb lesz. Úgy tűnik tehát, hogy egyelőre teljes a patthelyzet.

Macron egyensúlyt szeretne

Emmanuel Macron francia elnök – utalva arra, hogy nem csak az Európai Bizottság, hanem több más uniós intézmény élére is új vezetőt kell választani – megjegyezte: a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját, és olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt.

Az Európai Tanácsban az európai bizottsági elnöki posztra jelöléshez minősített többség szükséges, és annak során – az uniós szerződés értelmében – a májusi EP-választások eredményét is figyelembe kell venni.

A jelöltet (és az uniós biztosjelölteket) ezt követően az EP-nek is meg kell szavaznia, egyszerű többséggel. Ha ez nem történik meg, akkor elölről kezdődik a procedúra: az Európai Tanácsnak új jelöltben kell megegyeznie. Az új elnök november elsején veszi át a Bizottság vezetését Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság jelenlegi elnökétől.

Juncker: engem nem egyszerű pótolni

A csúcs utáni sajtótájékoztatón Juncker egyébként tréfálkozva megjegyezte: bizonyos elégedettséggel és boldogsággal tölti el, hogy úgy tűnik, nem egyszerű őt pótolni.

(A történtekkel később videókommentárban foglalkozunk.)