Aggódhatunk a gáz miatt
Az egyik fontos téma egy új gázmegállapodás, miután az orosz gázszállításról szóló, 1996-ban kötött megállapodás az idén nyáron jár le. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában január végén azt mondta, hogy "ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Orbán Viktor úgy összegzett: nagyon bízik abban, hogy az ezt a helyzetet megoldó megállapodást tető alá tudja hozni az orosz elnök látogatása alatt.
|
| Az MTI fotója a legutóbbi moszkvai találkozóról |
|
Tárgyalunk róla, de nem írunk alá semmit A miniszterelnök hétfőn arról tájékoztatta a parlamenti frakcióvezetőket, hogy az orosz elnök keddi budapesti látogatásán Magyarország nem kíván hosszú távú gázszerződést kötni Oroszországgal. Közben az orosz államfő külpolitikai tanácsadója azt közölte, magyarországi látogatásán az orosz elnök tárgyalni fog a kétoldalú gázszerződésről, amelyet vagy meghosszabbítanak, vagy új szerződéssel váltanak fel. |
A magyar gázszükséglet csaknem 90 százalékát az orosz szállítások fedezik, a földgáz döntő része Ukrajnán keresztül éri el Magyarországot. A vesti.ru orosz hírportál idézte Magyar Leventét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárát, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gáztárgyalások nem lesznek egyszerűek, de szerinte mindkét fél számára előnyös megállapodást sikerül elérni, amely azt tükrözi, hogy Oroszország és Magyarország gazdasági és energetikai partnerek, és ilyen környezetben kell fenntartani Oroszországgal a kiegyensúlyozott, és hosszú távon előnyös stabil és pragmatikus együttműködést.
Szankciók: Orbán most biztosan ki fogja mondani, mit gondol
Az említett műsorban Orbán azt is elmondta: az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók éles ellentétben állnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor Magyarország tagja az Európai Uniónak, és ezidáig alárendelte a saját érdekeit a közös európai álláspontnak. Az oroszok egyébként megértőnek mutatkoznak: megértjük, hogy Magyarország az EU-tagja, s bár nem ért egyet a szankciókkal alkalmazkodik - nyilatkozta nemrég Vlagyimir Szergejev orosz nagykövet.
|
Délután indul a felhajtás Tegnap orosz forrásból az Index megtudta: Putyin délután 2-kor érkezik Magyarországra. A programról itt írtunk részletesebben. Délután 5-kor közös sajtótájékoztatót tartanak a felek, előtte egyezményeket írnak alá - itt olvashat arról, mire kerülhet az elnöki szignó >> |
Később a FAZ-nak adott interjúban arról, hogy vajon továbbra is úgy véli, a Nyugat lábon lőtte magát az Oroszország elleni szankciókkal, azt mondta: "megígértem miniszterelnök kollegáimnak az Európai Unióban, hogy mindegy, mit gondolok erről, nem fogom többé kimondani".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig január 21-én beszélt arról, hogy annál is inkább lesz miről beszélni az orosz elnök munkalátogatásán, mert az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók és az orosz embargós ellenintézkedések jelentős mértékben visszavetették a két fél közötti gazdasági és politikai együttműködést, így a magyar-orosz gazdasági, kereskedelmi együttműködést is.
Példaként említette, hogy az Oroszországba irányuló magyar export több mint 13 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban.
Befőttekről és konzervekről is lesz szó?
Az ország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és a magyar-orosz kereskedelem visszaesése a teljes magyar külgazdaság, és így az egész nemzetgazdaság teljesítményére nagyon súlyos hatással van - mondta Szijjártó Péter. Ezért az orosz elnök látogatásakor napirenden szerepel majd az is, hogyan lehetne felélénkíteni a kétoldalú kereskedelmi együttműködést.
A kétoldalú gazdasági és ezen belül is a mezőgazdasági kapcsolatok bővülését hátráltatja a Moszkva által tavaly augusztusban az Európai Unió szankcióira válaszul bevezetett orosz importtilalom is.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy hete arról beszélt: az európai uniós tagállamokkal szemben tavaly bevezetett orosz élelmiszer-behozatali korlátozás nem érinti a magyar termékek kétharmadát, növelni lehet a technológiai exportot, és bizonyos feldolgozott élelmiszerek - befőttek és konzervek - bevitelét Oroszországba - mondta Fazekas Sándor.
Van valami áramlat, amihez csatlakozhatnánk?
A keddi megbeszélésen szóba kerül majd az energiabiztonság kérdése is, ami a Déli Áramlat gázvezeték lemondásával még inkább akuttá vált. A Déli Áramlat lemondásával a térségnek más lehetőségeket kell felkutatnia, például, hogy miként juttatható el az azeri gáz Közép-Európába, illetve amennyiben csak Törökországig épül ki gázvezeték Oroszországból, úgy onnan hogyan szállítható tovább.
Ugyancsak Szijjártó Péter a múlt héten az mondta, hogy Magyarország energiabiztonságának szempontjából döntő jelentősége lehet Vlagyimir Putyin elnök budapesti látogatásának. A tárcavezető szerint Oroszország az elkövetkező években is kulcsszereplő lesz Közép-Európa energiaellátásában, ezért nem képzelhető el, hogy "ne konzultáljunk folyamatosan Oroszországgal".
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
