|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. MTI Fotó: Máthé Zoltán |
Rengeteg a nyitott kérdés
Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának jövőre fordítania kellene a pénzügypolitika irányán a halmozódó inflációs nyomás és az egyre szűkösebb reálgazdasági kapacitások miatt. Egyes citybeli elemzői előrejelzések a jövő év közepétől kamatemelési ciklus kezdetét jósolják, mások szerint viszont a monetáris tanács alapállása miatt ez most már egyre valószínűtlenebbnek tűnik.
Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén hozott nem konvencionális enyhítési intézkedéseket kommentálva kifejtette: a lépések közül a nagyobb horderejű a hároméves vagy ennél hosszabb futamidejű jelzáloglevelek vásárlására bejelentett MNB-program, de ezzel kapcsolatban több kérdés egyelőre nyitott.
Az egyik nyitott kérdés az, hogy az MNB kapcsol-e sterilizációs műveleteket a jelzáloglevél-vásárlásokhoz. A jelenlegi gyakorlat alapján a jegybank a háromhónapos betéti eszköz révén hajtja végre sterilizációs műveleteit, de ennek az eszköznek most már mindössze 75 milliárd forint az igénybevehetőségi plafonja, és ez teljes mértékben ki is van használva.
Emiatt a kereskedelmi bankoknak a monetáris bázis részének számító egynapos eszközben kell elhelyezniük fölös likviditásukat.
A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint ha az MNB nem oldja fel a háromhónapos betéti eszköz igénybevételi plafonját, akkor a jegybanki jelzáloglevél-vásárlások felduzzasztják a bankoknál lévő likviditástöbbletet, és ezzel tovább növelik a monetáris bázist. Carson hangsúlyozta, hogy ez hatásaiban egyfajta mennyiségi enyhítésnek felelne meg.
Az elemző szerint a jelzáloglevél-vásárlási program várhatóan lendületet ad az ingatlanhitelezésnek, amely az idei év első felében visszaesett éves összevetésben számolva.
Ingatlanpiaci árbuborék
Emiatt egyelőre ugyan csekély annak a rövid távú kockázata, hogy ingatlanpiaci árbuborék alakuljon ki Magyarországon, ezzel együtt is azonban egyre nehezebb megfeleltetni a monetáris tanács intézkedéseit az alapvető magyarországi makrogazdasági környezettel.
Carson hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság elé most már kapacitásbeli korlátok emelkednek, a bérkiáramlás éves összevetésű növekedési üteme meghaladja a 13 százalékot, és bár a teljes kosárra számolt infláció viszonylag alacsony, a maginfláció azonban markánsan emelkedik az év eleje óta, és immár 2,7 százalék, vagyis nincs messze az MNB 3 százalékos központi célszintjétől.
Keményebb hangnem
A Capital Economics közgazdásza hozzátette: ehhez hasonló tényezők a környező gazdaságokban vagy a monetáris politika szigorítására, vagy legalábbis a kommunikáció hangnemének keményítésére késztették a helyi jegybankokat.
Carosn közölte: a ház jelenlegi előrejelzése szerint a teljes kosárra számolt magyarországi infláció az idei év hátralévő részében az MNB célszintje alatt marad, de 2018 elején már a jegybanki cél fölé gyorsul.
Jövőre jöhet a szigorítás
Ebben a helyzetben a Capital Economics központi forgatókönyve az, hogy az MNB monetáris tanácsa jövőre visszafordítja a pénzügypolitika irányát és szigorításba kezd. A ház alapeseti prognózisa szerint az MNB alapkamata 2018 végéig 1,50 százalékra növekszik a jelenlegi 0,90 százalékról.
Ez azonban az eddigi intézkedések alapján most már egyre valószínűtlenebbnek tűnik, és növekszik annak a kockázata, hogy a monetáris politika túl sokáig túl laza marad, aminek lehetséges következményei között van az inflációs sokk.
Ez így nem mehet sokáig
Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza ugyanakkor az MNB keddi intézkedéseit kommentálva leszögezte: a ház véleménye szerint az MNB jelenlegi enyhítési alapállása végső soron nem lesz tartható, és a magyar jegybank jövőre kamatemelési ciklusba kezd.
Fage szerint igaz, hogy a jelenlegi inflációs környezet nem tűnik túl problémásnak, bár ő is kiemelte, hogy a maginfláció az MNB célszintje közelében jár.
Kiemelte azonban, hogy a magyar gazdaság robusztus teljesítménye közepette a ház megítélése szerint máris nő az inflációs nyomás, és különösen a munkapiaci helyzet feszes, tekintettel a 4,1 százalékos munkanélküliségre és a szeptemberben mért 13,2 százalékos éves összevetésű bérnövekedésre.
Mit léphetnek meg?
Fage szerint az MNB úgy tarthatja, hogy a minimálbér-emelés inflációs hatását ellensúlyozhatja az alkalmazotti társadalombiztosítási hozzájárulás és a társasági adó csökkentése. A TD Securities várakozása azonban az, hogy jövőre a bérkiáramlási oldalon jelentkező nyomás válik domináns inflációs tényezővé, különös tekintettel azokra a jelekre, amelyek tanúsága szerint növekszik a háztartási költekezés, és gyorsul a kiskereskedelmi értékesítés növekedési üteme.
Fage közölte: bár nehéz megítélni, hogy az inflációs nyomás mikor kényszeríti a monetáris tanácsot a pénzügypolitika irányának visszafordítására, a jelenlegi környezetben azonban a TD Securities azt valószínűsíti, hogy az MNB 2018 júniusa környékén lépésenként 0,5 százalékpontos kamatemelési ciklusba kezd.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem Donald Trump a hibás, hanem Brüsszel. 
