Apokaliptikus fejleményekre felkészítő forgatókönyvek is készülnek sajtóértesülések szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokért felelős minisztériumban arra az esetre, ha Nagy-Britanniának a kilépés időpontjáig nem sikerül kereskedelmi megállapodásra jutnia az Európai Unióval.
Mi lesz a Brexit után?
A Sunday Times lapnak név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékesek elmondták, hogy készenléti tervezés folyik például arra, hogy a délkelet-angliai Dover évente 2,5 millió kamiont fogadó kikötőjének működése a Brexit utáni első napon összeomlik.
A lap egyik minisztériumi forrása szerint e forgatókönyv alapján Délnyugat-Angliától az északi Skóciáig a szupermarketekben két napon belül elfogyna az élelmiszer, a kórházak két héten belül gyógyszer nélkül maradnának, és a második hét végére elfogyna az üzemanyag is. A tervek alapján a hatóságok repülőgépek bérlésével vagy a brit királyi légierő (RAF) szállítógépeivel igyekeznének eljuttatni a legfontosabb árucikkeket és gyógyszereket az ország minden zugába.
Tényleg van ilyen forgatókönyv
A Brexit-tárgyalásokért felelős minisztérium szóvivője a lapnak megerősítette, hogy folytak megbeszélések ilyen jellegű forgatókönyvekről, de szerinte teljesen hamis az a beállítás, hogy ezeknek a forgatókönyveknek esélyük lenne a megvalósulásra.
Arra mindazonáltal brit hivatalos személyiségek és az üzleti szektor képviselői is felhívták már a figyelmet, hogy ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, és emiatt a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációs eljárásokat kell alkalmazni a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, az legalábbis súlyos költségekkel és potenciális fennakadásokkal járhat.
Brutális pluszköltségekkel járna
Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője a londoni alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának minapi meghallgatásán elmondta: az HMRC becslése szerint - amely a különböző elemzői számítások középértékét veszi alapul - a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése.
Jelenleg évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira. Ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó - éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő - importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd fontba (több mint 4700 milliárd forint) kerülne.
Thompson szerint az egyéb EU-szabályozási - például eredetigazolási - kötelmek ehhez még néhány milliárdot hozzáadnának, így a költségtöbblet elérheti a 17-20 milliárd fontot.
A Honda brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket hozó kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.
A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
