A brüsszeli testület legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzésében az idén 2,4 százalékos,
| A GKI Gazdaságkutató Zrt. is a napokban publikálta legfrissebb előrejelzését. Hogy ők mekkora GDP növekedéssel számolnak? A részletekért kattintson ide! |
jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra.
2,8 helyett 2,7 százalék hiány
A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.
Az EB téli előrejelzése szerint 2014 első három negyedévében éves szinten 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, a nagyobb belföldi kereslet és több egyszeri hatás, például az Európai Uniótól kapott támogatások, vagy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja miatt. 2014 második felében azonban lassulni kezdett a növekedés, így 2014-ben várhatóan 3,3 százalékkal nőtt a GDP.
Ami húzhatja a gazdaságot
A gazdasági növekedés lassulása valószínűleg a következő években is folytatódik, éppen azért, mert korábban nagy szerepe volt benne az egyszeri hatásoknak. A belföldi kereslet maradhat a gazdasági növekedés motorja, de a beruházásokról a fogyasztásra helyeződik át a hangsúly, mert a devizahiteles szabályok megváltozása miatt nő a háztartások reáljövedelme. Az EB előrejelzése szerint 2015-ben 2,8 százalékkal nőhet a lakossági fogyasztás, 2016-ben 1,9 százalékkal.
|
| Az Európai Bizottság előrejelzésének fő számai |
A bizottság szerint elképzelhető, hogy 2015-ben nem csökken az elnyert EU-s támogatások összege, de mivel új uniós költségvetési ciklus kezdődött, ezért az már szinte elképzelhetetlen, hogy 2016-ban se legyen csökkenés. Ez a változás valószínűleg a befektetési tevékenységre is kihat. A bruttó beruházások összege idén 3,1 százalékkal emelkedik, de 2016-ban 1 százalékkal csökken.
Emiatt fog lassulni az export is
Az export növekedése 2015-ban lassulhat, mert kisebb lesz a kereslet Magyarország nagy kereskedelmi partnereinél, de 2016-ben újra erősebb növekedés várható. Az import helyzetét stabilnak látja az EB a lakossági fogyasztás miatt. A magyar folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete 2015-ben és 2016-ban is 4 százalék felett lesz.
2015-ben 6 százalékkal nőhet az export, 6,1 százalékkal az import és 4,1 százalék lehet a folyó fizetési mérleg többlete. 2016-ban 6,7 százalékos exportnövekedés, 6,1 százalékos importnövekedés és 4,9 százalékos folyó fizetési többlet várható.
Kevesebb lesz a munkanélküli - és a fizetésünk?
A munkanélküliségi arány 2014-ben kicsivel 7,5 százalék fölött lehet. A munkahelyek száma 2014-ben bővült a gazdasági növekedésnek köszönhetően, a magánszektorban is több új munkahely jött létre, de a közfoglalkoztatási program is segítette a növekedést. A munkanélküliek száma tovább csökkenhet, de a munkabérek csak mérsékelten emelkedhetnek a 2015-ben alacsonyabb infláció miatt. A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta 2014-ben 7,7 százalék, 2015-ben 7,4 százalék, 2016-ban 6,6 százalék lehet.
Mi lesz az inflációval?
Az uniós módszertan szerinti harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 0 százalékos változást mutatott 2014-ben, 2015-ben pedig 0,8 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. Ősszel még ennél jóval nagyobb infláció volt várható, de azóta a kőolaj nemzetközi árának csökkenése változtatott a helyzeten. 2016-ben a fogyasztói árak már 2,8 százalékkal nőhetnek, részben az olajár növekedés, részben a forint árfolyamának gyengülése miatt.
Csökkenő államadóssággal számolnak, de 2014-et elbuktuk?
A GDP-arányos bruttó államadósság 2014-ben 77,7 százalékon, 2015-ben 77,2 százalékon, 2016-ban 76,1 százalékon állhat. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság szerint a várt (és az alkotmányban előírt) csökkenés helyett 2014-ben nőtt az államadósság (77,3-ról 77,7 százalékra).
Még mindig komoly gond van a strukturális hiánnyal
A strukturális költségvetési deficit csak mérsékelten csökkenhet, az EB számításai szerint 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,6 százalékos lesz a strukturális hiány, 2016-ban 2,4 százalékos.
| Mi az a strukturális egyenleg?A strukturális egyenleg két dologban tér el a hagyományosan használt költségvetési egyenlegtől. Egyrészt hiányoznak belőle az átmenetinek szánt egyszeri tételek (pl. nyugdíjvagyon felhasználása, ideiglenes adók). Másrészt pedig figyelembe veszi a gazdaság alakulását is oly módon, hogy a tényleges kiadási és bevételi tételek helyett, abból a feltételezésből indul ki, hogy a gazdaság a potenciális szintjén teljesít. Így rosszabb időkben a hagyományos egyenlegnél jobb a strukturális egyenleg, hiszen ha a gazdaság újra jól teljesít, az majd automatikusan növeli az adóbevételeket. |
A strukturális hiány számaut ugyan valamelyest javították a legutóbbi prognózis óta, ám a középtávú költségvetési cél Magyarország esetében 1,7 százalék - ezt tehát meg sem tudjuk közelíteni.
Ez pedig arra kényszerítheti a magyar gazdaságpolitikát, hogy gazdasági fellendülés automatikus egyenlegjavító hatását meghaladó mértékben csökkentse a költségvetési hiányt - a strukturális hiány ugyanis csak így csökkenthető - erről korábbi elemzésünkben írtunk >>
A piaci reakció: erősebb forint
A befektetők mindazonáltal összességében pozitívnak ítélik a Bizottság előrejelzését - legalábbis a forint erősödni tudott a jelentés közzététele után. Az euró jegyzése így már 308 forint alatt is járt.
|
| Friss árfolyamok >> |
Rég nem látott mélypontra került a hazai fizetőeszköz: napközben 415 forintot is elkértek egy euróért. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
